Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) május 30-át a burgonya nemzetközi világnapjává nyilvánította. A kezdeményezést az Európai Burgonyakereskedelmi Szövetség (EUROPATAT) azonnal felkarolta, így ennek kapcsán a nagy burgonyatermesztő országokban közösségi események és ismeretterjesztő kampányok megrendezésével helyezik fókuszba az egyik legnépszerűbb, egyben legsokoldalúbb étkezési alapanyagunkat. Ez alkalomból hazánkban is tartottak szakmai napokat, és első alkalommal adták át „A burgonyáért vándordíj” elismerést.
Fókuszban a Balatoni rózsa
A vírusrezisztens keszthelyi fajták gazdaságosan termeszthetők
A Csongrád-Csanád Vármegyei Növényorvosi Kamara a zákányszéki Márki tanyán (Márki Anita), immáron második alkalommal tartott interaktív burgonyatermesztési szakmai napot. Közel kétszáz szakember látogatott el a rendezvényre, melynek fókuszában a Balatoni rózsa fajta állt.
A burgonya termesztése nem könnyű feladat, hiszen rendkívül érzékeny a biotikus és az abiotikus stresszekre, illetve számos kártevője is ismert. Ráadásul a kórokozók jelentős részét a vetőgumó viszi magával egyik generációról a másikra – főként a vírusbetegségeket. A vetőgumó minőségének, egészségi állapotának sokkal nagyobb a hatása a termésre, mint a maggal szaporított növények esetében. Dr. Polgár Zsolt, a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ vezetője a kísérleti eredményekre alapozva elmondta, hogy amennyiben egy fogékony fajtát visszafognak vetőmagnak, annak két év alatt felére csökken a termőképessége. A vírusrezisztens fajtáké viszont mindössze 8–10%-kal csökken. Ezért nagyon fontos a vírusrezisztens fajták választása. Az összes keszthelyi nemesítésű fajta rezisztens az Y vírusra, de a többivel szemben is van ellenálló képességük. Dr. Polgár Zsolt négy keszthelyi fajtát mutatott be: a korai Balatoni rózsát, a Botondot, a középérésű Démont és a sárga húsú Katicát. A négy fajta közös tulajdonsága, hogy teljesíti a hazai piac igényeit: „B” főzési típusúak, és magas a termőképességük. Átlagosan 40–50 tonnára képesek, de gondosan termesztve akár 60 tonna hektáronkénti termést is produkálhatnak. És ami nagyon fontos, hogy több éven át használhatók visszaültetésre, miközben nem csökken drasztikusan a termőképességük.
Amennyiben visszaültetünk, akkor erre a célra érdemes egy külön táblában ültetni a vetőgumókat, ahol szelektálhatjuk a beteg töveket. Odafigyeléssel 4-5 évig használhatók a keszthelyi fajták anélkül, hogy új vetőgumót kellene venni. Gazdaságosan termeszthetők, vegyszerigényük is alacsonyabb a vírusrezisztencia miatt.
Amennyiben visszaültetünk, mindenképpen érdemes bejelenteni a Nébih felé, hogy szemlézzék azt. Ez azért fontos, mert ha valamilyen karantén-kórokozó megjelenne, csak így bizonyítható, hogy ellenőrzött vetőgumót használtunk – ez a kártalanítás feltétele. Abban az esetben, ha szabadalmaztatott fajtát ültetünk vissza, önbevallással licenszdíjat kell fizetnünk a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. részére, melynek mértéke tonnánként 7500 forint. A keszthelyiek esetében a már említett Balatoni rózsa, Botond, Démon és a Katicaa szabadalmaztatott fajta.
A szerkivonások is komoly gondot okoznak
A burgonyatermesztést jelentősen nehezítik a szerkivonások. Jelenleg mindössze 127 engedélyezett készítmény érhető el hazánkban, amelyek közül például 58 gombaölő, 33 gyomirtó, 22 rovarölő. Csávázószer és talajfertőtlenítő pedig csak egy van – tájékoztatott Czuppon Máté, az Agrárminisztérium növényvédelmi szakreferense.
A rovarölő szereknél fontos kihangsúlyozni a burgonyabogár kialakult rezisztenciáját, ezért került be2022-ben, kiterjesztésben az engedélyezett hatóanyagok közé a deltametrin, amivel a rezisztenciatörést igyekeznek segíteni.
Zárlati károsítások és a rájuk vonatkozó növényegészségügyi jogszabályok
A zárlati károsítók olyan károsítók, amelyek hazánkban még nem jelentek meg, de ha igen, akkor korlátozott mértékben. Amennyiben viszont elterjednek, komoly gazdasági károkat okozhatnak. Zárlati károsítóval fertőzött vetőburgonya nem hozható forgalomba, és a fertőzött területen tilos a burgonyatermesztés – hívta fel a figyelmet Papp Ferenc, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal növényvédelmi felügyelője, aki előadásában a burgonyában előforduló jelentősebb zárlati károsítókat ismertette.
A zebracsíkosság baktériummal (Candidatus Liberibacter solanacearum) fertőzött gumó tünete igen látványos: a barnás elváltozások jelentős minőségi kárt okoznak. A föld feletti részeken rendellenes léggumóképződés keletkezik, a levélen lilás elszíneződés látható. Ez a baktérium a paradicsomot is károsítja. A zebracsíkosság Szerbiában, Ausztriában már megjelent, számítani kell arra, hogy hazánkba is bejut.
A burgonyabolhafajok (Epitrix spp.)imágója a föld feletti részeken károsít. Az imágó a leveleket kilyuggatja, ami víz- és tápanyagforgalmi zavart okoz. A lárvák pedig a gumó héjában járatokat képeznek, amely felrepedezik, komoly minőségromlást okozva. Egyelőre Portugáliában és Spanyolországban van jelen.
A burgonya baktériumos rothadása és hervadása (Ralstonia solanacearum) világszerte elterjedt, főként a melegebb területeken. Nemcsak a burgonyatáblákon, gumókban, de a felszíni, talaj- és öntözővizekben is megtelepedhet. A burgonya- és paradicsomféléken kívül a dísznövények, főként a muskátli is a gazdanövénye lehet. Vetőgumó-előállításnál erre a kórokozóra minden esetben laboratóriumi vizsgálat szükséges. Baktérium, tehát hatékony kémiai módszer nincs ellene. Fontos a vetésváltás és a fémzárolt vetőgumó használata.
Fertőzésekor a burgonyagumón gyűrű alakban elváltozás látható, és krémszerű baktériumnyálka tör elő a vágási felületen, a földfelszíni részeken pedig hervadás látható: ha az ilyen szárat elvágjuk, akkor ott elbarnulás látható. Amennyiben vízbe tesszük, a fertőzött szárból szintén baktériumnyálka türemkedik ki.
A baktériumos gyűrűs rothadás (Clavibacter michiganensis) inkább a hűvösebb területeken található, hazánkban is megtelepedett. Sokáig tünetmentes a növény, majd a levelek elkezdenek száradni. A gumón gyűrű képződik, és ebből is sajtszerű massza, baktériumnyálka jön ki. A gumó felszíne megreped, a repedések megvörösödnek. A burgonya az egyetlen gazdanövénye.
A kifejezetten melegkedvelő burgonyamoly (Phthorimaea operculella) kártevője mindig a lárva, ami belerág a levélnyélbe, repedéseket okozva ott: ezeken keresztül pedig a gumókba is bejut, ahol járatokat képez. Jelenléte feromoncsapdával előre jelezhető. Amennyiben burgonyamollyal fertőzött termés kerül a raktárba, annak 80–100%-a is elpusztulhat.
Mindent a burgonyáról
A burgonya jelenlegi helyzete hazánkban
Az alkalomból, hogy a FAO május 30-át a burgonya nemzetközi világnapjává nyilvánította, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács hagyományteremtő szándékkal megtartotta az első nemzetközi burgonyanap szakmai konferenciáját, Mindent a burgonyáról címmel.
A burgonya nélkülözhetetlenségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a gabonafélék mellett a legfontosabb tápláléknövényünkké vált. Mégis, az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent hazánkban a burgonyafogyasztás: a korábbi 50–60-ról 30 kg-ra, aminek oka a fogyasztási szokások változásában keresendő. Átalakulás persze más kultúrnövényeknél is tapasztalható, de nem ilyen mértékben – hangsúlyozta előadásában Farkas Sándor miniszterhelyettes.
Napjainkban mintegy 2000 gazdálkodó termeszt burgonyát évente 6–12 ezer hektáron, 180–300 ezer tonna kibocsátással. Az ellátásban az áruházláncoknak kiemelkedő, 70% részarányú a szerepük.
Magyarország képes előállítani nemcsak 10, de akár 25 millió ember alapvető élelmiszer-szükségletét. Miért ne tudnánk a burgonyatermesztési ágazatban is előrelépni. És persze a természeti adottságok sokszor nem a legideálisabb feltételeket biztosítják a burgonyatermesztés számára, de ezek különféle technikai, technológiai fejlesztésekkel jelentős mértékben csökkenthetők.
Nemzetközi burgonyakörkép és a kitörési pontok
A fogyasztáscsökkenés azonban nem csak hazánkban tapasztalható jelenség. Az Európai Unió a 2000-es években több mint 3 millió hektár területen mintegy 85 millió tonna burgonyát állított elő. És annak ellenére, hogy azóta tagállamokkal bővült, az idei évre az EU burgonyatermesztő területe 1,5 millió hektár alá csökkent –hívta fel a figyelmet Kecskés Gábor, az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács elnöke.
Ettől függetlenül a gazdálkodók kedve szerencsére nem ment el a burgonyatermesztéstől, és léteznek olyan országok is, ahol a bővítés mellett tették le a voksukat. A legnagyobb burgonyatermesztő országok növekedésre számítanak, látnak ebben a nélkülözhetetlen növényben potenciált.
És jó hír, hogy az idei év május elején a tavalyi burgonya befejező árszintje meghaladta a 400 euró/tonnát – ilyen magas még sohasem volt. Kitörési pont lehet például a bioburgonya termesztése, amely Németországban hiánycikk. Az újburgonya tekintetében is jelentős hiány alakult ki az Európai Unió területén, ezért ezek nagy lehetőséget jelenthetnek a hazai termesztők számára.
A sikeres burgonyatermesztésnek nagyon fontos kezdeti lépése az összefogás, valamint a burgonya áfájának 5%-ra csökkentése, hogy versenyképesebbek lehessünk. Az exportra is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni, főként a nyugati országokra összpontosítva – ehhez megfelelő minőségirányítási rendszert is szükséges bevezetni.
Mindkét rendezvényről hasznos új ismeretekkel térhettek haza a vendégek, akik minden bizonnyal abban a hitükben is megerősödtek, hogy a burgonya olyan növény, amivel jó vásárt csinálnak: van benne jelen, jövő, lehetőség, szép eredmények érhetők el vele.
Először adták át A burgonyáért vándordíjat
A burgonyával foglalkozó szakemberek nagyon sokat dolgoznak, ami a siker mellett olykor kudarccal is jár, mégsem adják fel. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) azért alapította meg A burgonyáért vándordíjat, hogy ezzel is elismerjék azokat, akik sokat tettek és tesznek a burgonyatermesztésért.
A vándordíjat első alkalommal dr. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ igazgatója vehette át, aki a burgonyakutatás és -nemesítés kiemelkedő alakja, nyolc minősített burgonyafajta nemesítésében vett részt. Nevéhez köthetők olyan magas termőképességű fajták, mint a korai Balatoni rózsa és a Botond, a középérésű Démon, valamint a sárga húsú Katica.
Dr. Polgár Zsolt a nemesítési szakma kiemelkedő képviselője, aki évtizedek óta, a mai napig fiatalos lendülettel, kitartással dolgozik.
„Úgy gondolom, hogy ezt a díjat az a kollektíva kapta, amelynek a képviselője vagyok: a keszthelyi Burgonyakutatási Központ, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem égisze alatt dolgozik. A központ mögött hat évtizedes szakmai munka áll, mögöttem pedig 33 év. Szakmai pályafutásom során számos díjat kaptam már, amelyeknek megkoronázása most A burgonyáért vándordíj – mondta kissé meghatottan dr. Polgár Zsolt.
SZERZŐ: CSOMOR ZSOLT
