Magyarország déli területein a 90 napos csapadékösszeg 100–130 mm-rel kevesebb a sokévi átlagnál a met.hu adatai szerint. Csongrád és Békés vármegye, valamint Bács-Kiskun déli része ősszel sem részesült érdemi esőkben. Már a kalászosok elvetése is nehéz a térségben. A téli időjárás azonban sok csapadékot hoz – ígérik a meteorológusok –, ami megalapozza az ideinél bővebb termést.
Ahol az ősz sem hoz esőt
Csongrád és Békés vármegyében sokan már lemondtak a kukoricáról. Akinek volt idén, az 20–30 mázsákat aratott, és jövőre biztosan elengedi a növényt. A helyi gazdálkodók a kalászosokra és a napraforgóra tértek át, néhányan az olyan rövid tenyészidejű növényekkel próbálkoznak, mint a lenmag vagy a fénymag. Ebben a térségben minimális befektetéssel dolgoznak, hiszen a termelési kockázat óriási, a potenciális termés viszont csekély.
A körrel jelzett országrész szeptemberben is kevés csapadékot kapott. A magágykészítés nehezen ment a száraz földben, de már ideje volt földbe kerülnie az árpának, és zajlik a búza vetése is. Az elsőként bevetett táblákon még nem látni életjelet. Az elkövetkező hetekben is csak apró, a felszínt nedvesítő esőkre van kilátás.
Nem kockáztatnak
A ráfordítások drasztikus csökkentése az ország nagy részére igaz. A Jászságban és a Hajdúságban is azt halljuk, hogy kevesebb inputból próbálják megoldani a termelést. „A kevés bevétel miatt egyre kevesebbet tudunk invesztálni a termelésbe, legyen ez műtrágya vagy gép, ami viszont borítékolja a következő évi gyenge termést” – ismeri el egy jászsági termelő. A kis befektetés azonban – az esős évjáratok kivételével – kifizetődő döntés lehet.
A csökkentett talajmunkát szintén a költségtakarékosság motiválja. A kukoricatarlót is egyre kevesebben szántják, inkább tavaszra hagyják a sekélyebb elmunkálást. A min-till rendszerek terjedésének egyik legfőbb mozgatórugója a pénzhiány hazánkban.
Hideg és havas telünk lesz
A meteorológusok már a téli időjárás elemzésével foglalkoznak. A legfrissebb számítások szerint leginkább az EU északi részét fogja erősen érinteni a hideget hozó La Niña időjárási jelenség. A lenti térkép egészen a 1970-es évekig visszanyúló, kemény teleket is tartalmazza. Eszerint fontos termelő tagállamokban lesz kemény a tél, míg nálunk decembertől februárig olyasmi lesz, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Talán szánkózni is mehetnek a gyerekek… Az biztosra vehető, hogy a környező országok magashegységeiben vastag hótakaró alakul ki, ami tavasszal nagyvizeket eredményez a folyóinkban.
Ám az új számítások azt mutatják, hogy a La Niña nagyon gyorsan fog El Niño-jelenségbe váltani 2026-ban, és ez utóbbi akár 2027-ig érezteti majd a hatását. Az óceánokban már megkezdődött a váltás, ami azt jelenti, hogy februárra megérkezhet az átlagosnál melegebb időjárás. A becslések már a termésátlagokra gyakorolt hatásokat is tartalmazzák. Hazánkban és Romániában a jövő év bővebb termést hozhat a meteorológusok szerint. Ha a téli csapadékmennyiségből indulunk ki, ez egy reális forgatókönyv.
MezőHír Tudástár – La Niña és El Niño hatása a termésre
A La Niña és El Niño az óceáni-légköri rendszer két ellentétes fázisa, amelyek világszerte befolyásolják az időjárást. La Niña idején hűvösebb, csapadékosabb tél várható Európa egyes részein, míg El Niño melegebb és szárazabb időszakot hoz. A meteorológusok szerint 2025–2026 fordulóján La Niña még havat és bőséges téli csapadékot okozhat, ami javítja a talajnedvességet és alapot adhat a jobb terméseredményekhez – főként Magyarországon és Romániában.
