Az uniós növényvédőszer-piac 14%-át teszi ki jelenleg az illegális és hamis készítmények kereskedelme. 2015-tőlnemzetközi összefogással folynak rendszeres ellenőrzések az illegális növényvédő szerek kereskedelmének visszaszorítására. A tavalyi VII. Silver Axe akció keretében 1150 tonna hamis és illegális készítményt foglaltak le a hatóságok, valamint 10 embert letartóztattak.
– Idén több rendezvényen is kitért előadásában az illegális és hamis készítmények elleni fellépés fontosságára. Valóban ekkora veszélyt jelent ez? – kérdeztük Görög Róberttől, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetőjétől.
– Igen, meggyőződésem, hogy nagyon jelentős problémával állunk szemben, mely, ha nem tudunk neki gátat szabni, alapjaiban veszélyezteti az európai élelmiszer-biztonságot. A 2022-ben lezajlott VII. Silver Axe művelet során kiderült, hogy az illegális növényvédő szerek elsődleges forrása még mindig Kína, de a Törökországból származó készítmények számának meredek emelkedését is észlelték. Ezek között olyan anyagok is voltak, amelyek az engedélyezett növényvédő szerek címkéjével és márkajelzésével kerültek be valamelyik EU-tagországba. De a forgalmazók több esetben lejárt szavatosságú vagy a forgalomból időközben kivont szereket is igyekeznek értékesíteni. Ezen túlmenően nőtt a nyersanyagok és a gyártáshoz használatos berendezések importja is. Az ellenőrzések főként a kikötőkre, repülőterekre és egyéb belépési pontokra irányultak. A bolgár hatóságoknak azonban egy gyártóüzem is a célkeresztjébe került, ahol illegális növényvédő szereket és hamis csomagolóanyagokat foglaltak le, és büntetőeljárást is indítottak. Nem maradtak figyelmen kívül az online piacterek sem, és a megrendelés átvételére megadott címek felkeresése számos felderítésre vezetett. Fény derült arra is, hogy gyakran az EU párhuzamos behozatali rendszerével visszaélve kerülnek piacra illegális készítmények. Észleltek olyan esetet, amikor illegális növényvédő szert értékesítettek egy tagállamban, azt állítva, hogy az egy másik uniós országban rendelkezik engedéllyel. Az akcióban 25 EU tagállam és 6 EU-n kívüli ország bűnüldöző hatóságai vettek részt.
Sajnos a hamisított és illegális növényvédő szerek jelenléte megakadályozza az Európa Unió fenntartható mezőgazdasági céljainak megvalósítását, és veszélyezteti a célkitűzéseit. A Silver Axe fontos kezdeményezés, amelyet büszkén támogatunk. Folytatnunk kell a kommunikációt ezekről a termékekről, hogy mind a gazdálkodók, mind a törvényes vállalkozások felismerjék és elutasítsák az élelmiszerek fenntartható termelését veszélyeztető bűnözői ajánlatokat.
Aktív hazai hatósági részvétellel
A magyarországi hatóságok is már hetedik éve aktívan részt vesznek a közös akcióban, folyamatosan figyelik a piacot, és egyre hatékonyabban szűrik ki az illegális, hamis termékeket. Az ellenőrző hatóságok (megyei kormányhivatalok, Nébih, NAV, rendőrség) napi munkáját segíti a Növényvédelmi Szövetség is. A NAV és a növény- és talajvédelmi hatóság az elmúlt években több tonnás nagyságrendben talált hamisított szereket, és feltételezhető, hogy a valódi mennyiség ennek többszöröse lehet. Ezek a termékek általában harmadik országokból érkeznek, a legkülönfélébb megnevezések, termékkategóriák megjelölésével. Az EU-n kívüli országokkal szomszédos megyéink kormányhivatalai a vámhivatallal együttműködve kiemelt feladatuknak tekintik a növényvédőszer-hamisítás elleni küzdelmet. A személyforgalomban a Silver Axe akcióknak és a hatósági együttműködéseknek köszönhetően megkezdődött egy folyamatos ellenőrzés, amely a magánszemélyek által csempészett növényvédő szerekre fókuszál. A vámhatóság fokozott figyelemmel lép fel a csempészet ellen. Fellelés estén a belépésre jelentkezőktől elkobozzák a növényvédő szert, átadják minden adatával együtt a növényvédelmi hatóságnak, majd a kormányhivatal szakemberei intézkednek a szerek megsemmisítéséről, és bírságot szabnak ki. A határainkon túl megvásárolt készítmények felhasználása, szállítása, birtoklása is jogszabályokba ütköző cselekedet, ezért sem fogadható el az a védekezés, hogy saját felhasználásra hozzák be. Megfigyelhető, hogy az elkobzott hatóanyagok között leginkább azok találhatók meg nagy számban, amelyek a közösség területén már nem engedélyezettek.
Az olcsó, illegális forrásból származó növényvédő szer hosszú távon mindig drágább… Lehet, hogy most jól járok anyagilag valamilyen ellenőrizetlen, ismeretlen szerrel. De lehet, sőt, szinte biztos, hogy „holnap” kiderül: a készítmény nem éri el a kívánt eredményt, azaz nem hatékony. De a következmények általában súlyosabbak. Nem véletlen, hogy az európai mezőgazdasági termelés és élelmiszer-biztonság az ellenőrzött, tudományos munkán alapszik. Ez kiterjed a növényvédő szerekre is. Ha ugyanis egy szer nem engedélyezett, akkor nem tudni, mi van benne, hogyan hat a növényre, mikor, hogyan és mennyit kell belőle kijuttatni, nem kiszámíthatóak a hatásai. Ebből egy sor súlyos következmény ered: elpusztíthatjuk a kultúrnövényt, tönkremehetnek a sok tíz milliós permetezőgép csövei, fúvókái. S nem utolsósorban, az illegális növényvédő szer árthat a kezelést végző gazda egészségének és a környezetnek is. Ezúton is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, hogy kizárólag megbízható forrásból vásároljanak növényvédő szert, melynek a felhasználása során fokozottan figyeljenek az előírások betartására.
Nem jó irány az extenzív termelés
– Egy a hamisításhoz nem köthető, de igen aktuális téma az aszály és ennek a növényvédelemre, növénytermesztésre gyakorolt hatása. Hogy látja, mire számíthatunk az idei gazdálkodási évben?
– Az elmúlt évben rendkívüli aszály sújtotta az egész országot (2021 júniusa és 2022 júniusa között a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett le). A legnagyobb problémát az Alföld középső és tiszántúli részein okozta, ahol a búza és a kukorica termesztése a meghatározó. A gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan az idén is gátolták. A szőlőültetvényekben a tavaszi fagyos napok, illetve a csapadékhiány kisebb károkat okozott, ugyanakkor az elhúzódó száraz időjárás és a hőséghullámok kedvezőtlenül befolyásolhatják nemcsak a szüretelendő mennyiséget, de a minőséget is.
Ezektől a sajnálatos tényezőktől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy egyetlen év tapasztalataiból nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni a mezőgazdaságban sem. Természetesen az időjárási körülmények minden évben jelentősen befolyásolják a várható termés mennyiségét és minőségét, hiszen minden országban, különösen itt, a Kárpát-medence területén ez a várható jövedelmezőség legfontosabb limitáló faktora. A termesztéstechnika egyéb fontos elemei (pl. szaktudás, gépesítés, biológiai alapok stb.) biztosítottak a mezőgazdaság számára. A gazdálkodó ember mindig bízik abban, hogy jövőre jobbak lesznek a körülmények, máskülönben nem került volna elvetésre ilyen extrém év után több mint 180 ezer hektáron a repce, és nem zöldülne már a határ a szépen soroló búza- és árpavetések után. Ez a termelői „örök optimizmus” tartja életben a mezőgazdaságot, és biztosítja a lakosság számára a biztos ellátást és a minőségi élelmiszert.
Tehát hosszú évek tapasztalataira hagyatkozva merem azt mondani, hogy lényeges változás nem történik a vetésszerkezetben, mert könnyen előfordulhat, hogy 2023-ban csúcstermést takaríthatnak be azok a gazdák, akik ebben az évben a legnagyobb vesztesei voltak az időjárási anomáliáknak. Sokak véleménye az, hogy „nem lehet két egyforma rossz év egymás után”, ezért gondolom, hogy nem szabad abbahagyni, leváltani a hosszú évek átlagában jövedelmező növények termesztését, sőt, a lehetőségekhez képest a termesztést sem szabad az extenzív irányba elvinni. Persze a gazdálkodás anyagi fedezetét meg kell teremteni, ami az egyik legnagyobb kihívást jelenti majd mindenki számára2023-ban. A Magyar Növényvédelmi Szövetség célja stratégiai partnereivel együttműködésben elősegíteni a magyar termelők versenyképességének növelését, a növényvédő szerek biztonságos felhasználását, beleértve az integrált növényvédelem gyakorlatának elterjesztését, az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentését.
Hosszú vita várható a szercsökkentésről
– Nagyjából éppen egy évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára, akkor említette, hogy az uniós döntéshozók tovább szorongatják a növényvédelmet. Szóba kerültek akkor a Zöld Megállapodás és a Farm to Fork stratégia céljai is. Van valami előrelépés ezen a területen?
– Az elmúlt egy évben rengeteg minden történt, nehéz ezt röviden összefoglalni. A stratégiákkal kapcsolatos hatástanulmányok azóta sem készültek el, de a Bizottság megpróbálta a Farm to Fork elemeit, például az 50%-os növényvédőszer-felhasználás csökkentési célt beleerőltetni a KAP 2023 utáni előírásaiba. Hazánknak jelentős szerepe volt abban, hogy ezt a végén nem sikerült megtenniük, hiszen semmilyen jogszabály nem ad lehetőséget nekik erre. Megjelent azonban a fenntartható növényvédőszer-használatról szóló uniós jogszabály-módosítás tervezete. Az első dolog, amit a javaslattal kapcsolatban ki kell emelni, hogy a bizottság irányelv helyett rendeletben tett javaslatot az 50%-os növényvédőszerhasználat-csökkentést is előirányzó új szabályozásra. Ez amiatt lényeges, mert az uniós rendelet a hatályba lépésével azonnal érvényes, és minden tagállamban betűről betűre be kell tartani. Magával a javaslattal több komoly probléma is van. Az egyik, hogy a javaslathoz készült hatástanulmány nem mutatja be kellő részletességgel a gazdasági hatásokat, és az ukrán-orosz háború miatt kialakult helyzetre sem tér ki. A növényvédőszer-használat 50%-os csökkentési előírása pedig nincs tekintettel az eddig elért eredményekre és az aktuális szerhasználatra sem. Persze próbálták diverzifikálni, hogy mely tagállam esetében mennyit kell csökkenteni, de ez csak igen korlátozottan sikerült, és abszolút nem tükröződik benne, hogy hol mennyi a felhasználás. Az európai uniós növényvédőszer-felhasználás átlaga a legfrissebb elérhető adatok alapján 2,1 kg/ha, a magyar ez alatt, 1,5 kg/ha körül van, míg több nyugati országban akár a 6 és 8 kg/ha-t is eléri az értéke. Mindebből az következik, hogy a javaslat megvalósulása jelentős igazságtalanságokhoz vezetne, hiszen a 8 kg/ha-ról 4-re csökkentés nagyon más, mint a 1,5 kg/ha-ról 0,75re történő. Ezt az aránytalanságot kezelendő dolgoztak ki a kelet-európai tagállamok egy olyan javaslatot, amelynek a középpontjában az uniós átlag áll, és lényegesen igazságosabb.
Szintén problémás, hogy a javaslat kitiltaná a növényvédő szerek használatát az érzékeny területekről, de nem egyértelmű, hogy pontosan mit tekintene annak. Nagyon nem mindegy például, hogy a Natura 2000 vagy a nitrátérzékeny területek bekerülnek-e ebbe a körbe.
Ami biztos, hogy jelentős és nagyon hosszú vita várható. 15 tagállam már most jelezte a Bizottságnak, hogy részletes, minden szempontot figyelembe vevő hatástanulmány nélkül nem tudják támogatni a rendelettervezetet. Az is mutatja, hogy komoly hibákat vétett a Bizottság az előzetes egyeztetések során, hogy már most ilyen erős ellenállásba ütköznek. Az elmúlt 10 évben én nem találkoztam ilyennel a mezőgazdaságot érintő jogszabályok esetében.
És itt érdemes visszacsatolni az illegális és hamis termékek kereskedelmére. Azt mindenki el tudja képzelni, hogy a legális növényvédőszer-használat ilyen szintű megnehezítése nem éppen a piac tisztulásának az irányába mozdítja a folyamatokat. Amikor frissen termesztett árukat látunk a boltok polcain, akkor elsőre a fogyasztónak nem az élelmiszer-termelés kihívásai jutnak eszébe. Mindannyian azoktól a gazdálkodóktól és termelőktől függünk, akiknek egyre több élelmiszert és takarmányt kell előállítaniuk. Joggal számíthatunk arra, hogy az általunk vásárolt élelmiszer biztonságos, megfizethető és nem utolsósorban tápláló. Ez az elvárás azonban folyamatos kihívást jelent az ágazat számára, hiszen egyszerre kell hozzájárulnia a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez, miközben megfelel az egyre szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak (amelyek mintha nem minden esetben megalapozott információk alapján kerültek, kerülnének meghatározásra).
A növényvédő szerek jelentősen hozzájárulnak a növényeinket fenyegető mennyiségi és minőségi veszteségek csökkentéséhez. A termelők számára elengedhetetlen az egyre szűkösebb természeti erőforrások hatékony felhasználása. Tovább nehezíti a helyzetüket a szűkülő növényvédőszer-paletta, pedig ezek a készítmények elengedhetetlen eszközei a biztonságos és kiszámítható élelmiszer-termelésnek.
Okosan kell mérlegelni
– Említette a Közös Agrárpolitikát. Mi a véleménye az új Agrár-ökológiai Alapprogramról? Milyen mértékben érinti ez a növényvédelmet?
– Egy nagyon jó kezdeményezésnek tartom, ahol a környezeti vállalásokat „jutalmazzák”. Talán a KAP-ban ez az a változás, ami a leginkább érdekli a gazdálkodókat, hiszen ennek köszönhetően többlettámogatáshoz juthatnak. A magyar gyakorlatban nem lesz átfedés az AÖP és az AKG között, ami jelentős könnyebbség a gazdák számára. Az egész AÖP lényege az, hogy az alaptámogatásban foglalt környezeti vállalások feletti teljesítést jutalmazza extra támogatással. A gazdaságon belül minden hasznosítási módra – szántóföldre, állandó gyepre vagy ültetvényre – egyenként legalább 2 pont értékű előírást kell majd teljesíteni. A szántónál 9, a gyepnél 5, az ültetvény esetében pedig 8 AÖP-gyakorlatból választhatnak, amelyek megvalósítása környezeti hozzáadott értékük alapján 1 vagy 2 pontot ér. Ezek főleg az erózió elleni védelem, a talajszerkezet-javítás, a talajstabilitás, a biodiverzitás, a vízmegtartás, a vízminőség-védelem, a növényvédő szerek használatának csökkentése, a fenntartható vízhasználat, a műtrágyahasználat csökkentése, vagy épp az integrált növényvédelem terén tett pluszvállalásokat jutalmazzák.
Két dolgot azonban fontosnak tartok kiemelni. Az első, hogy aki a többlettámogatást igényli, azzal szemben általános követelmény az e-Gazdálkodási Napló vezetése és beküldése, mely az adminisztrációs teher jelentős növekedését jelenti. A másik pedig, hogy véleményem szerint igencsak meg kell gondolni, hogy ki milyen vállalás teljesítésével kíván eleget tenni művelési áganként a 2 pont értékű előírásnak. Ha valaki növényvédőszer-használatot érintő előírást választ, és utána előáll egy növényvédelmi probléma, melyet nem tud leküzdeni hatásos készítmény nélkül, akkor választania kell. Vagy megvédi a kultúrnövényt, és elbukja a támogatást, vagy elszenvedi a károsító okozta kárt, de megkapja a támogatást. Nagy szabadságot biztosít az új előírás, de a felelős döntéshozatal jelentősen felértékelődik.
Sándor Ildikó
