Az embargók és a büntetővámok újabb és újabb tanulságokkal szolgálnak, de mintha nem akarna tanulni belőlük a világ. Az Egyesült Államok három és fél hónap után feloldotta az 50%-os pótvámot a brazil termékekre, de már ez a rövid idő is végérvényes változásokat hozott a kereskedelemben.
Három és fél hónap, ami mindent átírt
Az amerikai kormány augusztus 6-án vezette be az 50%-os pótvámot a brazil importtermékekre. Ennek hatására augusztusban 16,5, szeptemberben 20,3, októberben pedig 37,9%-kal csökkent a Brazíliából az Egyesült Államokba irányuló export. Végül november 20-án visszavonták a pótvámot.
A három és fél hónapos időszak különösen érzékenyen érintette a brazil gyümölcs- és zöldségexportot, mivel az USA több termék esetében stratégiai felvevőpiacnak számít. Az egyik ilyen a mangó. Ebből a gyümölcsből a brazil fél rövid távon inkább bevállalta az alacsonyabb exportárakat, semhogy elveszítse legfontosabb piacát. Más termékekből viszont új értékesítési csatornákat keresett. Az Amerikába irányuló export csökkenő trendje azt bizonyítja, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb árumennyiségre találtak vevőt az USA-n kívül. Még pár hónap, és szinte nullára csökkent volna a felek közötti kereskedelem.
A függőség arányában tartottak ki Amerika mellett
A brazil dió kiszállítása szinte teljesen leállt: az augusztus–októberi időszakban exportált mennyiség a korábbi 367,6 tonnáról mindössze 21,6 tonnára esett vissza (-94%). A szőlőexport volumene 67%-kal csökkent (2800 tonnáról 938 tonnára), míg a gyömbéré harmadával esett vissza (3600 tonnáról 2800 tonnára).
A mangó esetében viszont túlságosan függtek az amerikai piactól, ezért rövid távon egy másik stratégiát láttak célszerűnek: 2025 augusztusa és októbere között szinte pontosan annyival több (+41%) mangót szállítottak az Egyesült Államokba (31,8 ezer t), mint amennyit engedniük kellett a gyümölcs árából (-40%). Így az 50%-os vám mellett is lehetett még vevőt találni a brazil mangóra az amerikai üzletekben.
Az időjárás mellett a politika vált a legnagyobb kockázattá
Renato Francischelli, az Ascenza Brasil országigazgatója szerint a novemberi vámvisszavonás megnyitotta az utat a kétoldalú kereskedelem normalizálása előtt, de a történtek egyértelmű figyelmeztetést jelentenek. A vámemelés arra tanította a brazilokat, hogy a piac logikáját egyik napról a másikra átírhatják a politikai döntések. A brazil exportőrök a vámidőszak alatt igyekeztek egyes mennyiségeket Európa, Ázsia és Dél-Amerika felé átterelni, és ez a diverzifikációs törekvés vélhetően tartósan fennmarad.
A mangó esetében túl nagy mennyiséget kellett volna hirtelen másutt eladniuk, de hosszabb távon biztosra vehető, hogy erre a termékre is igyekeznek más piacokat is kiépíteni a brazilok. Ugyanakkor az USA is kénytelen lesz változtatni a túlságosan függő kereskedelmi kapcsolatain, és ahelyett, hogy a másik felet hibáztatná egy hegemón piaci helyzet miatt, maga is színesíti az ellátási láncait.
A történet általános tanulsága az, hogy napjaink hidegháborús geopolitikája mellett a külpiaci kockázatok hasonló méreteket öltenek, mint az időjárás szeszélyei. Egy vámintézkedés rövid idő alatt képes lenyomni az árakat és átrendezni az exportútvonalakat. Ezért mind a termelést, mind az értékesítést több lábra kell építeni, a támogatási rendszernek pedig fontos pillére kell hogy maradjon a piaci kilengések kezelése.
Kapcsolódó cikkünk: Vámháború: amikor minden pofon rossz helyre megy.
MezőHír Tudástár: büntetővám és agrárkereskedelem – A brazil–amerikai vámháború példája megmutatta, hogy a büntetővámok rövid idő alatt átrendezhetik az agrárkereskedelmet. Az export visszaesése és az új piacok keresése arra kényszerítette a termelőket, hogy csökkentsék egyetlen piac felé fennálló függőségüket és diverzifikálják értékesítésüket.
