fbpx

Pályázatok: az első körben kimerül az 1500 milliárd?

Írta: Sajtóközlemény - 2024 október 04.

Nagy forráskeretű pályázatok láttak napvilágot az utóbbi hónapokban, amelyek valóban forrásigényes ágazatokat céloztak meg. Az állattartás, a kertészet és különösen az élelmiszeripar oldaláról hatalmas az érdeklődés a beruházások iránt. Öt éve nem láttunk ilyen élénk pályázó kedvet.

MBH Bank
MBH Bank: „Végre az élelmiszeripart is támogatjuk” (forrás: MBH Bank)

A többség pályázni akar

A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó, jelenlegi időszakában a maximális 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően rekordot jelentő, 1500 milliárd forintos fejlesztési forrás áll a magyar agrárium rendelkezésére. Az első, nagy horderejű kiírások a kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar fejlesztési terveihez nyújtanak nagy segítséget. Az MBH Bank felmérése szerint a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek mintegy 70 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben. „A legnépszerűbb jogcímnek az állattartó telepek fejlesztése, a mezőgazdasági üzemek fejlesztése (terménytároló, szárító, vetőmagüzem építése) bizonyult, és várhatóan a jövőben is népszerű lesz a gépbeszerzési pályázat” – mondta Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás Zrt. vezérigazgatója, ahol a pályázati folyamat egészét képesek menedzselni az ezt igénylő ügyfeleknek.

A sajtóeseményen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt megerősítette: nagyon nagy pályázati aktivitást tapasztalnak, csak a feldolgozóipari pályázatokra (becenéven kis és nagy ÉLIP) mintegy 500 milliárd forintos támogatási igény futott be. Mivel egyéb ágazatok számára is nyílnak a források, az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy rögtön az első pályázati körben lefedik az igények a rendelkezésre álló 1500 milliárd forintot. Természetesen lesznek visszautasított pályázatok és olyan projektek is, amelyeket a nyertesek adnak vissza, így lesz lehetőség egy második körös pályáztatásra is a kisebb beruházók számára – fogalmazott Feldman.

Az utolsó előtti pillanatban vagyunk

„Mindannyiunk érdeke, hogy ne csak kiváló mezőgazdasági alapanyagokat tudjunk termelni, hanem képesek legyünk ezeket hatékonyan feldolgozni, és magas hozzáadott értékű, élelmiszeripari termékként piacosítani” – hangsúlyozta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. A bank oldaláról Hollósi Dávid néhány grafikonon keresztül érzékeltette, mennyire fontos, hogy hazánkban is kialakuljanak azok az exportképes középvállalatok, amelyek az élelmiszeripar egy-egy speciális szegmensét fedik le. Kiderült, hogy az élelmiszeripari termelés fajlagos hatékonysága terén Bulgáriától és Romániától ugyan jobbak vagyunk, de a csehek és a lengyelek előttünk járnak. Az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása azért is fontos, mert ezek képesek egy hatékonyan működő integrációt kiépíteni a mezőgazdasági termelőkkel. Utóbbiak jövedelemének 50-60 százalékát sajnos még mindig az agrártámogatások adják. Ez komoly kockázatokat rejt a 2027 utáni időszakra.

Az 1500 milliárd forintos fejlesztési forráskeret révén 2000-2500 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások az agráriumban A támogatási intenzitás ugyanis alapesetben 50%-os, emellé saját forrást és/vagy banki hitelt vonnak be a pályázók. 80%-uk részben vagy egészben pénzintézetekre szorul, amikor támogatásból fejleszt, éppen ezért nem mindegy, mekkora kamatteher mellett kötelezi el magát egy évtizedre. A kormányzat a magas kamatok idején döntött úgy, hogy a hitelterheket is csökkenteni kell. Aki beruházási pályázatot nyert, az kedvezményes, fix kamatozású beruházási hitelt is igényelhet a támogatói okirattal. Hazánkban a hitelgarancia költségét is minimálisra csökkentette a támogatás. Herczegh András, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte: a hitelösszeg néhány tizedszázaléknyi részéért vállalnak kezességet az ügyfelekért a bankok felé.

MBH Bank