Ukrajna november 15-én elfogadta az agrárium 2030-ig tartó fejlesztésének stratégiáját, melynek elsődleges célja a háború utáni helyreállítás és az ország felkészítése az uniós csatlakozásra. Magyarország számára szinte minden tervezett projektjük rizikót jelent.
A fejlesztési stratégia főbb pontjai:
- Ukrajnának olyan gyárakat kellene létesítenie, amelyek hulladékmentesen képesek feldolgozni az alapanyagokat 3-5 különböző, magas hozzáadott értékű termékké. (Ilyenek elsősorban az etanolgyárak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank idén június 12-én jelentette be, hogy 60 millió eurós (24 Mrd forint) kölcsönt nyújt zöldmezős etanolüzem létesítésére Ukrajnában – MezőHír.)
- A háború befejezését követően meliorációra és az öntözési infrastruktúra helyreállítására lesz szükség az országban. Mintegy félmillió hektárt drénezni, egymillió hektárt pedig öntözhetővé kell tenni a tervek szerint.
- A földpiac felügyeletét lehetővé rendszer kidolgozása, az adásvételek szabályozása, az árak nyomon követése és megjelenítése az Állami Geokataszter honlapján, ami lehetővé teszi a földek értékének tömeges felmérését.
- A gazdálkodók tisztes jövedelmének fenntartása érdekében mérni fogják a mezőgazdasági szektorok és más ágazatok közötti jövedelemkülönbséget.
- Az EU-csatlakozás előtt Ukrajna fontolóra veszi azon génmódosított növények köztermesztésének tilalmát, amelyek magas kockázattal szennyezhetnek mentes tételeket. A szója nem ilyen növény, ennek termelésben tartását nem zárták ki.
Kapcsolódó cikkünk: Tények: ennyire fontos Ukrajnának az EU piaca.
