Talajszelvény-feltárással egybekötött, határszemle típusú továbbképzés-sorozaton vehettek részt a szőlész-borász gazdák szüret előtt. A Magyar Talajtani Társaság, a Miskolci és Szegedi Egyetem, az AGRO.bio Hungary Kft. és a Pro-Feed Kft. az idén is körbe utazta a nagyobb szőlős, bortermelő régiókat, hogy talajfókuszú tanácsokkal lássa el a termelőket.
Soltvadkerten a Frittmann Testvérek borászat, Villányban a Bock borászat, Sopronban Bruckner Nándor szőlészete, Egerben pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlészeti Kísérleti telepe volt a házigazdája az idei Szőlész praktikumnak.
A világ szőlőültetvényeinek 1%-a Magyarországon van
Sok vagy kevés? Ahhoz mindenképp jelentős arány, hogy ezzel az ágazattal foglalkozni kell, a termelési feltételekkel kapcsolatban nyitott szemekkel és fülekkel kell járni. A soltvadkerti Generosa ültetvény érdekességét nemcsak a kiskunsági homoktalaj adja, hanem a 2004-ben, Hajdú Edit által nemesített fajta egyedisége, íze és zamata is. A most 7. szezonját élő ültetvény helyén a Frittmann Testvérek korábban Cserszegit termeltek, de ahogy indokolták a váltást: „Ezerjós talajba, Ezerjó helyett” egy magasabb cukortartalmú, fagytűrőbb fajtát kerestek.
Zsendülés és érés a szőlőben
A zsendüléssel megkezdődik a szőlőszemekben a cukor felhalmozódása, illetve a különböző szín-, illat-, íz- és zamatanyagok előállítása – a növényélettani fázis beazonosításával kezdődött, majd a konkrétumokkal folytatódott Szabó István (Pro-Feed Kft.) bemutatója a roadshow soltvadkerti állomásán. A zsendülést megelőzően a zöld bogyók ugyanis még képesek voltak fotoszintézisre, mert a bogyó héján lévő légcsere nyílásokon keresztül fel tudták venni az ehhez szükséges CO2-t. Amint viszont a bogyó világosodni, színesedni kezd, a zöld színtestek szétesnek, a légcsere nyílások beparásodnak, és a bogyót tápláló csatornák közül a farészből érkezők blokkolódnak. A későbbiekben csak a háncsból érkező oldatok jutnak be a bogyóba, asszimilátákat, aminosavakat, cukrot, egyéb szerves oldatokat szállítva. Ehhez képest július végére a következő évi termést tartalmazó termőrügyek fejlődése leállt, és bennük a főhajtás rügyén már 6-8 nódusz, levél-, fürt- és kacs kezdemény volt található. A fürtökön már megjelentek az elágazások, tehát már ilyenkor eldől, hogy hány darab és milyen nagy fürtök hoznak majd termést jövőre. Egyedül az oldalágak végén lévő hármas bogak differenciálódása marad tavaszra, a rügyfakadás idejére.
Nyár végén a hajtások növekedése lelassul és leáll, a szőlő a lombszíneződésig a kiürült tartalék készleteit tölti fel. Ezekben főleg cukrot, kisebb mennyiségben aminosavakat raktároz. A kb. három hónap alatt elvégzett „feltöltés” eredményétől függ aztán az áttelelés biztonsága, a fakadás intenzitása, a hajtásnövekedés dinamikája, a következő év alatt jelentkező stresszhatások elleni védekezés minősége. A vesszők érése az alapi résztől a csúcs irányába zajlik, amit a vesszők színének változása, a védő kéreg megjelenése jelez.
A Pannon-tó egykori területén, az Ős-Duna árterületén ma homoktenger van
A homok gyorsan elnyeli, viszont megtartani nem tudja a vizet, a szerkezet nélküli, sok levegőt tartalmazó talajtípust Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense elemezte a jelenlévő dél-alföldi borászoknak. A jellegzetes homokos talajtulajdonságokat „hozta” és a rendkívül alacsony, 1% körüli humusztartalmat is illusztrálta. A homok szerkezet nélküli, a rendszeres tápanyag-utánpótlást igényelné, és látszólag az öntözést is meghálálná, a talajszakértő viszont felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy mégsem az öntözésre van kitalálva, sokkal szerencsésebb megoldás lenne a talajtakarás, a talajfelszínt elfedő növényzet folyamatos biztosítása. A jelenlévő gazdák többsége egyébként ezt a módszert elmondásuk szerint nem alkalmazza, a bevett gyakorlat eddig a tiszta, megművelt sorköz volt. „Pedig a felszínt érő UV bontja a humuszt” – hallhattuk a szakértőtől.
A termelés kulcsa a szervesanyag-tartalom növelése
Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója a már lassan elfeledett szalmatrágya tápanyagtartalmára, talajjavító értékére hívta fel a figyelmet. Amiről viszont ritkábban esik szó, az a nyesedék, ami bezúzás után algákkal, gombákkal kiegészítve a talajbiológiát jelentősen tudja javítani (nem gyorsítani, hanem javítani). A talajjavításra kiürült talajaink esetében ugyanis ugyanúgy szükség van, mint a humán-egészségben a legyengült szervezet mikrobiomjának felfrissítésére, munkájának serkentésére.
Bár a szőlőtermesztésünk a magyarság történetével egyidős, hisz a Kárpát medencében már a római időben is ismert volt, a fogyasztói szokások, az elvárások, és persze a termesztési feltételek is sokat változtak azóta. A LUCZA Praktikum ebben nyújt segítséget a termelőknek, közelebb viszi a tudományt a mindennapi felhasználáshoz, a növényélettant és mikrobiológiát a termeléshez.
A Lucza Praktikum tavaszi rendezvénysorozatáról itt írtunk, olvasson bele a gyümölcsös témába is.
