Idén összevont kajszi- és szilvanapot tartottak a Ceglédi Kutatóállomáson, amit a tavaszi fagyok tanulságai is indokoltak. A termelői érdeklődés óriási volt. A kutatók komplett fajtasorokkal készültek, amelyek választ adhatnak a klimatikus és a piaci kihívásokra.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézete idén egyszerre tartott szilva- és kajszibemutatót a Ceglédi Kutatóállomáson, mivel mindkét fajról bőven akadt mondanivalójuk a helyi szakembereknek az idei fagyos tavasz után. A tapasztalatokra óriási volt az érdeklődés. Az állomás kísérleti területének bejárásakor pedig élénk tapasztalatcsere zajlott dr. Nádosy Ferenc kutatóállomás-vezető és a termelők között.
Intenzív és fagytűrő ceglédi kajszik
Cegléden eddig 16 kajszifajtát nemesítettek ki, a legújabbak a Gönci 83 és a Mária Magdolna. Az 5000 tővel dolgozó állomás jelenleg a profiltisztításra törekszik, mivel a fajták egy része már alkalmatlan a mai éghajlati és piaci viszonyokra. „A keresztezés egyszerű, de hosszú idő, mire eljutunk a fajtaértékű anyagig, akár 20 évbe is belekerül. A ma elismert fajtákat 40–50 évvel ezelőtti éghajlati és gazdasági viszonyokra szelektálták” – indokolta a rostálást dr. Mendel Ákos, a kutatóállomás tudományos munkatársa.
A ceglédi tájfajták (Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Mandulakajszi) csak kiskertekbe valók, a keresztezésből származó fajták azonban profi ültetvényekben is megállják a helyüket, közülük a legújabbak pedig intenzív termesztésre is javasolhatók. Ilyenek a Ceglédi szilárd, a Ceglédi arany, a Ceglédi zamatos, a Ceglédi bájos és a Gönci 83. Az extenzívebb viszonyokat is jól tűrik: a Ceglédi Piroska, a Ceglédi napsugár, a Ceglédi gömbölyű, a Ceglédi kedves és a Mária Magdolna.
Az összes ceglédi fajta öntermékenyülő, érésidejüket a Magyar kajszihoz mint sztenderdhez viszonyítják. Az intenzív kertekbe ajánlott fajták mindegyike korán termőre fordul. A Ceglédi szilárd a Magyar kajszi után 12 nappal érik, jó a fagytűrése, gyümölcse hosszan pulton tartható. Fája sűrűn elágazó, moníliatűrése közepes. A Ceglédi arany fája könnyen alakítható, nemcsak fagytűrése, de moníliatűrése is jó, plusz sharka-toleráns. A Magyar kajszi után 6-7 nappal érik. Gyümölcse finom.
A Ceglédi bájosnak kiváló a termőképessége és a fagytűrése. Fája középerős, kevés elágazással. Nagy, ízletes gyümölcse a Magyar kajszi után 5 nappal érik. Talán a legfinomabb a Ceglédi zamatos, de a fája több metszést igényel. A Magyar kajszihoz képest csak 1-2 nappal érik később. Fagytűrése közepes, de moníliával és sharka vírussal szemben toleráns. A Gönci 83 bőtermő fajta, a Magyar kajszival együtt érik. Fagytűrése kiváló, az aszállyal szemben is ellenállóbb, moníliára nem érzékeny. Termése nem potyog, ízletes.
Csodatévő növénykondicionálás
Szani Zsolt a Nébih képviseltében az idei fagyokkal kapcsolatban a tordasi tapasztalatokat osztotta meg, ahol 90%-os fagykárt szenvedtek a kajszik. Viszont meglepve tapasztalták, hogy a 367 fajtából éppen azokat érte kisebb vagy nulla károsodás, amelyeket teljes virágzásban ért az április 7-i mínusz, és a pirosbimbós állapotban lévő fajták fagytak el teljes egészében. Ez ellentmond az irodalmi adatoknak, amelyek szerint minél előrehaladottabb a virágzás, annál érzékenyebb a fagyhatásra a növény. Míg a rügyért csak -4 foknál hidegebb időben kell aggódnunk, addig a piros bimbókat már a -3 fok, a teljesen kinyílt virágokat pedig a -2 is károsítja. Ehhez képest Tordason a -5 fokos éjszaka után éppen a legkorábbi, fővirágzásban lévő fajták termése maradt meg, sőt, egyiket-másikat ritkítani is kellett.
Az okokat kutatva megtalálták a választ: Tordason a fagyok előtt és után is szokás növénykondícionálóval permetezni. Mivel egy virág sziromfelülete hozzávetőleg százszor nagyobb, mint a rügyé, ezért sokkal hatékonyabban vette fel a kijuttatott fagyvédő anyagot, mint a korábbi virágzási fázisok. A tordasi mínuszt csak a még zárt állapotban lévő, kései fajták és a nagyon korai, fővirágzásban lévő fajták élték túl. A középidejű, bimbós állapotban lévő kajszik nem voltak képesek elegendő növénykondícionálót felvenni a kis növényfelületen.
Fagytűrő kajszik érési sora
Szani Zsolt hangsúlyozta, bár a készítmény idén hatásosnak bizonyult, nem csodaszer. Csak 10 fagykáros év összesített eredményei alapján mondhatjuk el, hogy egy adott fajta fagytűrőbb-e, mint az átlag. Idén mindenesetre ezek szerepeltek a legjobban, csökkenő sorrendben: Pricia, Magiccot, Spring Blush, Bergeval, Kioto, Tardif de Tain, Robada, Mia, Bergeron, Harogem, Anegat és Fartoli.
Szani Zsolt elmondta, hogy a Magiccot már több fagyos évjáratban bizonyította, hogy jó az ellenálló képessége, ahogy a Bergeval is. A svájci nemesítésű Mia pedig nemcsak a faggyal, de a baktériumos betegségekkel szemben is toleráns. A Kioto sajátossága, hogy a virágzás idején nagyon jó a fagytűrése, de a kötött termésnek már nem. A szakember a ceglédi fajták közül a Ceglédi szilárdot emelte ki, amelyik fagyok idején rendszeresen felülteljesíti az átlagot. A fajta kevéssé érzékeny a moníliára, ugyanakkor fogékony a sharka vírusra.
A Bergeronnak ma már sokféle érésidejű változata van, de a kései fagyoknak általában jól ellenáll. Egészen 2025-ig kiemelkedő fagytűrő képességet mutatott a Sirena – csak idén nem volt szerencséje. Az Anegat is többször bizonyította már fagytűrését, emellett sharka-rezisztens, és jól eltartható, édes gyümölcse van. A Fartoli nem minden fagyos évjáratban ilyen jó, mint most volt, de most jól termett ez az önmeddő fajta.
Szani Zsolt szerint összerakható egy olyan fagytűrő fajtasor, amelyik megfelelő technológiai elemekkel kombinálva, 10 év távlatában biztosan sikeresebbé teszi a kajszitermesztőt.
(forrás: Kajszi és szilva gyümölcstermesztési szakmai nap/Szani Zsolt előadása)
Ami a technológiát illeti, ma már a metszési munkák fele nyáron történik, legalább két zöldmetszést is be kell iktatni. A szezon eleji metszésnek is a lehető legkésőbb kell megtörténnie, hogy ne provokálja a fát korai indulásra. A tápanyagfeltöltés, a sorközök ápolása, a fagyok idején alkalmazott növénykondicionálás és a szélgépek – a genetikával együtt – már jó eséllyel meg tudják védeni az ültetvényt a fagyokkal szemben.
Átalakult a szilvaportfólió
Míg 15 évvel ezelőtt a szerb fajták dominálták a hazai szilvakínálatot, ma már a német genetika az uralkodó. Korábban a Cacanska lepotica képviselte a szaporított fajták 27%-át, a Stanley volt a második 15%-os aránnyal, míg a német szilvák 10%-ban járultak hozzá a hazai fajtakészlethez. Ma már ezek alkotják a szaporított fajták elsöprő többségét, 36%-át. A Stenleynek is sikerült egy kis szeletet elhódítania, így részaránya 21%-ra nőtt, a C. lepotica-fajták pedig 13%-os részesedéssel a harmadik helyre szorultak vissza – derült ki a kutatóállomás vezetőjének előadásából.
Dr. Nádosy Ferenc a korai fajtakörből a Topfirst és a Topfive emelkedő népszerűségét érzékeltette egy grafikonon, a középérésűek közül a Joganta van nagyon feljövőben, míg a késeiek között a Tophit és a Topend Plus viszik a prímet.
Az idei fagyokkal szemben a következő fajták bizonyultak a leginkább ellenállónak (csökkenő sorrendben): Toptaste, Hanita, Colora, Empress, Tipala, Vir Vengerka, Tophit, Vengerka Kalit, Albatros2, C. lepotica. Ezek esetében 2–16%-os mértékű fagykárt állapítottak meg a kutatók. 20% alatt volt a Juna és Topend Plus károsodása is. A Topfive 22%-ot ért el, a legrosszabb eredményt pedig a Blue Frost hozta: a termés kétharmada elfagyott. A kísérleti téren tesztelnek új, érési sort alkotó Artevos-fajtákat is, ilyen például a középkorai, magvaváló, betegségekkel szemben ellenálló Julika, amely bőségesen hozza nagyméretű gyümölcseit, vagy a Beszterceivel egy időben érő, szintén magvaváló, sharka-toleráns Trueblue, melynek kifejezetten édes a húsa.
Ezután dr. Nádosy Ferenc a ceglédi kísérleti téren egyenként mutatta be a szilvafajtákat. Az egyes fák habitusában, metszési igényében, betegségellenállóságban, termőképességben, a gyümölcseik méretében és ízvilágában nagyok a különbségek, ezeket egymás között is kitárgyalták a jelenlévők.
Mit igényel a piac?
A piaci igények természetesen a felhasználási céltól függően egészen mások, amihez nehéz egy több évtizedre szóló döntéssel alkalmazkodni. A keceli Fresh Fruit TÉSZ elnöke, Juhos Csaba ebben igyekezett iránytűt adni a termelőknek. A közel 200 tagot számláló szervezet évente 1000–2500 tonna szilvát mozgat meg a piacon, ennek 80%-a exportra megy, alapvetően Németországba, Svájcba, Csehországba. (Összehasonlításképp: a teljes magyar kivitel 3–5 ezer tonna.) A TÉSZ konzervgyáraknak, léüzemeknek, nagykereskedőknek és áruházláncoknak is szállít. Európán belül a románok (650–700 ezer tonna) és a szerbek (450–500 ezer tonna) termelik a legtöbb szilvát, egyben a világ második és harmadik legnagyobb termelői is.
A hazai 45–70 ezer tonnás szilvamennyiség csak a tizede ennek. Ma már kevesebb mint 6 ezer hektáron foglalkozunk ezzel a gyümölccsel, így az országos termésátlag 7–10 tonna körül alakul. A legtöbb szilvát Szabolcs-Szatmárban, Bács-Kiskunban és Pest vármegyében állítják elő.
Juhos Csaba elmondta, hogy a szilva termelői átlagára 2020 óta folyamatosan 100 Ft/kg felett van, tavaly 146 forinttal csúcsot döntött. Idén az indulóárak 25–30%-kal a tavalyi felett voltak a fagyok miatt. Augusztus elején a szilva frisspiaci minőségben, telephelyen, ládástul és lehűtve 300–400 forintért értékesíthető a nagykereskedelemben, ipari (rázott) minőségben pedig nagyjából fele ennyiért. Még így is ez a legolcsóbb gyümölcs, hiszen ez a leghosszabban és legbiztosabban beszerezhető ipari alapanyag, legyen szó konzerv, ivólé, pálinka, befőtt vagy lekvár készítéséről. (A szilvaszezon már júniusban elkezdődik és egészen szeptember végéig tart.)
A szakember megfigyelése szerint az ipari fajtákkal sokan felhagytak Magyarországon, ami hozzájárul az áremelkedéshez. Viszont az is érzékelhető, hogy Moldova és Észak-Macedónia piaci jelenléte erősödik a térségünkben. „Hagyományosan Németország volt a legnagyobb felvevőpiacunk, de a moldáv és a balkáni szilva egyre inkább kiszorít minket innen. A növekvő termelési és szállítási költségek ellenére a versenyképes árakat is szem előtt kell tartanunk” – mondta Juhos Csaba, aki bízik benne, hogy a nyugati piacok még visszahódíthatók.
Moldova 2023ban vált a német piac harmadik legnagyobb beszállítójává Spanyolország és Olaszország mögött. Ennek okáról már írtunk lapunk hasábjain: Moldova az orosz-ukrán háborút követően megemelt vámmentes gyümölcskvótákat kapott, ennek keretében 40 ezer tonna szilvát exportálhat az EU területére, amit tavaly és tavaly előtt is túllépett. Idén őket is hasonló mértékű fagykár érte, mint Közép-Európát.
„Évek óta nincs teljes termés Európában. Idén Törökországtól a Balkánon át Lengyelországig mindenütt pusztított a fagy. Németországot viszont elkerülte, ott a tavalyi mennyiség másfél-kétszerese várható. Ez rövid távon nem jó hír, hosszabb távon viszont biztató, hogy a szerbek, bosnyákok, moldávok kis befektetéssel, de nagy termésingadozással és szervezetlenül termelnek. Nem ritka az sem, hogy rázott szilvát visznek a friss piacra. Vevőink számára azonban fontos az állandó, megbízható árumennyiség és -minőség, amit csak az európai partnerek tudnak nyújtani” – indokolta optimizmusát Juhos Csaba. Ezzel együtt idén több mozgásterünk lesz a lengyel piacon, mint Németországban, ahol a fagyasztóipar most nagyon keresi az alapanyagot.
A hazai szezon korán elindult, de kis mennyiséggel. Kereskedőként a folyamatos kínálat fontosságát hangsúlyozta a szakember. Ehhez olyan fajtasort kell összeállítaniuk a termelőknek, amelyik megfelel a német igényeknek, és minél sokoldalúbban hasznosítható szilvákból áll. Úgy látja, hogy van még egy szűk, egyhetes piaci rés a C. lepotica érése előtt, amit érdemes lenne betölteni egy korán pénzt hozó fajtával. Ilyen lehet a még kevéssé ismert Franzi. Náluk ma így néz ki a favorizált fajtasor: Rana, C. lepotica, Najbolja, Stanley, Jojo, Toptaste, Topend Plus, Top Hit.
SZERZŐ: Gönczi Krisztina
(fotók: Horizont Média Kft./Gönczi Krisztina)
