A bolognai kiállítás közel 350 ezer látogatót vonzott
November elején az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ITA) meghívására részt vehettünk a neves bolognai EIMA szakkiállításon. Bár az elmúlt hónapokban rengeteg friss híradás jelezte, hogy a mezőgéppiacon nem csak hazánkban érezhető visszaesés, a kiállítás látogatottsága, hangulata messze pozitívabb képet sugárzott a vártnál. Összeállításunkban a Bolognában látott érdekességek, valamint az elhangzott konferenciák legérdekesebb információiból szemezgettünk.
Az EIMA a kiállítás zárása után közzétett végső statisztikák alapján megdöntötte minden idők legnagyobb látogatottsági rekordját: több mint 346 000 látogató, köztük 63 000 külföldi vendég érkezett 150 országból, hogy megismerkedjen a mezőgazdaság minden szegmensének leginnovatívabb technológiáival. A bolognai mezőgazdasági gépkiállítás igazi nemzetközi referenciaesemény, és valószínűleg sikeres napokat hozott annak az 1750 kiállítónak, akik az EIMA-t választották új termékeik és jövőbeli koncepcióik bemutatására.
A gépek, berendezések és alkatrészek több mint 60 000 modellje volt itt látható a traktoroktól a kombájnokig, a talajművelő eszközöktől a betakarítógépekig, az erdészeti berendezésektől a kertészeti és kommunális berendezésekig. Jelentős szerepet kaptak a kiállításon a robotok, a drónok, a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek már napjainkban is segítenek az élelmezésbiztonság, a környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozás adta feladatok elvégzésében.
– Az EIMA-n a világ minden tájáról fogadtunk látogatókat – nyilatkozta Mariateresa Maschio, a kiállítást szervező olasz gyártók szövetségének, a FederUnacomának az elnöke –, és megpróbáltuk elemezni a kereslet alakulását a hagyományos európai és amerikai, a feltörekvő indiai és kínai, valamint az újonnan gépesített délkelet-ázsiai és afrikai piacokon. A világ minden régiója más-más mezőgazdasági modellekkel rendelkezik, és az agrárgépipar feladata, hogy ezekre testre szabott megoldásokat kínáljon.
– Kiállításunk a piac számára nehéz időszakban zajlott, amelyet a kedvezőtlen gazdasági helyzet, a nemzetközi piacok bizonytalansága és az új ösztönzőrendszerre való átállás befolyásol – vázolta egy sajtótájékoztatón Simona Rapastella, a FederUnacoma vezérigazgatója –, a kiállítás mégis rendkívüli eredményt ért el. Aki a mezőgazdaságban dolgozik, az tudja, hogy az új technológiák nélkülözhetetlenek, és hogy szükség van arra, hogy testközelből megismerjük őket, és ennek megfelelően tervezzük meg a beruházásokat.
Az év traktora 2025 győztesei
A rendezvény egyik legnagyobb érdeklődéssel várt programja az volt, amikor az ágazat szereplőiből és újságíróiból álló zsűri odaítélte Az év traktora 2025 díjakat. A versenyen 25 traktor mérte össze tudását hat kategóriában. A járműveket a világ minden tájáról, az Egyesült Államoktól Európáig gyártották, és a mezőgazdasági gépészet új korszakát képviselik. A különböző országokból érkező üzemeltetőkből és szakújságírókból álló zsűri az összes teljesítménybemutatót az ergonómia, a kényelem, a teljesítmény és a technológia szempontjából értékelte. (A zsűri elismert tagja volt dr. Szabó Istvánintézetigazgató is a gödöllői egyetemről, vele laptársunk, a GÉPmax januári számában részletes interjút közlünk a zsűrizés folyamatáról és a fejlesztések tapasztalt irányáról. A szerző).
A verseny egy rendkívül izgalmas díjátadó ünnepséggel ért véget. Az Év traktora a nagy teljesítményű kategóriában a Case IH Quadtrac 715-ös modellje lett, míg a közepes teljesítménykategóriában a Fendt 620 Vario DP nyert. A Steyr 4120 Plus a 70–150 lóerő közötti teljesítménytartományban a legjobb mindenes traktornak járó díjat zsebelte be. A szőlők és gyümölcsösök számára készült „legjobb speciális” kategóriában az Antonio Carraro aratott sikert a Tony 8900 TRG-vel. A Tractor of the Year 2025 egyik nagy újdonsága a TotYBot-díj volt, amelyet a leginnovatívabb robotmodelleknek ítéltek oda. Ebben a kategóriában az AgXeed 5.115T2 modell lett az összesített győztes.
Végül a fenntarthatóság is helyet kapott a „Fenntartható TOTY-díjjal”, amelyet egy másik Fendt modell, az e107 Vario kapott.
Nagyobb jövedelmezőség és pontosság: a robotok forradalma a szántóföldeken
Ha már az előbb említésre kerültek, a robotokkal érdemes kicsit külön is foglalkozni. A robotika a mezőgazdaságban világszerte rohamosan fejlődik. Csak az elmúlt évben mintegy száz erre szakosodott vállalat jött létre.
A robotizáció a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával együtt valójában a mezőgazdasági tevékenységek szerves részévé válik. Ezek segítenek a mezőgazdasági vállalkozóknak a termelési költségek csökkentésében és a működési folyamatok optimalizálásában, és egyben megoldják a jelenlegi munkaerőhiányt, amely probléma az egész elsődleges ágazatot érinti. A kiállítás tapasztalatai alapján a robotika már Olaszországban is forradalmasítja a mezőgazdasági munkát. Valójában lehetővé teszi a nagyobb nyereségességet, de a precíziós mezőgazdaság további fejlődését is, minimalizálva az erőforrások felhasználását, és egyúttal csökkentve a termelés környezetre gyakorolt hatását. Matteo Matteucci, a Milánói Műszaki Egyetem munkatársa szerint a mezőgazdasági ágazatban a robotok adta előnyök már kezdenek tényleges valósággá válni, képesek támogatni az összes fontos folyamatot. Ha mesterséges intelligencia alapú szoftverrel vannak felszerelve, képesek tanulni a hibákból is, és így javítani a teljesítményüket. Olyannyira, hogy ez a helyzet számos, a mezőgazdasági vállalkozókat támogató robotok gyártására szakosodott vállalat létrejöttét ösztönzi.
A robotok számos előnyt biztosítanak, és ezek nem csak a jövedelmezőségre és a fenntarthatóságra vonatkoznak. Lehetővé teszik a mezőgazdasági munkák még hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb elvégzését, igény szerinti interakciókkal. Ezért a szántóföldi robotok piaca globális szinten nagy lehetőségeket rejtő fejlesztési forgatókönyveket nyitott meg.
Védővámok veszélye fenyegeti az európai mezőgazdaságot
Az EIMA International harmadik napján az európai parlamenti képviselők megvitatták a Green Deal, valamint Donald Trump megválasztásának az európai mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásait. Véleményük szerint Európának egységesen kell fellépnie az Egyesült Államokkal és más kereskedelmi partnerekkel folytatott tárgyalásokon.
Az amerikai választások kimenetele döntő hatással lehet az európai gazdaságra is. „Egy esetlegesen negatívan változó vámpolitika és az új környezetvédelmi irányelvek büntethetnének egy olyan ágazatot, mint az agrár-élelmiszeripar, amely jelenleg évi 200 milliárd euró értékben exportál Európából” – ezt Paolo De Castro, a Filiera Italia elnöke mondta az európai politikákról szóló konferencia megnyitóján. „Európa elindult a Green Deal útján, és ma azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy vajon össze lehet-e ezt egyeztetni a Trump-kormányzat célkitűzéseivel”.
„A környezetvédelmi politikák kérdése a jelenlegi politikai forgatókönyv egyik legkényesebb kérdésének tűnik – hangsúlyozta a Confagricoltura és a Copa elnöke, Massimiliano Giansanti –, ha igaz, hogy a Biden-kormányzat közel 200 milliárd dollárt különített el az ökológiai átállásra, olyan forrásokat, amelyeket maguk az amerikai farmerek inkább nem használtak fel, hogy ne változtassanak a termelési normákon.”
Az éghajlatváltozás első áldozata a mezőgazdaság Luigi Sartori, a Padovai Egyetem mezőgazdasági gépesítési professzora és Davide Gnesini, a Federunacoma műszaki szolgálatának vezetője intenzív eszmecsere során foglalta össze az éghajlatváltozás mezőgazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásait.
„A mezőgazdaság az éghajlatváltozás első áldozata, mivel a mezőgazdasági tevékenységek a szabadban zajlanak, és alkalmazkodniuk kell a mára már megszokottá vált szélsőséges időjárási eseményekhez. A mezőgazdasági rendszerekre gyakorolt hatások sokrétűek és aggasztóak. Először is, a talajeróziót és a talajromlást az intenzív esőzések okozzák, amelyek elmossák a termékeny rétegeket. Emellett a talajból a szerves anyagok mineralizációs folyamatai során felszabaduló CO2 tovább súlyosbítja az éghajlati válságot.”
Ezzel a forgatókönyvvel szembesülve a szakértő leírta, hogy szükség van az alkalmazkodási megoldások és stratégiák elfogadására. Ezek közül kiemelkednek azok a mezőgazdasági eszközök és technológiák, amelyek képesek megőrizni a talaj szerkezetét és termékenységét, valamint fontos a gépek és a digitális technológiák használata az erőforrások, például a víz és a műtrágya felhasználásának optimalizálására.
Sartori hozzátette, hogy egy másik fontos szempont az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb növényfajták kiválasztása a nemesítés révén. Ez az út a szakértő szerint alapvető szerepet játszik abban, hogy a növények fokozatosan alkalmazkodni tudjanak az új környezeti feltételekhez.
Végezetül aggodalomra ad okot az elsivatagosodás veszélye, amely egyes európai területek, például Szicília és Apulia területén fenyeget, ahol az erózió és a termőföld elvesztése helyrehozhatatlanul aláássa a területek termőképességét.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: FODOR MIHÁLY
