Hamarosan bemutatkozik az unió új agrárbiztosa. Politikai víziója megerősíti az eddigi híreket: az EU normatív támogatások helyett üzleti alapon működő beruházásokra és környezetvédelemre teszi a hangsúlyt.
Ki ő?
Christophe Hansen 42 éves, kereszténydemokrata, jobbközép beállítottságú képviselő az Európai Parlamentben, aki a Néppártban ül. Ursula von der Leyen nyilván azzal a szándékkal jelölte agrárbiztosnak, hogy békét kössön a világjárvány, az ukrajnai háború és a klímaváltozás által sújtott, elégedetlenkedő gazdákkal – írta még a szeptemberi jelölésekor a Politico.
A luxembourgi szakember 2007-ben a strasbourgi Louis Pasteur Egyetemen szerzett mesterfokozatot geotudományokból, környezettudományokból és kockázatkezelésből. 2007-től már több témában is politikai tanácsadóként dolgozik az Európai Parlamentben (ilyen a mezőgazdaság és a környezetvédelem), majd olyan bizottságok munkájában vesz részt, mint a Nemzetközi Kereskedelmi, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság.
Mit akar?
Meghallgatása november 4-én lesz. Ezt előkészítendő egy kérdéslistát kapott, amire írásban válaszolt a Mezőgazdasági Bizottságnak. A bő 11 oldalas víziót az agrarheute.com foglalta össze, mi pedig még érthetőbb formába tömörítettük:
- Christophe Hansen ugyan egyértelművé teszi, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) célja továbbra is a gazdálkodók jövedelmének stabilizálása, de ezzel összefüggésben nem említi a közvetlen kifizetéseket. Miközben a kamat- és piaci támogatásoknak fenn kell maradniuk, az átalánytámogatások helyett olyan „új bevételi forrásokhoz” kell segíteni a gazdákat, amelyek az „ökoszisztéma-szolgáltatásból” fakadnak. Ilyen például a karbonlábnyom-csökkentésével elérhető bevétel (kvótakereskedelem).
- A környezetvédelemre vonatkozó újabb és újabb jogszabályok helyett Hansen úgy véli, hogy a meglévő törvényeket kellene jobban betartatni. Az első pontból viszont az is következik, hogy a környezet védelme üzleti alapon, rentábilis módon kellene hogy működjön, nem pedig komplikált támogatási jogcímek, bürokratikus ellenőrzések és büntetések útján.
- Hansen néhány termelői réteget kiemelten támogatandónak tart, de számukra is inkább a beruházásokat segítő, kedvezményes kamatokban lát jövőt. Ők a fiatalok, a nők és kisgazdaságok.
- A KAP finanszírozása már most is nehéz, de még nehezebb lenne, ha újabb tagállamok, jelesül Ukrajna is csatlakozna az EU-hoz. Márpedig Ukrajna uniós csatlakozása geostratégiai szempontból előnyös. Értékes földterületei révén sokat erősödne az EU agrárpiaci pozícióija a globális színtéren. Másrészt Ukrajna csatlakozása komoly kihívást jelentene a KAP finanszírozásában. De nem ez az első eset, hogy az EU-nak el kell gondolkodnia a KAP jövőjéről – teszi hozzá a luxemburgi.
Baj ez?
Tulajdonképpen a 4. ponttal kellett volna kezdenünk a felsorolást, hiszen ez az oka az összes többinek is: alig van pénz a kasszában, és 2027-re úgy alakulhat, hogy még kevesebb lesz a szétosztható összeg. Most nem egy kis „reformocska” jön. Nem azon megy a huzavona, hogy EU költségvetésének 25, 30 vagy 35 százalékát tegye-e ki az agrárbüdzsé, hanem azon, hogy legyen-e bármilyen normatív támogatás a mezőgazdaságban.
A reform oka tehát prózai, de lehet, hogy egy működőképes modellhez vezet. Az EU elindult abba az irányba, hogy normatív támogatások helyett üzleti alapon működő beruházásokra és környezetvédelemre vegye rá a gazdálkodókat. Profitból megélni pedig nem rosszabb, mint támogatásból, sőt.
A témáról szeptember 6-án írtunk először: Nem lesz HMKÁ, de talán földalapú támogatás sem.
