Hogyan termeljünk tápanyagdús, egészséges élelmet a biológiai alapú gazdálkodás segítségével?
Társadalmunk egyre több feldolgozott élelmiszert fogyaszt, melyek jelentős része két fő összetevőből áll: búzából és kukoricából, amihez még repcéből, napraforgóból előállított finomított növényi olajat löttyintenek az élelmiszeripar művi kondérjában. A végtermékben a legnagyobb különbség a csomagolás és a halmazállapot. Az ízélményt nem a hozzávalók, hanem tekintélyes mennyiségű só és ízfokozók biztosítják.
Annak, aki szeretne kitörni az alultápláltság és a minőségi éhezés vaskarmából van egy jó és egy rossz hírem.
Rossz hír: csökkent a beltartalom
Táplálkozási tanácsadók sora buzdít arra, hogy változtassunk a táplálkozási szokásainkon, fogyasszunk friss, helyi, szezonális, feldolgozatlan élelmiszereket. Vagyis a feldolgozás a saját konyhánkban történjen, amikor beletesszük a fazékba a tanyasi csirke mellé a répát, gyökeret, zellert, vöröshagymát, fokhagymát, kelkáposztát, és minden mást, ami a mi szájunk íze szerint a húsleveshez kell. Emellett fogyasszunk sok friss, rostban gazdag zöldséget. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy minden egyes növényi és állati táplálékunk beltartalmi értéke komoly csökkenésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ez azt jelenti, hogy a répa már nem olyan gazdag tápanyagokban és fitonutriensekben, mint a nagyszüleink idejében. Így nem is meglepő, hogy a húsleves sem lesz olyan ízletes, mint régen, nagyanyáink asztalánál.
Látszólag nem éhezünk, hiszen még több kalóriát is fogyasztunk, mint amire szükségünk van. A nyugati civilizáció rákfenéje egy másfajta éhezés, ami a mikrotápanyagok, vitaminok, antioxidánsok és fitonutriensek hiányából ered. A csökkent beltartalmi értékű, üres kalóriákat tartalmazó étrend következményeként a szervezet nem jut hozzá a megfelelő minőségű, egészséges működéshez szükséges anyagokhoz. A minőségi éhezés hosszú távon különféle egészségügyi problémákhoz, például immunrendszeri gyengüléshez, krónikus betegségekhez, fáradtsághoz és fejlődési zavarokhoz vezethet.
Jó hír: áthelyeződik a fókusz a mennyiségi termelésről a minőségire
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete idei REAG konferenciájának tematikája az „Egy Egészség” koncepciója volt, ahol a talajról, a növényről, az állatról és az emberről egy kölcsönösen egymásra ható és szorosan összefüggő rendszerben gondolkodunk. A konferencia egyik kiemelt előadója Dan Kittredge, a massachusettsi székhelyű Bionutrient Institute vezetője volt, aki egy forradalmi üzenetet hozott nekünk: „A növények beltartalmi értékét, vagyis a tápanyagsűrűségét nem a ráaggatott címkék határozzák meg, hanem a talaj biológiai aktivitása. Az élő talajban termesztett élelmiszer sokkal magasabb élettani értékkel rendelkezik és hatalmas szerepet játszhat az egészségünk helyreállításában és megóvásában.”
A Dan Kittredge által vezetett Bionutrient Institute kutatásai rámutatnak, hogy a növények tápanyagsűrűsége, vagyis a bennük található vitaminok, ásványi anyagok és fitonutriensek koncentrációja jelentősen változhat a termesztési körülményektől függően. A 2020-as adatgyűjtésben több ezer növényminta vizsgálata során kiderült, hogy az ugyanazon növényfajon belül is akár 5–10–15-szörös különbségek lehetnek az ásványianyag-tartalomban, növényfajtól függően. Ez a beltartalmi változatosság a termesztés módjára, a talaj egészségére és a mikrobiális aktivitásra vezethető vissza. A tápanyagsűrűség fontos koncepció, amely nemcsak az élelmiszer mennyiségét, hanem valódi táplálkozási értékét is meghatározza, így az egészség szempontjából kritikus tényező.
A kutatások kimutatták, hogy a talaj szervesanyagtartalma és mikrobiális aktivitása pozitív korrelációban áll a növényi tápanyagsűrűséggel. Az eredmények szerint a hagyományos ipari termesztés gyakran a tápanyagok csökkenéséhez vezet, míg az egészséges talaj és regeneratív gazdálkodási módszerek javítják a termények minőségét. A Bionutrient Institute célja, hogy tudományos alapokra helyezze a táplálékminőség mérését és elősegítse a tápanyagsűrűség növelését a globális élelmiszerrendszerben. Ezáltal nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi éhezés problémáját is kezelni tudjuk a jövőben.
Mit tehet a gazda, hogy csatlakozzon ehhez a globális mozgalomhoz és élen járjon a minőségi élelmiszerek előállításában?
A gazdák kulcsszereplői a talaj egészségének megőrzésében és helyreállításában, hiszen tetteik közvetlen hatással vannak az ökoszisztéma egyensúlyára és az élelmiszerek beltartalmi értékére. Azok a gazdák, akik tudatosan támogatják a talaj biológiai aktivitását, alkalmazzák a regeneratív mezőgazdaság elveit, és törekednek a tápanyagsűrű, egészséges termények előállítására, nemcsak a helyi környezetüket, hanem a globális élelmiszerrendszert is jobbá teszik, így élen járnak a minőségi élelmiszergyártásban.
Az élő talaj: a tápanyagdús élelmiszerek előállításának kulcsa
A 2025 júliusában Dan Kittredge ismét ellátogatott Magyarországra, és MATE Bőszénfai Szarvasfarmján tartott szakmai napon bemutatta, hogyan lehet a biológiai gazdálkodás eszközeivel növelni a növények tápanyagsűrűségét.
Az alapvető kiindulópont a talaj, amely nem egyszerűen egy közeg, hanem élő, dinamikus ökoszisztéma. A növények fotoszintézisük során előállított cukrok jelentős részét gyökereiken keresztül megosztják a talajban élő mikroorganizmusokkal, elsősorban baktériumokkal és gombákkal. Ez a szimbiózis lehetővé teszi, hogy a mikrobiom mobilizálja és a növény számára felvehetővé tegye a talaj ásványi anyagait, így a növény egészségesebbé és tápanyagban gazdagabbá válik.
Minden a talajnál kezdődik
Ahhoz, hogy a mikroorganizmusok jól működjenek, egészséges, levegős, megfelelően nedves és humuszban gazdag talajra van szükség. A modern mezőgazdaságban gyakori talajtömörödés, a szervesanyag-hiány és a talajfelszín takarásának hiánya gátolja a mikrobiális életet, csökkenti a tápanyagfelvételt, és így a növények beltartalmi értékét is.
A regeneratív mezőgazdaság alapelvei kiváló támpontot nyújtanak arra, hogy ezeket a problémákat kiküszöböljük és a talaj életét, ezáltal a természetes tápanyagkörforgást támogassuk. Fontos cél a talaj szervesanyagtartalmának növelése, amely javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, ezáltal biztosítva megfelelő életteret a talaj mikroorganizmusai számára. Fontos továbbá a minimális vagy művelésmentes talajgazdálkodás (no-till), amely csökkenti a talajbolygatást és szintén megóvja a mikrobiális közösségeket.
Az állandó élő gyökérzet fenntartása kulcsfontosságú, hiszen folyamatosan táplálja a talaj mikrobiomját, és segíti a tápanyagok mobilizálását. A folyamatos talajtakarás és takarónövények használata révén a talaj védelmet kap, csökken a kiszáradás és erózió veszélye, miközben állandó szervesanyag-bemenetet biztosít. A változatos vetésforgó és növénytársulások telepítése elősegíti a talajbiológia sokszínűségét, ami a tápanyagok természetes körforgását és a növények ellenálló képességét erősíti.
Megjegyzés: Egy adott növényfajon belül a magasabb törésmutatójú termésnedv magasabb cukortartalmat, ásványianyag-tartalmat, fehérjetartalmat és nagyobb sűrűséget jelent. Ez édesebb ízt, magasabb tápértéket, alacsonyabb nitrát- és víztartalmat, alacsonyabb fagyáspontot és jobb tárolhatóságot eredményez.
Kemikáliák helyett természetes tápanyagforrások
Fontos azonban, hogy a műtrágyák túlzott, nagy dózisú használata ellenkező hatást válthat ki, hiszen ezek a talajélet elszegényedéséhez vezethetnek. A gazdálkodók számára ideális megoldás a talajjavító anyagok, például meszező anyagok, kőzetlisztek és mikroelemtartalmú levéltrágyák tudatos, kiegyensúlyozott alkalmazása, amelyek elősegítik a természetes tápanyag-mobilizációt.
Hogyan mérhető a tápanyagtartalom?
A növények tápanyagtartalmának megítélésére az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz a borászatban elterjedt kézi refraktométeres mérés, melynek segítségével egy képet kapunk növényi nedvek oldottanyag-tartalmáról. Minél magasabb a kapott Brix-érték, annál valószínűbb, hogy a növény tápanyagokban, például cukrokban, ásványi anyagokban és fitonutriensekben gazdag, és ez közvetlenül tükrözi a termelési környezet egészségét.
A refraktométeres vizsgálat igen egyszerű: a termésből vagy a levélből egyetlen cseppet az eszköz üveglapjára préselünk egy fokhagymanyomóval és fény felé fordítva leolvassuk az eredményt. Ha a növény levelének Brix-értéke 12, akkor az azt jelzi, hogy a növény magas oldottanyag-tartalommal rendelkezik, ami általában a jó tápanyag-ellátottságot, kiváló fotoszintetikus aktivitást és gazdag fitonutriens-, valamint ásványianyag-tartalmat jelez, így valószínűleg egészségesebb és táplálóbb termést eredményez.
A termések Brix-értékei ennél sokkal változatosabbak. Például egy átlagos paradicsom Brix-értéke 6 körül van. A 4-es Brix-érték paradicsom esetében alacsonynak számít, ami azt jelzi, hogy a termés tápanyagsűrűsége és ízintenzitása gyenge, ezért valószínűleg kevésbé lesz tápláló és ízletes. Egy ilyen paradicsomból 2–3-szor annyit kell enni, mint egy magas beltartalmi értékűből, hogy ugyanannyi tápelemhez jussunk.
A Bionutrient Institute 2020-as kutatása több ezer növénymintán vizsgálta a tápanyagsűrűséget, és arra jutott, hogy az egyetlen szoros korreláció a talajélet aktivitásával mutatható ki, vagyis a termőtalaj mikrobiológiai egészsége határozza meg leginkább a növény beltartalmi minőségét. Ez megerősíti, hogy a gazdáknak nem elég csak a növényre koncentrálniuk, hanem a talaj egészségére kell hangsúlyt fektetniük.
Az élő talaj, a gazdag mikrobiom és regeneratív gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával a gazdák nemcsak egészségesebb, tápanyagdúsabb növényeket termelhetnek, hanem ellenállóbbá is tehetik azokat a stresszhatásokkal szemben. Ez a megközelítés végső soron a táplálék minőségi éhezés elleni legfontosabb fegyver, és hozzájárul a fenntartható, jövedelmező gazdálkodáshoz.
A siker kulcsa a talaj folyamatos megfigyelése, az élő növénytakarás fenntartása, a mikrobiom támogatása, a szerves anyagok rendszeres visszapótlása és a vegyszerek, műtrágyák tudatos alkalmazása és csökkentése. Emellett egyre fontosabbá válik a gazdák és az egészségügyi szakemberek közötti párbeszéd, a tudásmegosztás és a gyakorlati képzések, mint például a MATE Szarvasfarmján októberben induló LivingLand.hu program, amelyek segíti a gazdákat abban, hogy az élő talaj és a biológiai alapú gazdálkodás eszközeivel javítsák termékeik minőségét. A Talajmegújító Gazdák Egyesületének oktatási anyagai és programjai szintén jelentős tudást biztosítanak az elinduláshoz vagy a haladó szintű továbblépéshez.
Minden rosszban van valami jó
A biológiai és regeneratív mezőgazdaság szellemisége a természet ciklusainak megértésén és tiszteletén alapul, amely hosszú távon fenntartható, egészséges termőföldeket és élelmiszerellátást biztosít. A tudatos gazdálkodás révén előállított tápanyagsűrű, egészséges élelmiszerek nemcsak a fogyasztók jólétét szolgálják, hanem hozzájárulnak a talaj és az ökoszisztéma rehabilitálásához, fenntarthatóságához és az élelmiszerrendszer stabilitásához is.
Ami igazán gyönyörű ebben a történetben, hogy a táj, a talaj és az ember egészsége kéz a kézben jár. Minden rosszban van valami jó is. A társadalmunk egészségének drasztikus leromlása még időben kongatja a vészharangot, és rávilágít arra, hogy rendszerben kell gondolkodnunk. Önmagunk és az élelmiszerrendszerünk gyógyításával együtt gyógyítjuk a talajt is. A tápanyagban gazdag élelem előállításához ugyanazokat a szempontokat és módszereket kell mérlegelnünk, amelyek a talajok pusztulását is megakadályozzák. Nem is lehet ez másképp, hiszen ember és ökoszisztéma valójában egyek.
SZERZŐ: VÍG VITÁLIA • TALAJÖKOLÓGUS, A TALAJMEGÚJÍTÓ GAZDÁK EGYESÜLETÉNEK OKTATÁSI PROGRAMFELELŐSE, A TERRAVITKA ALAPÍTÓJA
MezőHír Tudástár – élő talaj – Biológiailag aktív, mikroorganizmusokban és gombákban gazdag talaj, amely gyökérváladékok, humuszképződés és jó pórusszerkezet révén hatékony víz- és tápanyagkörforgást biztosít; tápanyagsűrűbb terményt és stabilabb hozamot ad, amit no-till/művelésminimalizálás, takarónövények, szervesanyag-visszapótlás és diverz vetésforgó támogat.
