Törökország a világ legnagyobb búzaliszt-exportőre, és a futó értékesítési szezonban újabb rekord felé halad. A nyomott búzaárak jó alapot adnak ehhez.
Jó helyzetben
Törökország 2,5 t/ha-os búzahozamok és 18-20 millió tonnás termés mellett lett a világ legnagyobb lisztexportőre. Ezt csak import alapanyagból tudta megvalósítani. A futó értékesítési szezonban 10 millió tonna búza behozatalát hajthatja végre. Földrajzi elhelyezkedése magyarázza ezt a stratégiát: a beszerzéskor maximálisan ki tudja használja a fekete-tengeri térség nagy búzaexportőreinek egymással való vetélkedését, majd az eladáskor azt, hogy közel fekszik a búzával és feldolgozóiparral nem rendelkező régiókhoz, a Közel-Kelethez és Kelet-Afrikához. (Lásd még: A törökök import búzából lettek világelsők a lisztexportban.)
A háború kitörése óta még előnyösebb pozícióban
Törökország már a 2022. évi betakarítás után rekord mennyiségű, 4,5 millió tonna lisztet szállított ki az országból. A 2023. évi aratást követő első 6 hónapban pedig már 20 százalékkal haladták meg az előző szezon azonos időszakában elért mennyiséget.
2022-ben a gabonafolyosó még működött: az orosz és az ukrán szállítmányok is Isztambulba futottak be. 2023-ban már nehezebben ment a török beszerzés, mert a háborúzó felek hajói kevésbé jutottak el idáig. Az ukránok inkább a romániai Konstanca közbeiktatásával érték el a céljaikat, az orosz export nem csekély része pedig a Balti-tengerre tevődött át. Cserébe a gabonaárak meredeken csökkentek, alapot adva az olcsóbb liszt gyártásának.
A török export szűk harmada 2023-ban is Irakot célozta. Szíria és Jemen korábbi részedése csökkent, míg a kelet-afrikai piac több lisztet igényelt Törökországból. Szudánból, Dzsibutiból és Szomáliából az első hat hónapban 250-100 ezer tonnával több török árura futott be megrendelés, mint egy évvel korábban – nyilván a csökkenő árak hatására.
