A növényvédelemnek mindig magas presztízse volt
A Kwizda Agro immár 30 éve van jelen a magyar piacon, ami figyelembe véve a szektorban az elmúlt évtizedekben tapasztalható fúziókat, felvásárlásokat, már önmagában is komoly eredmény. Barna Sándorral, a hazai leányvállalat ügyvezetőjével szakmai múltja mellett a cég és az iparág előtt álló kihívásokat, lehetőségeket is áttekintettük.
A kereskedelem mindig is érdekes volt számomra
– Sok interjúalanyom egészen érdekes területekről érkezett meg a mezőgazdasághoz: önnél mik voltak a legfontosabb lépések, amik a jelenlegi pozíciójáig vezettek?
– Nem a szokványos indíttatás vezetett erre a pályára, mint azoknál, akik családi mintát követve választották a mezőgazdaságot. Mátészalkán nőttem fel, ahol a gazdálkodás az egyik fő foglalkoztatási ágazat volt. Nagyszüleim mezőgazdasággal foglalkoztak, az agrárium iránti érdeklődésem nekem is megvolt. Nagyon tisztelem a klasszikus földműves munkát, de a saját jövőmet mégis másként képzeltem el.
Középiskolásként kivettem a részem a családi gazdálkodás keretein belül a szüretben és betakarításban, olyan fizikai munkákban, mint a meggy- és almaszedés, napraforgó- és kendercséplés. Akkoriban is már inkább ezek kereskedelmi oldala iránt érdeklődtem. Felmerült még bennem az állatorvosi szakma lehetősége is, ezért biológiakémia tagozatos gimnáziumba jártam. Végül az volt a fontos számomra, hogy a szülőhelyem környékén maradjak, így a Debreceni Agrártudományi Egyetem mellett döntöttem. Ezen belül is a növényvédelem érdekelt leginkább, ami különleges presztízzsel bírt a szakmában.
A tanári képzés is érdekelt, különösen az emberekkel való foglalkozás vonatkozásában. Mérnöktanári diplomát is szereztem, és a gyakorlóiskolai tanítás során 17-18 éves diákokkal dolgoztam, ami nagyon tetszett, de pedagógusként sem tudtam elképzelni az életem.
Nem eltávolodva a mezőgazdaságtól, a termelés helyett inkább a kereskedelem és a szaktanácsadás felé orientálódtam, és elhelyezkedtem első munkahelyemen, a Kemoker Kft.-nél mint területi képviselő. Ez komoly szakmai fejlődést és kapcsolatépítési lehetőséget jelentett számomra. Akkoriban találkoztam a nyíregyházi Agroker tulajdonosával is, aki később felajánlotta nekem a mátészalkai regionális központ vezetését. Ez nagy lehetőség volt számomra, mert így a szaktanácsadás és üzletkötés mellett vezetői tapasztalatokat is szerezhettem.
– Milyenek voltak ezek az évek?
– Dinamikusan növekedett a piac és vele együtt a partnerkörünk is. Sokszor túlóráztunk kollégáimmal a napi értékesítési feladatok után a szerződések megírásán. Akkoriban több száz vevő vett igénybe finanszírozást, és napokat töltöttünk el a mátészalkai központban, hogy ennek adminisztratív hátterét biztosítsuk. Az öt év alatt a mátészalkai forgalom több mint ötszörösére nőtt, ami komoly eredmény, mert messze a piaci átlag feletti növekedés volt.
– Mégis továbblépett?
– Igen, mert Mátészalka környéke, amelyet a fehérgyarmati és nyírbátori Agroker regionális központok határoltak be, már nem volt elég számomra. Szerettem volna többet látni a magyar agrárágazatból, de akkoriban az Agroker vezetése nem tudott további fejlődési lehetőséget biztosítani számomra. Mégis nehéz volt meghozni a döntést, amikor lehetőséget kaptam az országos lefedettséggel működő Kwizda Hungary Kft.-nél. Az akkori agrokeres csapatot én válogattam magam köré, és nagyon jó volt velük dolgozni, de a szakmai előrelépés és a vonzó ajánlat végül meggyőzött.
Korábbi csapatom tagjai szerencsére mind magasabb pozícióba kerültek később, és ők is elégedettek voltak az előrelépéssel.
– Milyen utat járt be a Kwizdánál?
– 2012 decemberében csatlakoztam a Kwizda Hungary Kft.-hez, és bár azóta többször is kaptam ígéretes álláslehetőséget, de nem tudtam magam más cégnél elképzelni. Szeretem a munkámat, nálam ez azt is jelenti, hogy nem akarok máshol dolgozni. A családi tulajdonú cég olyan munkakörnyezetet biztosít, ahol az emberközpontúság, a hosszú távú karrier, akár nyugdíjig tartó foglalkoztatás és az erre alapozott stabilitás nagyon fontos. Ritkán találkozom ilyen értékrenddel a mai üzleti világban.
Pályafutásom során számos pozíciót bejártam a Kwizda cégnél. Területi képviselőként kezdtem, majd az almatermesztés szakmai felelőse lettem. Később vetőmag-, majd növényvédőszer-termékmenedzserként dolgoztam, azután régióvezető, majd marketingvezető, később értékesítési vezető lettem, és jelenleg ügyvezető vagyok. Az összes piachoz kapcsolódó pozícióban lehetőségem volt dolgozni, és kipróbálni magam. A kiváló, jobbnál jobb szakemberekből álló KWIZDA-csapatban talán az idegen nyelv ismerete tette lehetővé a menedzseri és vezetői pozíciók közötti folyamatos előrelépést. Persze mindezt a tulajdonosok bizalmának is köszönhetem, valamint annak, hogy a korábbi ügyvezető saját céget alapított, és ezzel lehetővé tette számomra, hogy átvegyem a jelenlegi pozíciómat.
Az emberi tényező és a családias légkör mint vállalati kultúra, nálunk nagyon fontos, talán a legfontosabb. A versenytárs cégeknél a fluktuáció gyakran magas, amit az ottani vezetők által teremtett munkahelyi légkör idéz elő. Nehezebb piaci körülmények között olyan költségcsökkentési intézkedéseket hoznak, amelyek sok dolgozót kedvezőtlenül érinthetnek. Ebből viszont nehéz újra építkezni, ha az ágazat újra növekedni kezd. Mi próbálunk másképp működni. Dolgozóink megbecsültek, és ezáltal elkötelezettek. A lehető legtöbb támogatással és a legjobb képzéssel törekszünk hosszú távon a legnagyobb teljesítmény elérésére. Ez az, ami nagyon fontos számomra vezetőként: az alkotó munkahelyi légkör megteremtése, amely nem hagyja a kollégáimat elkényelmesedni, de mégsem stresszes. Fontos a tudásmenedzsment, hogy mindenki a képességeinek megfelelő feladatokat kapjon.
Már a hatodik generáció is megjelent az anyacégben
– Mekkora most a csapat Magyarországon?
– Jelenleg összesen negyvenhárom fő dolgozik nálunk. Huszonöt kolléga területen, közel a termeléshez, beleértve a két értékesítési vezető is. Fontos, hogy minden megyében legalább egy fő képviselje a céget, ami lehetővé teszi, hogy alaposan megismerjük a piacot, és minél jobban támogassuk a helyi termelőket.
– Milyen most a Kwizda pozíciója hazánkban?
– A Kwizda stabil helyet foglal el a hazai piacon, és idén ünnepli 30. születésnapját. Ez jelentős mérföldkő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy sok cég jelent meg és vonult ki a piacról azóta. A Kwizda családi vállalatot jelenleg a 6. generáció irányítja, és a cég, hagyományai, stabilitása megőrzése mellett, folyamatosan fejlődik. A tulajdonosok magas kultúrájú, intellektuális emberek, ugyanakkor szerények és visszafogottak. Számomra ez nagyon szimpatikus. Emberi a lépték, annak ellenére is, hogy a Kwizda család az egyik legbefolyásosabb család Ausztriában. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányokra – a világ talán legjobb, legnevesebb iskoláiban tanultak –, és figyelnek az állandó képzésre, folyamatos az igény a fejlődésre és megújulásra. Inspiráló egy ilyen szemléletű csapat tagjának lenni.
– Érdekes ezt hallani, hogy ott milyen jól működik a generációváltás.
– A magyar mezőgazdasági szektorban is zajlik a generációváltás, bár a helyzet némileg eltérő. A magyar vállalatoknak és vállalkozásoknak nem lehet 6 generációs múltja, mivel a rendszer ezt nem tette lehetővé. Tapasztalataim alapján a magyar vállalkozások gyakran egyszemélyes irányításúként működnek, nem pedig vállalatként, és nincs meg az átadás-átvétel tapasztalata sem. Sok esetben a termelői és kereskedelmi cégek vezetői nem is gondolnak az utódlásra, más utat szánnak gyermekeiknek, vagy a következő generáció nem érdeklődik a családi üzlet iránt, inkább más pályát választ. Ez nehézséget jelenthet a több generáción átívelő maradandó értékteremtés szempontjából. Az alapítók sokszor későn kérdőjelezik meg, hogy miért fektették bele egy élet munkáját a vállalkozásba.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A Kwizda, különösen az osztrák leányvállalat, példát mutat a környezettudatosság terén. Az ausztriai irodák és a gyár is törekszik a karbonsemlegességre. Elektromos kamionokat használnak, amelyek napelemekről töltődnek. Az alkalmazottak is kizárólag elektromos autókat használnak, melyekhez Ausztriában a megújuló energia döntően biztosított. A Kwizda komolyan veszi a környezettudatosságot, és a jövő mezőgazdasági irányzataihoz igazítja termékportfólióját. Bár növényvédő szereket forgalmazunk, célunk mégis, hogy a termelők kevesebb növényvédő szer felhasználása mellett több biológiai hatóanyagot építsenek be a növényvédelmi programjukba.
A Kwizda a technológiai fejlődésre is nagy figyelmet fordít. Különféle digitális megoldásokat alkalmazunk, például előrejelző rendszereket, hogy a lehető legpontosabb legyen és ezáltal leghatékonyabb a védekezés időzítése. Próbáljuk minimalizálni a károsanyag-kibocsátást. A jövőbeni piaci igényekre is reagálunk: az egészségesebb élelmiszerek és önmagában az egészséges környezet iránt növekednek a fogyasztói elvárások, ezért a Kwizda arra törekszik, hogy a biológiai alapú megoldásokat integrálja a hagyományos módszerekbe. Ennek eredményeként több szegmensben is sikerült meghatározó piaci szereplővé válnunk.
Változótermékkínálat
– Hogyan alakult a termékkínálat az elmúlt években?
– A cég termékkínálata jelentős változáson ment keresztül az utóbbi időszakban, különösen a biostimulánsok és lombtrágyák terén. A tápanyag-utánpótlás továbbra is kulcsfontosságú terület nálunk, mivel az egészséges növények jobban ellenállnak a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Okszerű tápanyag-utánpótlási program mellett a növényvédő szeres kezelések száma jól optimalizálható. Sajnos az utóbbi két évben jelentős visszaesést mutatott a tápanyag-utánpótlási piac. A terményárak csökkenése és a növénytermesztés jövedelmezőségének romlása miatt a termelők szűkített technológiákban gondolkoznak, és gyakran a tápanyagok, biostimulátorok kerülnek először a költségcsökkentési intézkedések célkeresztjébe. Természetesen ez is csak átmeneti állapot, az idei szélsőséges és aszályos évjáratban megmutatkozott, hogy azok a termelők, akik nem hagyták el ezeket a technológiai elemeket, lényegesen nagyobb termést takarítanak be. Ebből kifolyólag a kereslet a termésnövelő és digitális megoldások iránt érezhetően újra növekszik.
A fenntarthatóság iránti elkötelezettség továbbra is központi szerepet játszik a cég stratégiájában. A mi vállalatunk valóban komolyan veszi ezt a célkitűzést. Tudom, a fenntarthatóság kifejezés az utóbbi években már sokszor elcsépeltnek tűnhetett, mert minden piaci szereplő szájából ez hangzik el, és sajnos sokszor nincs mögötte tartalom. Igenis, fontos, hogy a jövő generáció számára is élhető és egészséges környezetet hagyjunk hátra.
A célunk nem a minél több növényvédő szer értékesítése, hanem egy hosszú távú gondolkodás, hogy csak annyit juttassanak ki a termelők, amennyire valóban szükség van a hatékony és fenntartható gazdálkodáshoz. A Kwizda digitálizált növényvédelmi előrejelző rendszerei nagyban hozzájárulnak az indokolatlan felhasználás elkerüléséhez és ezáltal az egészséges élelmiszer előállításához. Vélhetően szintén átmenetileg, de a biofogyasztás csökkenése most európai jelenség. A covid, az infláció és a háborús helyzet mind befolyásolják a fogyasztói szokásokat.
Az árérzékenység növekedése miatt a magasabb árú biotermékek iránti kereslet csökken. Ennek következtében a biotermelés is visszaszorulhat. A fogyasztó számára hosszú távon azonban fontosnak kell lennie, hogy megfizethető és fenntartható termékeket válasszon. A jövőbeli stratégiánk az, hogy egy olyan precíziós, digitális gazdálkodási rendszert alakítsunk ki, amely a hagyományos elemeket ötvözi a legmodernebb tápanyag-utánpótlási megoldásokkal, csökkentve a kémiai anyagok használatát, amennyire csak lehetséges.
– A magyar gazdálkodók mennyire készültek fel erre a szemléletváltásra?
– Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelők már rájöttek, hogy az eddigi eszközök és módszerek nem mindig működnek. Az új körülmények új megoldásokat kívánnak. Az eddig bevált praktikák helyett most innovatív megoldásokra és technológiákra van szükség, például drónokra, műholdas rendszerekre és a munkagépek közötti hatékony kommunikációra. A termelők nagyon nyitottak az új lehetőségekre, hiszen látják, hogy a régi módszerek már nem elegendőek ahhoz, hogy piaci sikereket érhessenek el.
Az EU egyedül nem tudja megoldani a globális problémákat
– Az agrártámogatási programok, gondolok itt leginkább az AÖP-re, tapasztalatai szerint mennyire segítettek eddig a termelőknek?
– Az AÖP-program eredetileg a biológiai termékek és fenntartható gazdálkodás előmozdítását célozta. Az első évben nagy volt az érdeklődés a biológiai termékek iránt, de idén a termelők észrevették, hogy az agrotechnikai eszközökkel is elérhetők az AÖP által megcélzott pontszámok. Sajnos az AÖP-program céljai nem teljesültek maradéktalanul.
– Milyen gyakorlati hibákat látni a termelőknél, amelyekre érdemes lenne figyelmeztetni őket?
– A legnagyobb probléma az, hogy sok termelő nem használja ki a rendelkezésre álló új technológiákat és módszereket. Ezenkívül a klímaváltozás hatásait is nehéz kezelni, mivel a hagyományos növénytermesztési módszerek mellett az időjárás és más külső tényezők is komoly nehézséget jelentenek. A legfontosabb, hogy a termelők nyitottak legyenek az új megoldásokra, és alkalmazkodjanak a változó környezeti feltételekhez.
– A jövőben hogyan látja a termelők helyzetét a klímaváltozás és egyéb piaci kihívások tükrében?
– A klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket. Az időjárási szélsőségek és a versenyképes külföldi termékek, például az Ukrajnából származó olcsó termények jelenléte miatt a magyar termelőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A jövőben a fenntartható és hatékony gazdálkodási módszerek alkalmazása, valamint az új technológiák bevezetése lesz a sikeres termelés kulcsa. Úgy érzem, hogy egy aranykor most zárul le a mezőgazdaságban, és egy bizonytalan ideig tartó nehezebb időszak veszi kezdetét. A ciklikusság, ez a gazdasági jelenség tíz-tizenöt évente az agráriumban is megjelenik, és más piacokon is, mint például az építőiparban és az autóiparban: addig fújjuk a lufit, míg kidurran, aztán majd újat fújunk.
Tény, hogy most minden iparágban nagyon nehéz a jövőt tervezni. Korábbi generációk, egykori vezetőim mesélték, de jó példa a szüleimé is, akik az első munkahelyükről tudtak nyugdíjba menni, ha akartak. Biztonságosabb és jobban tervezhető volt a jövőjük. Ma a fiataloknak szerintem egy munkáltató sem tud ennyire biztos utat garantálni, de még csak ígérni sem. Vezetőként a múlt tapasztalataiból tanulok, de felesleges túl sok időt tölteni ezzel, mert a múlt már nem létezik, a jövő pedig még nem. Úgy látom, mindig a jelenből kell kihozni a maximumot, és lépésről lépésre haladni.
Hiszek abban, hogy egy egészségesebb világban fogunk élni, és az emberek gondolkodásmódján változtatni kell a bolygónk és az elkövetkező generációk védelme érdekében. Fontos azonban, hogy nemcsak a termelői, hanem a fogyasztói hozzáállást is befolyásoljuk, például azzal, hogy tájékoztatjuk őket a biotermékek előnyeiről és a fenntarthatóságról. A mezőgazdaságnak át kell alakulnia, a jövő alapja az egészséges élelmiszer és a jobb életminőség.
A biológiai technológiák fejlesztése lehetővé teszi a hatékony növényvédelmet anélkül, hogy káros vegyszereket kellene használni. Ez nemcsak a környezetet óvja, hanem hosszú távon az emberi egészséget is. Azon dolgozunk, hogy a jövőben egyre több ilyen technológia váljon elérhetővé, amelyekkel hozzájárulunk a fenntartható mezőgazdasághoz.
A célok eléréséhez az európai gondolkodás nem mindig elég. Itt, az Európai Unióban négyszázmillió ember nem tud megmenteni egy nyolcmilliárdos bolygót. Amíg a többiek nem állnak mellénk, addig ez nem fog működni. De mi tegyük bele a rendszerbe, ami a mi felelősségünk!
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
