A réz egy közismert kémiai elem, feltűnő vörös színű fém, rendszáma 29, vegyjele Cu. Nevét Ciprusról (Cuprum) kapta, nyelvújításkori neve a rézany volt.
Eredete, előfordulása, felhasználása
Ötvözetlen formáját vörösréznek, míg ötvözeteit sárgaréznek nevezi a köznyelv. Kémiai értelemben azonban a sárgaréz a réz és a cink ötvözetét takarja, de ismert ötvözete a réz- és óntartalmú bronz, valamint a réz és nikkel kombinációja, az alpakka is. A természetben főként szulfidjai fordulnak elő, de előfordul oxidos, arzenides, kloridos és karbonátos ércekben, sőt elemi állapotban, termésrézként is. Legfontosabb ásványa a kalkopirit, mely a réz mellett vasat és ként is tartalmaz.
Felfedezése szorosan kötődik az emberiség kultúrtörténetéhez, hiszen a réz megmunkálása jelentős technológiai lépésként jelenik meg a történelemben. Puha, jó áram- és hővezető, jól nyújtható anyag. Vegyületei mérgezőek, de emellett az élő szervezetben fontos nyomelem. Egyes enzimek fém központi magját alkotja.
Felvétele
A réz mikroelem, esetenként reutilizálható. A növény csak nagyon kis mennyiségben veszi fel a talajból, ezért a tenyészidőszak folyamán lombtrágyázás javasolt.A magas humusztartalmú és a savanyú homoktalajok eredendően rézhiányosak. A réz mobilitása a talaj kémhatásának emelkedésével csökken, a talajok meszezése tehát csökkenti a növények rézfelvételét. Hasonló hatásuk van a talajokba juttatott szerves anyagoknak (pl. huminsavaknak), valamint az is ismert, hogy a réz kimondottan gátolja a cink felvételét, és ez fordítva is bizonyított.Nagy adagú NPK-trágyázás is előidézhet relatív rézhiányt! Csak kismértékben mozog a növényekben, akkor is jobbára komplex formában. Más kationok jelenléte a talajban azonban kevéssé befolyásolja a réz felvételét (kivéve a H+).
A növényi biokémiai folyamatokban betöltött szerepe
A réz redox komponens, esetenként reutilizálható. 70%-ban a kloroplasztiszokban lokalizálódik, a plasztocianinok (réztartalmú fehérjék) alkotórésze. A fotoszintézisben az elektrontranszport-láncban van szerepe. Vegyületeiben leggyakrabban +2 vagy +1 oxidációs számú, tehát ún. vegyértékváltó fém, ezáltal a lánc egészére jellemző, folyamatosan zajló redukciós és oxidációs változások egyik fő résztvevője (a másik ilyen a vas).
Emellett jelentős szereppel bír a stresszhatások ellentételezésében is, hiszen az egyik legfontosabb antioxidáns hatású enzim, a szuperoxid-diszmutáz (SOD) kofaktora. A szuperoxid-diszmutáz egy olyan természetes enzim, amely katalizálja a szuperoxid gyök lebontását közönséges molekuláris oxigénné és hidrogén-peroxiddá. (A hidrogén-peroxid szintén káros, és más enzimek, például a kataláz lebontja.)
Egyéb élettani szerepe
Redox komponensként serkenti a fotoszintézist, emellett fokozza a szénhidrát- és fehérjeszintézist. Fontos szerepe van az egészséges levelek megtartásában, emellett a termékenyülésért is felelős. A pázsitfűfélék pollenje jellemzően rézben gazdag! A gabonafélékre jellemző ún. fenyérbetegség (ld. később) leghatásosabb ellenszere.
A rézhiány tünetei
Szárazabb évjáratokban különösen a fiatalabb növényeken jelentkezik a hiánya. A rézhiányra leginkább érzékeny növények a gabonafélék és a gyümölcsfák. Különösen a növekvő hajtásokon, intenzív anyagcseréjű szövetekben jelentkezhet a hiánya. Ilyenkor jellemzően nagyobb zöldtömeget hoz létre a növény, ami megtévesztő lehet. A gabonánál a bokrosodás után a levelek csúcsi része kifehéredik, a levelek keskenyek maradnak, bepödrődnek, kialakul az ún. fenyérbetegség. A levelek csúcsai elszíneződnek, a hajtások kifehérednek, később a főhajtások fokozatosan elhalnak, a sarjhajtások képződése kerül előtérbe, ami le sem áll már. Ez fokozott energiabefektetésébe kerül a növénynek, melyet emiatt nem a közelgő kalászolásra fordít. Ez végeredményben a termésmennyiséget is negatívan befolyásolja. Jellemző lehet a hajtásvégek elégtelen fejlődése, megszorulása is. Mivel jelentős befolyással bír a pollenképződésre, hiányában hiányos termékenyülésre, léha szemek kialakulására lehet számítani.
A rézhiány a növény növekedésének lassulásában, a levelek szürkészöld színre váltásában mutatkozik meg. A lágyszárúakon tartós fonnyadás, petyhüdt tapintású levelek képződése jellemző. A levéllemez besodródása vagy lehajlása látható. Emellett érközi klorózis megjelenése is várható. Hiánya speciális tünetet idéz elő a vöröshagyma héján, illetve az ún. boszorkányseprűsödés betegséget okozza gyümölcsfákon, amely a csúcshajtások elszáradása mellett az oldalrügyek fokozott kihajtásával, csokros hajtásfejlődéssel jár együtt.
Többlet és mérgezés tünetei
A réztartalmú növényvédő szerek túlzott alkalmazása esetén a feltalajban káros mértékű rézfelhalmozódás jöhet létre. Ez antagonista hatással bír a vas felvételére, mely így közvetve relatív vashiánytüneteket idézhet elő. Összefoglalva elmondható, hogy a gondos és okszerű növénytáplálás a mikroelemek esetében is kiemelten fontos feladat, hiszen hiányuk vagy többletük önmagában is káros hatásokkal jár, de az elemek esetleges antagonizmusa másodlagos kártételek forrásává is válhat.
SZERZŐ: DR. DECSI KINCSŐEGYETEMI ADJUNKTUS • MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM, NÖVÉNYÉLETTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA TANSZÉK
