Moldova olyankor is több tízezer tonna szilvát exportál az EU piacára, amikor gyenge a termése – csak jobb áron. Az idei év náluk is fagykárokkal indult.
Meglepően erős lehet a korai szilva felhozatala
A közép- és kelet-moldovai régiók gyümölcstermesztői a késő áprilisi fagyok ellenére viszonylag erős koraiszilva-termésre számítanak. Ugyanis a szerb eredetű Čačak’s Early, Čačak’s Best és Piteștianka korai fajták túlnyomórészt elkerülték a komolyabb fagykárokat. Korai szilvából viszonylag kevés ültetvény van Moldovában, de mivel a tavaszi fagyok számos kelet-európai országban komoly károkat okoztak, a várható hiány megnövelheti a korai szállítások iránti keresletet az európai piacon.
A kései szilvák az igazán érdekesek
Ezzel szemben a késői érésű szilvafajták nagyobb fagykárt szenvedtek itt is. Másrészt az amerikai eredetű Stanley, amelyik az ország legfőbb exportra szánt fajtája, jó állapotban van. Mindent egybevetve a jelentések szerint jóval kevesebb szilvára van idén kilátás Moldovában, mint tavaly, különösen a legfontosabb termőrégióban, Nisporeni járásban. Ez magas árakat vetít előre.
Mennyi juthat el az EU piacára?
2023 óta szilvából évente dupla mennyiség, 40 ezer tonna léphet be Moldovából vámmentesen az EU piacára. Az elmúlt években – erős kilengésekkel – 80–100 ezer tonna szilvát termeltek az országban, de az export folyamatosan a vámmentes kvóta felett alakult. 2023-ban 50%-kal lépték túl a moldáv exportőrök a szilvakvótájukat (60 ezer tonna gyümölcs érkezett). Tavaly már kevesebb szilvájuk termett, idén pedig – a jelek szerint – még kevesebb fog. A tapasztalat az, hogy még a gyenge évjáratokban is eléri a 25 ezer tonnát Moldova uniós exportja.
Összehasonlításképpen Magyarország szilvatermelése az alábbiak szerint alakult az utóbbi évtizedben. Az idei áprilisi fagyok után még az ültetvények felében volt remény egy jó vagy elfogadható termésre.
