fbpx

Ukrajna a vetőmagexportban is tényezővé vált

Írta: Gönczi Krisztina - 2024 február 13.

Az uniós agrárpolitika 2020 óta baráti hozzáállást mutat az ukrán vetőmagágazattal szemben. Az ukrán hibridkukorica-export ezt hálásan köszöni, és mennyiségét tekintve már a magyarországi felénél jár. Vagy ha az igényeket nézzük: két Magyarországot is el tudna látni kukoricavetőmaggal.

kukorica kézben
Ukrajna két Magyarországot is el tudna látni kukoricavetőmaggal (forrás: hirosagraria.hu)

Egyenértékű rendszernek nyilvánítva

Szorosan összefügg a nemzetközi vetőmagcégek ukrajnai betelepülésével, hogy az Európai Parlament 2020-ban az EU követelményeinek megfelelőnek, azzal egyenértékűnek nyilvánította az ukrán vetőmag-minősítési rendszert, ami lehetővé tette Ukrajna számára, hogy folyamatosan növelje vetőmagexportját, elsősorban az Európai Unió országaiba.

Ukrajna 2023-ban 42,5 ezer tonna kukoricavetőmagot exportált – erre korábban nem volt példa. Befelé pedig már csak szűk 6 ezer tonna kukoricavetőmag érkezett, azaz hetedannyi, mint a kiszállított mennyiség. „Ennek két oka van” – mondja egy helyi szakérő. „Egyrészt egyre több külföldön bejegyzett genetika szaporítására nyílik lehetőségünk, másrészt a háborús konfliktus miatt a belföldi igények csökkentek a kukoricavetőmag iránt…”

A magyar export felét már hozzák

Az ukrán termelésű vetőkukorica legfőbb importőre Franciaország, amely 2023-ban 11 ezer tonnát vásárolt belőle. A második helyen Magyarország áll 9,1 ezer tonnával, majd Ausztria következik 7,3 ezer tonnával, de nem sokkal maradt le a dobogóról Románia sem (6,7 ezer tonna kukoricavetőmag). Az EU legnagyobb hibridkukorica-előállítói is Franciaország, Magyarország és Románia. Hazánk évente 80–110 ezer tonna kukoricavetőmagot állít elő, a belső igényünk pedig csak mintegy 20 ezer tonna, azaz hozzávetőleg 70-80 ezer tonna exportjára vagyunk képesek.

Az ukránok – az itt gyökeret vert multinacionális vállalatok révén – mindenképpen tényezővé váltak az európai vetőmagtérképen. A kukoricán kívül 893 tonna vetőszóját is exportáltak, valamint 331 tonna hibridnapraforgót, 210 tonna rozsvetőmagot és 136 tonna kölesvetőmagot. A vetőmagkivitel összesen 3,1 millió dollár bevételt hozott az államkasszába.

Helyreállt az exportdinamika

Február 8-ig Ukrajna a levágandó terület 91%-án végezett a kukorica-betakarítással. 3,7 millió hektárról közel 29 millió tonna terményt gyűjtöttek be eddig, így a hektáronkénti átlag 7,79 tonnára emelkedett.

Ugyaneddig az időpontig 25,2 millió tonna gabonát és hüvelyest exportált az ország a learatott terményekből. Ez 12,5%-kal gyengébb teljesítmény az egy évvel ezelőttinél, mivel időbe tellett, mire az orosz kikötőtámadások közepette találtak egy biztonságos útvonalat a Boszporusz felé. December végéig átlagban csak havi 2 millió tonna terményt tudtak elindítani, az év utolsó hónapjában azonban már 5,2 millió tonna gabona került a hajókra – ez elsősorban a kukoricát jelenti. Mostanáig csaknem 10 millió tonna kommersz búza, 13,6 millió tonna árukukorica és 1,5 millió tonna takarmányárpa hagyta el az országot.