Miközben a búzapiac szeptember óta egyre „normálisabban” viselkedik, a kukoricáé még mindig nem. Amíg be nem zárul a gabonafolyosó, nem számíthatunk jobb helyzetre.
Rendeződő búzaárak
A világ legdrágább (USA) és legolcsóbb (Oroszország) búzája között most 86 dolláros tonnánkénti különbség van a kiviteli árakban (391 vs 305 dollár/t). A legfőbb exportőrök árai az északi félteke aratási kampánya előtt voltak a csúcson, majd egy nagy zuhanást követően a gabonafolyosó augusztusi megnyitása előtt kerültek a legközelebb egymáshoz. Ekkor Európa a világ legolcsóbb búzáját kínálta megvételre, ami furcsa lehet a hazai gazdáknak, hiszen nálunk éppen ekkoriban volt a legdrágább a termény, plusz tudni lehetett, hogy Oroszország mindenkori rekordot készül betakarítani (92 millió tonna). Az európai portéka értéke szeptemberre került a helyére, és ettől kezdve nagyjából tartja is az orosz búzáétól 10-20 dollárral magasabb árszintet.
Jelenleg Ausztrália kínálja a harmadik legolcsóbb terményt a világpiacon, tekintve, hogy a rekord nagyságú termésből 28 millió tonnát szeretne eladni. Legfőbb vásárlói: Indonézia, Kína, a Fülöp-szigetek, Japán, Dél-Korea, Vietnám. A déli félteke másik nagy szereplője, Argentína most kevés kiszállítható búzával rendelkezik az aszály miatt, ami az ausztrál kereskedőknek kedvez. Eközben az északi féltekén még bőven van eladandó termény Oroszországban és Európában is. Utóbbi exportteljesítményét 43,5 millió tonnára teszik az elemzők, az EU pedig 37 millió tonnás kivitelt valósíthat meg a következő aratásig.
Mi lesz később?
Az ukrán kínálat nincs közvetlen hatással az európai búzapiacra, itt nincs helye a terményüknek. Az EU exportpiacain sem ezek a tételek teremtenek versenyhelyzetet, hanem az orosz árudömping. A búza áraiban felfelé már nincs mozgástér, lefelé viszont még van, mivel az aratástól extra kínálat várható (hiszen mindenütt nőtt a kalászosok vetésterülete), az ótermés pedig a szokásosnál lassabban csordogál a célállomások felé.
„Abnormálisan” olcsó ukrán kukorica
A kukorica piacán Brazília és USA a két legnagyobb szereplő, ebben az értékesítési szezonban mindkettőtől 51 millió tonnás kivitelt várnak az elemzők. A brazilok exportaktivitása február végétől lecsökken (addigra fogy el az előző évi safrinha), és az USA innentől kezdve szeretne labdába rúgni a világpiacon. Jól érzékelteti az eladási nehézségeiket, hogy az amerikai portékát most a brazil árszint alatt kínálják a kereskedők (306 dollár/t). Az alábbi ára jól mutatja az orosz-ukrán háború piactorzító hatását is: Ukrajna csak a gabonafolyosó megnyitásával jutott értékesítési pozícióba, és azóta a nagy exportőrökhöz mérten 15-20 Százalékkal olcsóbban kínálja a kukoricáját. Az elmezők szerint 22,5 millió tonna tengerit tud eladni, az EU pedig 23,5 millió tonnás behozatala szorul.
Mi lesz később?
Az európai térség áraira nagy hatással van az ukrán export, de az unió nyugati fele még most is inkább brazil kukoricát vásárol. Az abnormálisan alacsony ukrán kukoricaár ugyanakkor azt is jelenti: hogy a termény alulértékelt. Több tényező is áremelkedésre adhat okot. Az egyik legfontosabb az, hogy március közepén bezárulhat a gabonafolyosó, ekkor a következő aratásig csak vasúton érkezhetne Kelet-Európába ukrán termény, ami mindenképpen áremelő hatású lenne, már csak a kisebb szállítási kapacitások miatt is. Ettől eltekintve csak az egészséges magyar kukoricát lehet majd drágábban eladni.
A helyzet a betakarítás után ismét javulhat, mivel csökken a kukorica ukrajnai (és európai) vetésterülete és magasak a műtrágyaárak, így nem számíthatunk nagy kínálatra. Kelet-Európában javulnia kell az értékesítési helyzetnek, de tartsuk szem előtt, hogy az ukránok már havi szinten 200 ezer tonnás kukoricaszállítmánnyal tudnak dörömbölni a vasúti átkelőnkön. A meglévő kapacitásokat a jövőben is ki akarják használni, így a tengeri kikötők esetleges felszabadulása a szárazföldön is lényegesen olcsóbb szállítási díjakat eredményezne.
