Idén újabb állami földterületeket bocsát árverezésre a kormány. Bár a célja az, hogy a 2015/16-os, nagy földeladáshoz hasonló bevételre tegyen szert, az már most látszik, hogy ennek a közelében sem lesz a befolyt összeg.
Az Agrárminisztérium kiválasztotta és ellenőrizte a szóba jöhető földeket, és megtörtént a lebonyolításban közreműködő kormányhivatalok felkészítése is. Az eljárási szabályokat tartalmazó kormányrendeletek hamarosan megjelennek, majd ezt követően – vélhetően április végén – megindulhatnak az első árverések – derül ki a növekedés.hu írásából. Az értékesítések elsődleges célja, hogy teljesíteni lehessen a költségvetési törvény rendelkezéseit, amelyek állami földeladásokból 300 milliárd forint bevétel elérést írják elő 2023-ra.
Nem találtak újabb 200 ezer hektárt
A kormány az idei eladásokkal tulajdonképpen azt a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot folytatja, amellyel az állam 2015-2016-ban már bő 200 ezer hektárt adott el. Az akkori értékesítésekkel mintegy 270 milliárd forint bevétel folyt be az államkasszába, amelyet az államadósság csökkentésére fordítottak.
Ekkor nagyjából 1,7 millió hektárra szűkült az állami földvagyon, amelyből bő egymillió hektár az erdőterület. Az erdők stratégiai okokból nem adhatók el. További 260-270 ezer hektárt tesznek ki a főként nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők, amelyeket szintén nem értékesítenek, hanem az eddigi bérlőknek adják újra 25 éves tartós használatba a mostanáig alkalmazott tízéves futamidő helyett. A fennmaradó 300-400 ezer hektárnyi földet a szántók mellett a művelés alól kivett területek, illetve a szőlők, a gyümölcsösök, a kertészetek és halastavak alkotják, de ezek közül nem mindegyik terület értékesíthető.
Az agrártárca összegzése szerint a 10 hektár feletti, értékesebb földekből két körben mindössze szűk 30 ezer hektárt lehet idén kidobolni. Emellett 10 hektárnál kisebb, honvédelmi és egyéb művelési ágú területeket is meghirdetnek, így összesen körülbelül 60 ezer hektár felkínálásával lehet számolni idén. A korábbi árverések 60-70 százaléka volt sikeres, de most a nehéz gazdasági-piaci helyzet láttán sokan ennél rosszabb eredményekre számítanak. (A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak a fele teljesíthető a kitűzött 300 milliárdos bevételnek – Mezőhír.)
Kisebb lesz a kereslet is
A növekedés.hu szerint azzal is számolni kell, hogy most a gazdaságok a tavalyi pusztító aszály után rosszabb anyagi kondícióban vannak, mint 2015/16-ban, és hitelt is kedvezőtlenebb konstrukcióban kaphatnak az elszabaduló infláció miatt. Mindez várhatóan visszafogja majd a földpiaci keresletet. A gazdálkodók azt szorgalmazzák, hogy a vételárakat csak az idei betakarítások után, illetve késő ősszel kelljen csak kifizetniük, és ehhez a nyertesek kedvezményes hiteleket is kaphassanak. Jelenleg az Agrár Széchenyi Kártya beruházási hitele a legmegfelelőbb eszköz a földvásárlásra, ami 5 százalékos fix éves ügyleti kamat mellett érhető el.
Aggályokat vet fel a gazdálkodók körében az elővásárlási jog gyakorlásának új szabályozása is, mivel az állami földárveréseknél a létrejött szerződéseket nem függesztik majd ki, hanem az elővásárlási jogosultaknak is el kell menniük a licitekre, ha élni kívánnak jogosítványaikkal. A joggyakorlás könnyítése érdekében azonban ágazati szervezetek azt tartják indokoltnak, hogy az elővásárlási jogosultaknak ne kelljen befizetniük az árverési biztosítékot, ha a tényleges licitekben nem akarnának részt venni.
A Nemzeti Földügyi Központ honlapja itt érhető el a részletekért. A Mezőhír ebben a szakcikkben foglalta össze a tudnivalókat: A bevétel erősíti a szabályt.
