Kína bővítette a termesztésre engedélyezett, génszerkesztett növények listáját. Ezek mindegyike helyi előállítású vetőmag. A tudás részben nemzetközi: sokat lendített a helyi kutatáson a svájci Syngenta 2016. évi felvásárlása.
Gyorsan szeretnének önellátóvá válni
Kína 2024-ben rekordot állított fel a gabonatermelésben, elérve a 706,5 millió tonnát, ami 1,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest – derült ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal adataiból. Ez volt az első alkalom, hogy az ország gabonatermése meghaladta a 700 millió tonnát. A hatalmas ország folyamatosan az importfüggőség csökkentésére és az élelmezésbiztonság növelésére törekszik, ennek érdekében egyre nyitottabb az új genetikai megoldásokkal szemben is. A módosított növények által bevetett kísérleti terület 2023-ban átlépte a 267 ezer hektárt, mára csaknem 100 változatot tesztelnek a kutatóállomásokon.
Csak a hazai!
Bár rengeteg GM szója és kukorica érkezik az országba feldolgozásra, ezek nem kerülhetnek köztermesztésre. 2023-tól azonban a kínai kutatók sorra rukkolnak elő saját génszerkesztett növényeikkel, amelyeket a hatóságok a termőföldeken is biztonságosnak minősítenek. (A génszerkeszett csoportba azok a növények tartoznak, amelyekben a faj saját génkészletét érintik a módosítások, míg a génmódosított csoportba azok, amelyekbe idegen fajok génjei is bekerültek.)
Idén az agrárminisztérium újabb 5 génszerkesztett és 12 génmódosított növényt hagyott jóvá, termeszteni csak az előbbieket lehet. Az öt növény közül kettő szója, egy búza, egy kukorica és egy rizs. A köztermesztésre engedélyezett fajták a pekingi székhelyű Dabeinong és a 2016-ban megvásárolt Syngenta kötelékében dolgozó Kínai Nemzeti Vetőmagvállat vetőmagjai. Felszaporításuk és termelésbe vonásuk a gyakorlatban még évekbe fog telni. A kutatás eközben exponenciális tempóban halad.
Lásd még a témában:
Kis kínai kutatók nagyszemű búzát szerkesztettek
Magas olajsavas, génszerkesztett szóját alkottak Kínában
