Számos tényező kényszeríti a hazai mezőgazdaságot a gyökeres megújulásra. Ennek része a piacokhoz való jobb alkalmazkodás, rugalmasabb vetésszerkezet, takarékosabb inputanyag használat, és időjárásállóbb fajták-fajok termesztése. A kockázatok csökkentésének egyik lehetséges eszköze a szója, amely máris rekord nagyságú területen terem itthon – de vajon mi a jövője? Erre adott választ a Karintia Kft. országjáró szakmai előadás-sorozata, amelynek bicsérdi állomásán stábunk is ott volt.
Az idei rekordon túl is hinni, bízni lehet a szójában
Több mint egy évtizede küzdünk a szója-termőterület növekedéséért, mert kezdettől látjuk az előnyeit, hiszünk ebben a növényben. Az utóbbi évek kihívásai: a forró és aszályos nyarak, a hagyományos gabonák értékesítési gondjai, a növekvő input- és logisztikai költségek tovább erősítették az előnyét, mind többen fordulnak a szója felé – hangsúlyozta a Karintia Kft. cégvezetője. Bene Zoltán emlékeztetett: a tavalyi 58 ezres termőterülethez képest idén közel a dupláján, 112 ezer hektáron terem a fehérjenövény. – A vetőmag-előállító, forgalmazó és terményfelvásárló integrátor lévén a Karintia feladatának érzi és felelősségként tekint a feladatra, mi szerint át kell adni a felhalmozott tudást, ezzel segítve a sikeres szójatermesztést. A tudás hatékony megszerzése lehet az esélyünk a vetésterület fejlődésének fenntarthatóságában. A szenvedély, határozott irány és a kőkemény munka adja létjogosultságát a Karintia több mint 10 éve aktív, szója szakmai sorozatainknak. A szója 2022-ben bizonyította, hogy a kapásnövényekhez képest jobban bírja a klímaváltozás szeszélyes időjárását, és még a rosszabb gazdasági évjáratokban – lásd 2023 – is jövedelmező tud lenni. Emellett óriási igény, hatalmas piac van rá – mondta az előadó. Bene Zoltán bízik abban, hogy az idei, különösen forró és száraz nyári idő ellenére 2,5 tonnához közeli országos átlaggal aratnak majd a gazdák. Ez azt jelentené, hogy a jövedelmezőség mellett az eddigi 160-170 ezer tonnás országos terméshez képest – országos rekord lenne, és jelentős előrelépés a hazai mintegy 600 ezer tonnás fehérjenövény-igény belső kielégítése, importfüggőségünk mérséklése felé.
Bene Zoltán azt javasolta a hazai szójatermesztőknek: higgyenek a növény kiváló termeszthetőségében, költséghatékony voltában és piaci kilátásaiban. Különösen az új szójásoknak üzent, látva a termesztéstechnológiai hibákat, ne egyetlen év alapján ítéljék meg annak eredményességét. – A szójának helye kell legyen a jövő magyar mezőgazdaságában. Minden korábbinál nagyobb kihívások várnak az agráriumra: változó időjárási, piaci és gazdasági verseny: ebben a szója az egyik legígéretesebb haszonnövény – fogalmazott Bene Zoltán.
Alkalmazkodás, stratégiai gondolkodás a kulcs
A Karintia Szójanapok rendezvényén hagyományosan átfogó, szemléletes trendelemzést, globális gazdasági pillanatképet és a hazai lehetőségek-kihívások vázlatát mutatta be Fórián Zoltán. Az Erste Bank vezető agrárszakértője két drámai kényszerre mutatott rá előadása felvezetőjében: az alkalmazkodás és az összefogás szükségét. Hazánk súlyosan kitett a klímaváltozás hatásainak, illetve a nagy európai, ukrán és orosz gabonatermesztő konkurensek közelségének. – Mennyiségi áruval, rugalmatlan vetésforgóval nem fogjuk bírni a versenyt. Minőségi áruval viszont igen, ehhez azonban az kell, hogy megtaláljuk azt a néhány növényfajt és -fajtát, amelyekből eleget tudunk termelni, amelynek a termeléstől a jövedelmező értékesítésig biztosítani tudjuk a láncolatát. Ehhez előre kell tervezni, integrációkban kell gondolkodni: új agrárstruktúrára van szükség, nem pedig megelégedni a támogatásoktól való függőséggel – foglalta össze Fórián Zoltán. Az elemző szerint öt szempont nem hagyható figyelmen kívül e tervezés során: stabil támogatások, ukrán gabonatermesztés mint regionális ármeghatározó tényező, munkaerőhiány, gyorsan változó klíma, illetve a zöldítés kényszere. A szakértő úgy ítéli meg: a következő 10 évben tovább csökken a repce- és valamennyire a kukorica-termőterület, tovább nőhet viszont a szójáé, ugyanakkor szomorú, hogy idehaza az alternatív növényekre irányuló kutatások szinte elhaltak. Fórián Zoltán szerint emellett mind fontosabbá válik a jobb értékesítést elősegítő tárolási kapacitások növelése, átfogó lánc- és értékesítési stratégiák kidolgozása, és megint csak: a rugalmas alkalmazkodás. Áremelésre idén nem számít az elemző a gabonák terén.
A Karintia Szójanapok előadásainak szünetében a nagyszámú, érdeklődő élőben is megismerhette a technológiát, megtekinthette a botykapeterdi fajtasort. Az előadások sorát Németh Lajos a Karintia klímatanácsadója zárta. A szakember megerősítette: a mezőgazdaság szempontjából a klímaváltozás elsőrendű kihívás, a „kétévszakos időjárás”, a felmelegedés következményeként a jövőben kétségkívül forró és száraz nyarakra, enyhe telekre, tavaszi fagyokra kell felkészülni. Rámutatott: miközben az érkező csapadék összmennyiségében nincs számottevő változás, a szélsőséges eloszlás miatt vízutánpótlásra van szükség.
