Van igény a hazai dió iránt, de 1-2 tonnás hektáronkénti hozamokkal nem leszünk versenyképesek. Szemléletváltásra van szükség a termelésben.
Piac és szűkülő export
Míg a magyar dió piaca 2006 és 2019 között meredeken felfelé ívelő pályán volt, ezt követően megtorpant a kereslet. Hazánk az éves 6450 tonna terméssel a diótermelő országok rangsorában a harmincadik helyet foglalja el, a kis termelők közé tartozik. A világ diótermesztésében a korábban nettó importőrnek számító Kína az élre tört, ma már éves szinten mintegy 1,4 millió tonnás termést takarítanak be a távol-keleti országban. A globális diópiacon az elmúlt évihez hasonló termésre van kilátás idén is, bár a szárazság az ausztrál és a kaliforniai ültetvényeken mintegy 10–15 százalékos terméscsökkenést okozott.
A hazai dió kivitele héjas dió és dióbél formájában is folyamatos csökkenést mutat. A héjas dió piaca az elmúlt időszakban átalakult, az apróbb és olcsóbb diót keresik a fogyasztók, ami a multik terjeszkedésének tudható be. A nagyméretű diókat – 34 mm felett – ugyanis nem tudják kis kiszerelésbe csomagolni az áruházak. A magyar fajták azonban jellemzően nagyobb méretűek, nem ritka a 36-40 mm-es méret sem, amit az áruházláncok elsősorban lédig formában tudnak beemelni a kínálatba, a nagybani piacokon pedig 5–10 kg-s kiszerelésben értékesíthető.
Több figyelem és fegyelem a termelésben
Bár az elmúlt 10 évben a támogatásoknak köszönhetően jelentősen nőtt a hazai dióültetvények területe – már a 9200 hektárt is meghaladja –, a termésmennyiség azonban nem emelkedett. Sőt, a termésátlagok sok esetben a hektáronkénti 1–1,5 tonnát sem érik el, szemben a versenytársainkkal, ahol a 4–5 tonnás hektáronkénti átlag sem szokatlan – hangzott el a Dió Szakmai Napon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB, valamint a Szatmári Diókert Kft. szervezésében megvalósuló rendezvényen ezt azzal magyarázták, hogy még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény. A jól művelt, prosperáló ültetvények nagysága 3000 hektár alatt van az országban. Ez utóbbiakban azonban – ahol intenzív körülmények között folyik a diótermesztés – a 3 tonnás átlag is elérhető.
A termőhelyhez igazított fajtahasználat mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a tavaszi növényvédelemre, a gombás, baktériumos betegségek elleni védekezésre. A kártevők is nagy termésveszteséget okoznak a dióültetvényekben. A hatékony védekezés érdekében fontos a jobban kezelhető koronaforma kialakítása, a rendszeres metszés, ami a termőrészek megújulását is folyamatossá teszi. Az új művelési rendszerhez hozzátartozik a mikroszórófejes és/vagy csepegtető, víztakarékos öntözés, a célzott tápanyagkijuttatás, a betakarítás gépesítése is.
Fajtahasználat, telepítési pályázat
A dió mint gyümölcsfaj, a fajták tekintetében nehezen adaptálható. Minden jelentősebb diótermesztő országnak megvannak a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó fajtái. Az import fajták csak alapos tartamvizsgálat után vonhatók termesztésbe. Szégyenkeznünk azonban nem kell, mert kiváló, nemzetközi szinten is elismert, oldalrügyön is termő diófajtákkal rendelkezünk. Azonban a különböző termőhelyeinken a hazai nemesítésű fajták is eltérő módon teljesítenek, ezt jobban figyelembe kellene venni a fajtaválasztáskor.
Szeptember 10-től ismét lehet pályázni ültetvénytelepítésre, az új Agrár-Környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció pedig 2025. január elsejétől indul.
