fbpx

Az új agrárbiztos elmondja, mi lesz a támogatásokkal

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 október 31.

Hamarosan bemutatkozik az unió új agrárbiztosa. Politikai víziója megerősíti az eddigi híreket: az EU normatív támogatások helyett üzleti alapon működő beruházásokra és környezetvédelemre teszi a hangsúlyt.

Christophe Hansen
Christophe Hansen

Ki ő?

Christophe Hansen 42 éves, kereszténydemokrata, jobbközép beállítottságú képviselő az Európai Parlamentben, aki a Néppártban ül. Ursula von der Leyen nyilván azzal a szándékkal jelölte agrárbiztosnak, hogy békét kössön a világjárvány, az ukrajnai háború és a klímaváltozás által sújtott, elégedetlenkedő gazdákkal – írta még a szeptemberi jelölésekor a Politico.

A luxembourgi szakember 2007-ben a strasbourgi Louis Pasteur Egyetemen szerzett mesterfokozatot geotudományokból, környezettudományokból és kockázatkezelésből. 2007-től már több témában is politikai tanácsadóként dolgozik az Európai Parlamentben (ilyen a mezőgazdaság és a környezetvédelem), majd olyan bizottságok munkájában vesz részt, mint a Nemzetközi Kereskedelmi, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság.

Mit akar?

Meghallgatása november 4-én lesz. Ezt előkészítendő egy kérdéslistát kapott, amire írásban válaszolt a Mezőgazdasági Bizottságnak. A bő 11 oldalas víziót az agrarheute.com foglalta össze, mi pedig még érthetőbb formába tömörítettük:

  1. Christophe Hansen ugyan egyértelművé teszi, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) célja továbbra is a gazdálkodók jövedelmének stabilizálása, de ezzel összefüggésben nem említi a közvetlen kifizetéseket. Miközben a kamat- és piaci támogatásoknak fenn kell maradniuk, az átalánytámogatások helyett olyan „új bevételi forrásokhoz” kell segíteni a gazdákat, amelyek az „ökoszisztéma-szolgáltatásból” fakadnak. Ilyen például a karbonlábnyom-csökkentésével elérhető bevétel (kvótakereskedelem).
  2. A környezetvédelemre vonatkozó újabb és újabb jogszabályok helyett Hansen úgy véli, hogy a meglévő törvényeket kellene jobban betartatni. Az első pontból viszont az is következik, hogy a környezet védelme üzleti alapon, rentábilis módon kellene hogy működjön, nem pedig komplikált támogatási jogcímek, bürokratikus ellenőrzések és büntetések útján.
  3. Hansen néhány termelői réteget kiemelten támogatandónak tart, de számukra is inkább a beruházásokat segítő, kedvezményes kamatokban lát jövőt. Ők a fiatalok, a nők és kisgazdaságok.
  4. A KAP finanszírozása már most is nehéz, de még nehezebb lenne, ha újabb tagállamok, jelesül Ukrajna is csatlakozna az EU-hoz. Márpedig Ukrajna uniós csatlakozása geostratégiai szempontból előnyös. Értékes földterületei révén sokat erősödne az EU agrárpiaci pozícióija a globális színtéren. Másrészt Ukrajna csatlakozása komoly kihívást jelentene a KAP finanszírozásában. De nem ez az első eset, hogy az EU-nak el kell gondolkodnia a KAP jövőjéről – teszi hozzá a luxemburgi.

Baj ez?

Tulajdonképpen a 4. ponttal kellett volna kezdenünk a felsorolást, hiszen ez az oka az összes többinek is: alig van pénz a kasszában, és 2027-re úgy alakulhat, hogy még kevesebb lesz a szétosztható összeg. Most nem egy kis „reformocska” jön. Nem azon megy a huzavona, hogy EU költségvetésének 25, 30 vagy 35 százalékát tegye-e ki az agrárbüdzsé, hanem azon, hogy legyen-e bármilyen normatív támogatás a mezőgazdaságban.

A reform oka tehát prózai, de lehet, hogy egy működőképes modellhez vezet. Az EU elindult abba az irányba, hogy normatív támogatások helyett üzleti alapon működő beruházásokra és környezetvédelemre vegye rá a gazdálkodókat. Profitból megélni pedig nem rosszabb, mint támogatásból, sőt.

A témáról szeptember 6-án írtunk először: Nem lesz HMKÁ, de talán földalapú támogatás sem.