fbpx

Napraforgótermesztés forgatás nélküli talajban: fókuszban a vetőmag

Írta: Sajtóközlemény - 2024 november 25.

A szántóföldi növénytermesztés során nagyon fontos a kultúrnövényhez és a termesztés körülményeihez igazított talajművelési technikák helyes alkalmazása, hiszen ez segítheti a növények megfelelő fejlődését, és a kívánt hozamok elérése mellett hozzájárul a termőtalajok megóvásához is. A forgatás nélküli művelés terjedése feladja a leckét, mivel ebben a technológiában kulcskérdés a vetőmag és a vetés minősége.

napraforgó homogén kelés
A kezdeti fejlődési erély eldöntheti a táplálékért folytatott versenyt (fotó: Cortvea)

Az elmúlt években a magyarországi napraforgótermesztésben is előtérbe kerültek a termőréteg védelmét szolgáló, forgatás nélküli talajművelési technikák, amelyek alkalmazása során mindinkább felértékelődött az egyöntetű, homogén kelés szerepe. Heterogén kelés esetén ugyanis az egymás mellett levő tövek a különböző fejlettségi stádiumuk következtében versenyezni fognak egymással a rendelkezésre álló erőforrásokért, így nem kívánatos növényi stresszt és ezáltal terméskiesést is okozva a gazdálkodók számára.

A homogénebb, erőteljesebb kelés ezért a későbbi magas termésszint egyik alappillére, ami a talajnedvesség megőrzése céljából alkalmazott, forgatás nélküli technológia és a csökkentett művelésszámú magágy-előkészítés térnyerésével még inkább kiemelt és elvárt vetőmag-tulajdonsággá vált napjainkban.

Az Európai Uniós KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Terv keretében indult Agro-ökológiai Program támogatja és 2 ponttal jutalmazza azokat a gazdákat, akik a forgatás nélküli művelésmód alkalmazása mellett döntenek a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án. A termőföld védelméért hozott intézkedések és forgatás nélküli talajművelési technikák alkalmazása olyan vetőmagok használatát kívánják meg, amelyek ezekhez a változó körülményekhez alkalmazkodni képesek.

A legnagyobb különbség a hagyományos, forgatásos művelésmódhoz képest a heterogénebb magágy, melyet az eltérő méretű aggregátumszerkezet mellett a talaj felszínén, illetve a felszínhez közel fennmaradó szármaradványok és eltérő mikroklimatikus viszonyok jellemeznek. Azaz a szármaradványok közvetlen közelében a talaj gyakran hűvösebb és nedvesebb, míg másutt szárazabb, hőmérséklete pedig szélsőségesebben változó. Ezért különösen fontos, hogy a vetésre szánt napraforgó-vetőmag a kiváló genetikai terméspotenciál mellett egységes méretű, magas minőségű és erős kezdeti fejlődésű legyen, hogy még kedvezőtlenebb magágykörülmények között is jó vethetőséget és egyenletes csírázást biztosítson.

napraforgó homogén kelés
A technika és a genetika tökéletes összhangja: homogén kelés (fotó: Corteva)

Így a jól megválasztott napraforgó-vetőmag képes ezeket, a talaj művelésmódjából fakadó különbségeket kompenzálni a gyors csírázásának és a robusztusabb kezdeti fejlődésnek köszönhetően. Emellett természetesen a megfelelő vetésmélység megválasztása és a precíz vetéstechnológia is kiemelten fontos, melyhez elengedhetetlen az egységes mérettartomány is.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a forgatás nélküli talajművelés sikeressége szoros összefüggésben áll a vetőmag csírázási tulajdonságaival. A magas minőség és a precíz technológia alkalmazása pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy heterogénebb talajviszonyok között is biztosított legyen a napraforgó egyöntetű kelése és erőteljes fejlődése.

A Corteva Agriscience magyarországi fejlesztői kísérleteiben, továbbá a gazdálkodók visszajelzései alapján is, a vállalat Pioneer® napraforgóhibridjei kiváló csíraképességet, erős, gyors és egyöntetű kezdeti fejlődést mutatnak. Ez nem véletlen, hiszen a Corteva már a Pioneer® napraforgó-vetőmag nemesítése során is kiemelt figyelmet fordít erre. A vállalat célja, hogy a termesztéstechnológia változása során a Pioneer® hibridek a jövőben is megfeleljenek a gazdák által elvárt igényeknek, magas hozamokkal hálálva meg a beléjük vetett bizalmat.

Tuboly Andor, a Somogy vármegyei szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Karádi Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatója így nyilatkozott a Pioneer® napraforgóhibridek kelésével és fejlődésével kapcsolatos tapasztalatairól: „1750 hektáron gazdálkodunk, amelyből általában 400–450 hektáron napraforgót vetünk. Az idei évben ennek a területnek durván a felén a Pioneer® hibrideket vetettük, és a kelés során azt tapasztaltuk, hogy a forgatás nélküli talajban is intenzíven, egyöntetűen kelt és fejlődött, valamint jól termékenyült a napraforgó. Ez az egyöntetűség végig megmaradt a fejlődés és a virágzás során, melynek a hozamban is láttuk az eredményét. Bátran ajánlom a Pioneer® napraforgóhibrideket bárkinek, aki egyenletes fejlődést szeretne látni az állományában, a keléstől a korai fejlődésen át egészen a virágzásig.”

A Corteva napraforgóhibridjeivel kapcsolatban a gazdálkodók még több információt olvashatnak a Corteva weboldalán. A vetőmagok elérhetőségével kapcsolatban pedig a vállalat területi képviselőinél és szaktanácsadóinál érdeklődhetnek, akiknek az elérhetőségét itt találják.

Grózinger Szabolcs, a Corteva Agriscience vetőmagfejlesztő mérnöke