A takarmánygyártás sikeres, exportorientált ágazat hazánkban. A gyártás volumenbeli változásai azt is jelzik, hogy mely állatfajoknál történt állománybővülés hazánkban. A számok alapján arra is következtetni lehet, hogy mely gabonákból mekkora a szektor igénye. Mint kiderül: a cirok piacával nem lehet baj, a kukoricából pedig importra szorulunk.
Az abrakfogyasztókra épül a hazai állattartartás
A haszonállatok számára előállított 3,8 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,319 millió tonna gabonafélét (61%), 528,7 ezer tonna fehérjenövényt (14%), illetve 313,8 ezer tonna olajmagvat (8,3%) használtak fel a gyártók Magyarországon 2024-ben – derül ki az AKI legfrissebb jelenéséből. A takarmánygyártás volumenbeli változásai jól jelzik, hogy mely ágazatokban történt állománybővülés: brojlertápból 5, míg kacsatápból 10 százalékkal többet gyártottak 2024-ben. Ezzel szemben a libatakarmány 17, a pulykatakarmány mennyisége 11 százalékkal csökkent. Tojótápból enyhébb volt a visszaesés (3,5%).
Összesítve így is baromfitakarmányból készül a legnagyobb mennyiség az országban, a sertés a második helyen áll, de takarmánya nagyobb arányban (69%) tartalmaz gabonaféléket, mint baromfiké.
Ennyi kérnek az egyes gabonákból
Búzából a baromfik mintegy 600 ezer tonnát, a többi állatfaj 900 ezer tonnát igényelt a takarmányába, azaz másfél millió tonnára volt szüksége az országnak. Kukoricából bő 1,2 millió tonna fogyott el. A csökkenés az aflatoxinos évek előtti felhasználáshoz képest nem olyan mértékű, mint amekkorát a takarmányipar kommunikál, nagyjából 20%-os a hangoztatott 40%-os igénycsökkenéssel szemben.
Árpából 450 ezer tonna a hazai igény (döntően a sertések számára), míg tritikáléból és cirokból egyenként 130–140 ezer tonna a takarmányipari felhasználás. A számok alapján a hazai ciroktermést teljes egészében felveszik a gyárak, árpából és búzából (a malomipar igényeivel együtt is) tetemes mennyiségű feleslegünk van, míg a kukorica az etanoliparral együtt már több alapanyagot fog igényelni, mint az idei termés, nagyjából 300 ezer tonnás importra lesz szükség.
A takarmánygyártás sikeres, exportorientált ágazat hazánkban. A külkereskedelmi adatok alapján 2024-ben közel 23 százalékkal bővült a kivitel mennyisége a megelőző évhez képest, és az ágazat mintegy 80 millió euró kereskedelmi többlettel zárta az évet. Az export három legnagyobb célpiaca Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel több mint 70 százaléka e három országba irányult.
MezőHír Tudástár: takarmányipari gabonaigény – 2024-ben 3,8 millió tonna keveréktakarmány készült, ebből 2,3 millió tonna gabona. Búzából 1,5 millió, kukoricából 1,2 millió tonna kellett, cirokból és tritikáléból 130–140 ezer tonna. A cirok teljes hazai termését felszívja az ipar, kukoricából viszont 300 ezer tonna importra lesz szükség.
