Évtizedekig élt a légi védekezés adta lehetőségekkel Nemesvári László, aki annak idején főagronómusként a tolnai dombvidéken, a felsőnánai termelőszövetkezet növénytermesztését irányította.
A gabonafélék tavaszi fejtrágyázása, majd később a gombaölő-szeres állománypermetezések végrehajtása vagy a napraforgó regionalitása a dimbes-dombos vidéken, esetenként a felázott és nehezen száradó talajokon elképzelhetetlen lett volna a légi segítség nélkül. Az előny egyértelmű volt: nem volt taposási kár, egy-egy csapadékos időszakban úgyszólván várakozás nélkül, egy-két napon belül elejét lehetett venni a járvány kialakulásának, ami a kalász fuzáriózis vagy a napraforgó szár- és tányérbetegségei esetében rohamos gyorsasággal tud elhatalmasodni. Akkoriban évente 3-5 ezer hektáron végeztek a gazdaságban légi növényvédelmet.
A rendszerváltozás után az ő élete is megváltozott: most 540 hektáron gazdálkodik, továbbra is gabonafélék, kukorica és napraforgó a fő növény a terméspalettán. 2010-ben, az emlékezetesen esős évben, amikor 1 300 mm-nyi ’áldást’ kaptak az égiektől, akkor szembesült vele, hogy hiába rendelte meg a helikopteres permetezést a kalászvédelemre, nem engedélyezték, mert előzetesen nem adott le kijuttatási tervet. Ezt akkor is, azóta is nagyon sérelmezi, úgy érzi, rendkívüli, túlzott bürokrácia terheli a repülőgépes védekezés szervezését. Mint mondja, számos dolog előre nem látható, nem tervezhető előre napra pontosan, éppen ezért szükségtelennek, formálisnak, sőt feleslegesnek tartja ezek adminisztrálását, amikor tudjuk, hogy nem lesz betartható, nem úgy fog történni. Így is sok papírmunkát írnak elő a jogszabályok a gazdaembernek.
Azt is hozzáteszi, hogy tisztában van a környezetvédelmi és biztonsági előírások jelentőségével, azok betartásának fontosságával, ezek jogosságát nem vitatja, hiszen 35 éves nagyüzemi praxisa alatt is szabályozott módon, körültekintően, igaz, a mostaninál rugalmasabban alkalmazták a légi kezeléseket. Meggyőződése, hogy a nagyobb gazdaságokban ma sem nélkülözhetik ezt a kijuttatási módot, a már említett és ismert előnyei miatt. A tíz hektár feletti tábláin már neki is megérné, de egyelőre lemond róla, a bürokratikus ügyintézés miatt.
S hogy mi lesz a jövőben? – egyelőre nem tudni, ám hogy ez a döntés talán nem végleges, arra az utal, hogy a beszélgetést Nemesvári László az ismert mondással fejezi be: soha ne mondd, hogy soha…
