A hazai cseresznyeágazat – az ültetvények korszerűségétől függetlenül – az elmúlt negyedévszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el az idei fagyos tavasz miatt.
Visszaszorulóban a cseresznyetermelés
A hazai csonthéjas gyümölcsfajok közül az egyik kedvelt gyümölcs a cseresznye, melynek szüreti időszaka jellemzően május végén kezdődik és július első felében végződik. Hazánkban is megjelentek már a nagyobb termésbiztonságú – öntözött, fagyvédett, jéghálós és adott esetben esővédő fóliával takart – szuperintenzív ültetvények, de 80-90%-ban félintenzív művelési rendszerben zajlik a termelés.
(fotó: Horizont Média Kft./Gönczi Krisztina)
A termőterület a 2020-ig tartó enyhe növekedés után az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, mára 2500 hektárnyi termőfelületről beszélhetünk. A legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók. A termőfelület csökkenése egyrészt magyarázható azzal, hogy a változó időjárási körülmények hatására a termésbiztonság rohamosan csökkent, másrészt élőmunkaigényes ágazat révén a munkaerőhiány is jelentős befolyásoló tényezővé vált. Azok a fejlesztések pedig, amelyek a termésbiztonságot növelnék és a munkaerőhatékonyságot javítanák, komoly beruházási költséget jelentenek. (Egy új szuperintenzív ültetvény hektáronkénti telepítési 35–45 millió Ft.)
Cseresznyeexportunk az elmúlt 5 évben az 1500–2000 tonna között változott. Az import ehhez hasonlóan, 1200–2000 tonna között mozgott, így a külkereskedelmi egyenleg a mennyiség tekintetében a nulla körül alakult.
Az utóbbi 3 év normál termést hozott
A cseresznye az egyik legérzékenyebb, az egyik legrosszabb termésbiztonságú gyümölcsfajunk, a változékony időjárás a virágzást és a terméskötődést erősen befolyásolja. Kifejezetten kényes a lehulló csapadék mennyiségére is függően attól, hogy mely fenológiai stádiumban van az ültetvény: az érési időszakban érkező jelentősebb mennyiségű csapadék – különösen a repedésre hajlamos fajtáknál – akár a szüret előtt néhány nappal is tönkre teheti a termést.
Egy normálisnak tekinthető évjáratban 10–12 ezer tonna cseresznyét takarítunk be országosan. Az elmúlt 3 évben (2022–2024) stagnált a betakarított termésmennyiség, 12 ezer tonna körül alakult. Az ezt megelőző 2 évben (2020–2021) azonban a drasztikus fagykárok miatt nagyon alacsony hozamok voltak jellemzőek, ezekben az években alig haladta meg az 5 ezer tonnát az országos produktum.
Extrém fagyos tavaszunk van
Idén normál időben indult a vegetáció. A virágzás előtt és a korai fajták virágzásának kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak, ami arra engedett következtetni, hogy egy normális évjáratnak megfelelő (tavalyi évhez képest 2-3 héttel későbbi) szüret veszi kezdetét, vélhetően normál termésmennyiségekkel. Azonban az április elején érkező fagyok teljesen átírták a forgatókönyvet.
Április 7-ére virradóra az északi és észak-keleti országrészben, ahol a hazai gyümölcsterület közel kétharmada található, -6 és -8 °C közötti lehűlés érkezett. Április 08-ára virradó éjszaka pedig a Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 °C közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett. Csak a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de a hazai gyümölcsültetvények mindössze 10%-a található.
Ekkor a cseresznyeültetvények jelentős hányada már elkezdte a virágzást vagy teljes virágzásban volt. Az április közepén végzett felmérés alapján a virágkár mértéke 80% körüli volt. A terméskötődés ennek megfelelően rendkívül gyenge volt. A „kegyelemdöfést” a május 10. hajnalban érkező fagyok jelentették: az ország észak-keleti régiójában alakultak ki mínusz 2–5 °C közötti lehűlések, melyek a még épen maradt, kötődött kisgyümölcsökben okoztak drasztikus károkat. A rendkívül kedvezőtlen időjárási hatások következményeként példátlanul magas, 80–90% körüli terméskiesésről beszélhetünk, amivel a cseresznye – a kajszihoz és őszibarackhoz hasonlóan – „beállt” a legrosszabbul teljesítő gyümölcsfajok sorába.
Az idei termés
A várható idei, hazai cseresznyetermést – a normálisnak tekinthető 10–12 ezer tonnával szemben – mindössze 2-3 ezer tonnára prognosztizáljuk azzal, hogy a piacra kerülő mennyiségek (vagyis a valós kínálat) akár ezt is alulmúlhatja, mert az ültetvények egy részében olyan gyenge termés látható, ami nem fogja elérni a betakaríthatóság alsó gazdaságossági határát. További negatív irányú változást eredményezhet még a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak.
A legkisebb mértékű fagykárral azok az ültetvénytípusok jellemezhetők, ahol szuperintenzív körülmények között, esővédő fóliatakarás alatt tudtak valamilyen típusú fagyvédelmi módszert alkalmazni. Azonban még ezekben az ültetvényekben is jelentkezett 40–60% közötti terméskiesés. Azokon a területeken és ültetvényekben, ahol 80% körüli vagy fölötti terméskiesés látszik, ott jellemzően a későbbi fajták maradtak életben. Többen a Linda fajtától várnak még értelmezhető mennyiséget, amelyet még gazdaságilag is érdemes lehet betakarítani.
Forrás: FruitVeB
Ez a videónk is érdekelheti a témában:
