A hazai mezőgazdasági gyakorlatban a szemestermények, kalászos gabona, kukorica, napraforgó, repce stb. termesztése jelentős területen történik. A megtermelt volumen saját üzemi felhasználásra szükséges mennyiségét a termelési ciklus végéig tárolni kell. A kereskedelmi értékesítésre szánt rész pedig az eladás időpontjáig marad raktáron. A bértárolás is gyakori a tárolókapacitással nem rendelkező üzemek részére. Az agrárkormányzat jelenleg is támogatja a szemestermények tárolását és a mezőgazdasági tárolótelepek fejlesztését. Jelenleg is érhető el pályázati kiírás a terménytisztítók, -szárítók, -tárolók és a vetőmagüzemek komplex fejlesztésének támogatására. A termőterületről beérkező szemestermény betárolása és a tárolás során annak állag- és beltartalom-megóvása jelentős anyagmozgatással jár. Az anyagmozgatási feladatok bonyolításához megfelelő műszaki eszközökre és logisztikai megoldásokra van szükség.
Terményátvétel és minőségbiztosítás
A minőségbiztosításra a tárolótelepeken is egyre nagyobb gondot fordítanak, ezért az arató-cséplőgépektől a szállítóeszközökön beérkező terményből mintát vesznek. A mintavétel legegyszerűbb módja a rámpáról történő kézi mintavételezés. Az újabb telepek portáján kialakított mérlegházak már többféle laboratóriumi eszközzel vannak felszerelve. A mintavételezés hatékonyságának növelésére és a munkák további laboratóriumi kezelésére a mérlegházak mellé a laborból automata távirányítással vezérelhető mintavevő-berendezések kerültek kiépítésre (1. kép).
Mintavételi módszerek és laborfelszereltség
A mérlegház vagy a kisüzemi labor mellé telepített forgótornyos, illetve a hídmérleg fölé szerelt futómacskás robotok mintavevő eszközei az ide vonatkozó szabványok előírásai szerint távirányítással működtethetők. A beállított ismétlésnek megfelelően a rakomány teljes keresztmetszetéből képesek mintát venni.
A vételezett minta a laboratóriumban elhelyezett gyűjtőszekrénybe kerül. A minta szállítása csővezetéken keresztül, pneumatikus úton történik. A minták feldolgozása többnyire a fizikai jellemzők feldolgozására irányul. A kisüzemi laboratóriumok más minőségi paraméterek meghatározására is fel vannak szerelve berendezésekkel. A folyamat következő lépése a mérlegelés, vagyis a szemtermés mennyiségi átvétele. A tárolótelepeken a tömegmérést beépített hídmérlegek végzik. A hídmérlegek acélszerkezeti elemei a talajszint alá vannak építve, míg a szállítóeszközt fogadó felületük lehet a talajszinttel azonos vagy abból kiemelt, felhajtós kivitelű. A hídmérlegek méréshatára 10 000–60 000 kg. A méréspontosság, illetve kalibráció 15–20 kg. A mai hídmérlegek elektrotenzometrikus mérőcsapokkal szerelt konstrukciók (2. kép).
Az elektrotenzometrikus mérőcsapok által a tömegmérésre vonatkozó elektronikus jel digitálisan feldolgozható. Ez lehetővé teszi a beléptetőrendszer adatainak digitális USB- vagy RS232-csatlakozón keresztüli átvételét és számítógépes hálózaton való feldolgozását. Ezek a be- és kiléptető rendszerek egyéb kiegészítőket – kamerákat, sorompókat, akár forgalomirányító lámpákat, azonosítókártyákat és kártyaleolvasókat – is tartalmazhatnak. Az így kialakított mérlegrendszer a kiszállítások során is megbízhatóan működik, és a kiszállított anyagmennyiség nyomon követhető.
Az átvett anyag útja a tárolásig
A mérlegelt szemesterményt a szállítóeszközök a fedett, lebetonozott és fogadógarattal ellátott előtárolóba ürítik. Az előtárolók építészeti kialakítása áthajtós rendszerű és geometriai méreteit tekintve biztosítják kis- és nagyméretű és -teherbírású, billenőszekrényes szállítóeszközök ürítési és áthajtási lehetőségét is. Az egyszerű tárolócsarnokokba közvetlenül is behajthatnak a szállítóeszközök és billentéssel leüríthetik a tisztítás és szárítás után lekerülő szemesterményeket (3. kép).
A technológiai vonalban az anyagot az előtároló fogadógaratjából, a különböző szállítóeszközök a tisztítóberendezések fogadó részéhez szállítják. A tisztítószerkezetek sík- vagy hengerrosták. Ha az előtisztított anyag nedvességtartalma meghaladja a tárolási értéket, a szemesterményt stabil, épített vagy mobil, telepíthető szárítóberendezésen kell szárítani. A tárolási egyensúlyi nedvességtartalmú szemesterményt szükség esetén utótisztítani kell.
A leszárított szemtermés közvetlenül vagy utótisztítás után kerül a tárolókba. A mezőgazdasági tárolótelepeken – horizontál- vagy síktárolókban – különböző méretű, eltérő befogadóképességű tárolótornyokat alkalmaznak. A be- és kitároláshoz egyaránt használnak mobil, áttelepíthető és beépített anyagmozgató eszközöket.
Homlokrakodókés teleszkópos rakodógépek
Tárolótelepeken a szemestermények anyagmozgatási feladatainak ellátására – ömlesztett szemestermények – szinte valamennyi magajáró terményrakodó, kanállal felszerelt homlokrakodó gép alkalmas. A kisebb teljesítményű és emelőmagasságú munkák – fogadó garatok feltöltése, sík- és hengerrosták kiszolgálása – elvégzésére a csúszókerék-kormányzású homlokrakodó gépek is megfelelnek. A nagyobb volumenű rakodási munkákhoz – például az előtároló téren történő deponáláshoz vagy a síktárolók be- és kitárolásához – jól használhatók a mozgékony, négykerék-kormányzású, nagy raktérfogatú terményrakodó kanállal szerelt, teleszkópos rakodógépek (4. kép).
A kitároláskori, illetve kiléptetéskori szállítóeszközre történő rakodáskor – a szállítóeszközök, tehergépkocsik, kamionok nagy oldalfal magassága miatt – a teleszkópos homlokrakodó gépek nagy emelőmagassága jelent előnyt.
Mobil és beépített szállítóeszközök
Az ömlesztett szemestermény előtárolóba vagy fogadógaratba juttatásához, illetve a tárolócsarnokon belüli mozgatásához számos mobil, telepíthető vagy beépített eszköz – például szállítószalagok, rédlerek és pneumatikus szállítók – áll rendelkezésre. A tárolótelepi szállítószalagok a feladat ellátásához szükséges méretben készülnek: 400–800 mm szélességben, 2000–4000 mm vagy annál nagyobb hosszúságban. Kaphatók sík- és mélyágyazású szalaggal szerelt, beépített kivitelben, illetve áttelepíthető változatban is.
Az ömlesztett szemestermények telepen belüli anyagmozgatásának hatékony eszközei a különböző kivitelű, elektromos meghajtású ventilátoros berendezések, valamint a traktor TLT-jéről üzemeltetett, rotációs légszivattyúval vagy roots-fúvóval szerelt változat.
Az egyszerűbb ventilátoros gépek nyomó üzemmódban dolgoznak. Ezeknél a gépeknél a ventilátor nyomóoldali csővezetékére épített garatba gépi eszközzel kell betölteni a szemesterményt, amely a cellás adagolón és a nyomócsövön keresztül jut a rendeltetési helyére. A bonyolultabb, ventilátoros gépek szívó-nyomó üzemmódban tudnak dolgozni. Ezeknél a gépeknél az anyagot a ventilátor szívócsövére szerelt szívófejen keresztül szívják fel, majd a szívócsövön át a leválasztó ciklonba juttatják.
A leválasztóciklon aljára szerelt, hajtott cellás adagoló juttatja a szemesterményt a ventilátor nyomóoldali csővezetékébe, majd onnan a betárolás helyére. A szívó-nyomó üzemmódban dolgozó pneumatikus szállítók is elektromos meghajtású, telepíthető berendezések.
A rotációs légszivattyúval vagy roots-fúvóval felszerelt pneumatikus szállítók egytengelyes futóművű, tartályos vontatott berendezések. Ezek a berendezések az üzemeltető, illetve a vontató traktor TLT-jéről kapják hajtásukat. A roots-fúvó légáramába épített háromállású csappal a berendezés szívó, nyomó vagy szívó-nyomó üzemmódban működtethető.
A három különböző üzemmódban is dolgozó pneumatikus szállítóknál a roots-fúvó szívóoldala a gép leválasztó tartályában képezi az anyag felszívásához szükséges vákuumot. A vákuum a szemesterményt a tartályra épített szívócsövön és szívófejen keresztül juttatja a leválasztó ciklon szerepét is betöltő, fedéllel lezárt tartályba. Szívó-nyomó üzemmódban cellás adagoló juttatja a roots-fúvó nyomó oldali csővezetékébe. Szívó üzemmódban tölthető fel a tartály. A feltöltött tartállyal a termény elszállítható és a rendeltetési helyen, nyomóági üzemmódban kiüríthető.
A fedél nyitásával a tartálysilókból surrantással is feltölthető, majd nyomó üzemmódban kiüríthető. Az ilyen felépítésű, szívó-nyomó üzemmódban működő pneumatikus szállító működési elvét a 5. kép szemlélteti.
A kisebb kapacitású szárító- és tárolótelepeken a technológiai vonalban a kisebb teljesítményű mobilszárítókat mobilcsigás szállítóeszközök látják el anyaggal. A technológiai vonal egyéb anyagmozgató berendezései szintén a csigás szállítóberendezések. A csigás felszedők és szállítóberendezés szállítócsigája zárt házban, csapágyazott tengelyre tűzött csigalevelekből áll. A gabona, illetve a szemestermény szállítására természetesen a technológiai vonalba beilleszthetők a különböző geometriai méretű és teljesítményű szállítószalagok.
A rédlerek, vagyis a láncos szállítóberendezések zártszekrényes keretszerkezetében végtelenített láncra szerelt műanyaglapátok kíméletesen szállítják a szemesterményt.
Horizontál- és tornyostárolók kitárolása
A tárolótornyok betárolását serleges felhordók, láncos szállítók és szállítószalagok végzik. A kitároló anyagmozgató berendezései – a különböző kialakítású bolygócsigák – mindig beépített berendezések. Egyes típusoknál bolygórédlereket alkalmaznak (6. kép).
Egyes kúpos fenekű tárolók teljes tartalma, míg a síkpadozatú toronytárolókban lévő terménynek csak egy része üríthető gravitációsan. A horizontális tárolók nagyobb kapacitású változataiban a betároló, anyagmozgató berendezéseket többnyire különböző kialakítású, felsőpályás rédlerek jelentik (7. kép).
Ezekkel a berendezésekkel 4–5 m magasságú halmazok képezhetők. A horizontális tárolók belső tere jól kihasználható. A kisebb tárolókapacitású horizontál tárolókba gyakran nem építenek be anyagmozgató gépsort. Ilyenkor a betárolás homlokrakodó gépekkel oldható meg, és jól használhatók a telepíthető gabonafúvók, szállítószalagok és csigás felszedő szállítóeszközök is. A horizontális tárolókból történő kitárolást szemestermény kanállal szerelt homlokrakodó gépekkel lehet elvégezni. Kitároláskor, vagyis a szemestermény tárolótelepről történő elszállításakor hídmérlegen kell elvégezni a mérlegelést (8. kép).
A szállítóeszközök megengedett terhelésének, össztömegének és tengelyterhelésének pontos beállítása kulcsfontosságú az eszköz hatékony kihasználásához. Ezen túlmenően ezeknek a paramétereknek a betartását a hatóságok ellenőrzik (9. kép).
A telepi mérés és ellenőrzés fontossága
A szemesterménytároló-telepek – a kapacitástól függetlenül – a termények minőségi átvételére megfelelő mintavevőrendszerrel és pontos laboratóriumi digitális mérlegekkel, mérőeszközökkel, szárítószekrénnyel vannak felszerelve. A mennyiségi átvételt ma már többnyire PC-hez kapcsolható elektromos hídmérlegek végzik, amelyek USB-csatlakozón keresztül biztosítják a digitális adatátvitelt és az elektronikus üzemvitelt.
A különböző technológiájú nagyüzemi szárító- és tárolótelepeken a beépített anyagmozgató berendezések vízszintes szállításra láncos szállítókat, függőlegesre pedig serleges felvonókat használnak. Emellett alkalmaznak ki- és betároló csőcsigákat, bolygócsigákat, csigás vályúkat és pneumatikus szállítókat is. A tárolótelepi nagy volumenű anyagmozgatási feladatokhoz jól használhatók, sőt nélkülözhetetlenek a nagy raktérfogatú kanállal szerelt homlokrakodó gépek.
Szerző: Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő
MezőHír Tudástár: anyagmozgatás – Az anyagmozgatás a mezőgazdasági tárolótelepeken kulcsfontosságú a szemestermények betárolásánál, kitárolásánál és minőségmegőrzésénél. A modern eszközök – hídmérlegek, teleszkópos rakodók, láncos és pneumatikus szállítók – növelik a hatékonyságot és biztosítják a folyamatos, kíméletes anyagkezelést.
