A magyar szőlőágazatnak és mezőgazdaságnak továbbra is komoly figyelmeztetéssel a szőlők aranyszínű sárgasága. A Nébih laboratóriuma Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is igazolta az aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) jelenlétét.
Nagy veszteség, elhúzódó járvány képe rajzolódik ki
Egy mindössze 0,3 hektáros borszőlőültetvény mintái is pozitívnak bizonyultak, így már 18 vármegye érintett a fertőzésben. Mindez azt erősíti meg, hogy a 2025-ös járványhullám nem egyszeri, lokális kilengés, hanem egy szélesedő, hosszú lefolyású időszak kezdete, amely alapjaiban alakíthatja át a hazai bortermelést.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 2025 őszére a 22 borvidékből 21-ben találtak tünetes tőkéket. A Zalai és Balaton környéki térségek kiemelten veszélyeztetettek, de Pannonhalmától Tokajig gyakorlatilag minden jelentős magyar borvidéken érvényben vannak járványügyi intézkedések. A fertőzés okozta hozamveszteség 20–50% között mozoghat, súlyos esetben a tőkék elpusztulnak, és ha egy ültetvény 30%-a tünetes, az állományt kötelezően ki kell vágni. Ez önmagában is jelentős gazdasági csapás, de a járványökológiai tapasztalatok arra utalnak, hogy a mostani hullám csak egy hosszabb fertőzési időszak eleje.
Több tényező segíti a terjedést
A folyamatot több, egymást erősítő tényező hajtja: a fertőzött szaporítóanyag, a felhagyott, elhanyagolt ültetvények, a tünetmentes, de fertőző tőkék jelenléte, a vad növényfajok rezervoárszerepe, az amerikai szőlőkabóca terjedésének alábecsülése, valamint a klímaváltozás, amely hosszabb vegetációs időszakot biztosít a vektornak. A kötelező intézkedésekkel szembeni gazdálkodói ellenállás – gazdasági terhek és bizalmatlanság miatt – tovább nehezíti az összehangolt védekezést.
A megelőzés a legjobb megoldás
A védekezés jelenleg gyakorlatilag kizárólag a megelőzésre épül. A késő őszi légi permetezések önmagukban nem bizonyulnak elégségesnek, mert a kabócák a kezelés előtt már átvihetik a kórokozót a tőkékbe. A szakértők ezért egységes, modernizált védekezési rendszert sürgetnek: lárvakori irtást szigorú monitoring alapján, naprakész járványmodelleket, a 2014-es cselekvési terv aktualizálását, tájegységi szintű összehangolt fellépést, valamint olyan operatív szakmai testület felállítását, amely a védekezést és a kompenzációs rendszert is koordinálja.
Minden gazda kell a szinten tartáshoz
Ahogy a Hun-Ren friss elemzése is rámutatott az Agrárágazatban, a cél nem az FD teljes felszámolása – ezt az ökológiai adottságok mellett aligha lehet elérni. A reálisan megfogalmazható cél a kórokozó és a vektorpopuláció tartósan kezelhető szinten tartása, hogy a magyar borvidékek hosszú távon is működőképesek maradjanak. Ehhez viszont minden szőlősgazda aktív részvétele szükséges: a Nébih kéri, hogy a termelők még lombhullás után is folyamatosan figyeljék ültetvényeiket, és gyanú esetén haladéktalanul tegyenek bejelentést.
MezőHír Tudástár: Aranyszínű sárgaság (FD) – Fitoplazmás szőlőbetegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt, hosszú lefolyású járványokat okoz és súlyos tőkepusztulással jár.
