fbpx

2022 nem a kukorica éve volt

Írta: MezőHír-2022/12. lapszám cikke - 2022 december 05.

Magyarországon 2022-ben is 1 millió hektár körül termesztettek volna kukoricát. Sajnos ez az év extrém aszályosnak bizonyult. Ez annak is a következménye, hogy most zajlik a La Niña, illetve a Golf-áramlat lassulása miatt hosszú anticiklonális időszak volt Európa, így hazánk felett is. Amikor eljött az ősz, az anticiklonok hatása is csökkent. Gyakorlatilag szeptember elején megjött a csapadék, ami sajnos az idei kukoricán már nem segített, a repcetermesztőknek viszont éppen időben érkezett. Majd következett egy szintén száraz október, amely a búzavetéshez nem volt optimális. A csapadékos szeptember ellenére még mindig több 10 mm csapadék hiányzik a talajból.

Kukorica jövőre?

Több gazdálkodó úgy döntött, hogy 2023-ban nem kockáztat, nem vet kukoricát. A helyébe gabona kerül. Mivel az előrejelzések csak trendeket tudnak előre jelezni, konkrét időjárást nem, így akár még jól is dönthettek ezek a gazdák.

2022-ben jócskán elmaradt a termés az utóbbi évek átlagától, exportőrből importőrré vált az ország. Csak azokon a táblákon volt elégséges termés, amiket öntözni tudtak. Ez azonban nem általános. Így még fontosabbá vált a kukorica növényvédelme.

A minőség is elsőrendű jelentőségűvé vált, így felértékelődik a mikotoxinmentes kukorica.

Ahogy az utóbbi évtizedekben, a nagyüzemi gazdálkodás előretörésével a nagy területen termesztett kukoricanövény esetében jellemző, a kártevő ízeltlábúak számára terített asztalt kínálunk. Az aszály (1. kép) és a kártevő-populációk nyomása miatt a növényvédelem nem csak a kukorica esetében vált nehezebbé.

A kukorica rosszul tűri az aszályt (fotók: Takács Attila)

Ezt tovább fokozza, hogy egyre kevesebb növényvédő szer áll a gazdák rendelkezésére.

2022 kukorica-kártevői

A hazánkban őshonos kukorica-kártevők közül a legnagyobb kárt a kukoricamoly lárvája (2. kép) okozza.

A kukoricamoly lárvakártétele jól látható a kiterülő leveleken

Vannak olyan gazdák, akik nem védekeznek ellene, szerintük olyan nagy gondot nem jelent. Előfordulhat, hogy egyes táblákban szinte alig okoznak kárt, de ez már nem sokáig lesz így. Mivel a molynak a klímaváltozás miatt már hazánkban is három generációja van, így júniustól októberig (3. kép) okoz kárt a lárva.

A kukoricamoly lárvája a kártevő alak

A faj május közepe és október közepe között repül. A hernyók bábozódása után az imágók rajzási ideje május közepe és július közepe. Ez a faj a száradófélben lévő kukoricaszárban is ki tud fejlődni, nem szükséges a kukoricatermést elfogyasztania a sikeres kifejlődéshez.

A kukoricamoly-imágók már akkor lerakják a tojásaikat a kukoricára, amikor az 5–7 leveles. A fiatal növényeket nemcsak a szárazság okozta stressz éri/érte, hanem a levelek felületének csökkenése is. Ha fiatal növényeket éri negatív hatás, akkor ezek limitálják legjobban a termés mennyiségét. A fénycsapdával előrejelzett rajzáscsúcs után 10 nappal már védekezni kell.

A kukoricamolynak eredetileg a dudvaszárú növények (pl. vadkomló) voltak a tápnövényei. Ezek a növények ma is a tápnövényei maradtak, de a fő tápnövénye a kukorica lett. A kukoricamoly nősténye a kukoricalevél fonákjára helyezi a petecsomóját

A Magyarországon elterjedt kártevők közül a kukoricamoly a legpolifágabb lepke. Nagy valószínűség szerint tápnövényei száma meghaladja a 200-at.

A kukoricamoly az egész országban elterjedt, nagy károkat okozó gazdasági kártevő. A kártétele évenként, táblánként és a kukoricafajtájaként is jelentősen eltérő lehet. A hernyók kártételét már május második felétől észlelhetjük, ezt a levelek lemezén jelentkező jellegzetes lyuggatás jelzi. Az aszályos időszakokban, mint idén, az L1-s hernyók gyorsan befurakodtak a növény szárába. A levélrágás csökkenti az asszimilációs felületet, ami az aszályos időszakban még súlyosabb problémát jelent. A megrágott szár csökkentheti a növény magasságát, rontja a kondícióját, fogékonnyá teszi a fertőzésekre. A lárvák megrágják a fejlődő szemeket, ezzel elősegítik a mikotoxin-termelő gombák bejutását (4. kép). A mikotoxin hőstabil, és sem fizikai, sem kémiai eljárással nem lehet eltávolítani a termésről.

A fuzárium toxinjai hőstabilak

A kukoricamoly lárvája a kártevő, ez ellen kell védekeznünk! A védekezés alapja a lepkék megjelenésének ideje. Nagyon fontos, hogy mielőtt a hernyók berágnak a növény belsejébe, elkezdjük a védekezést. A nőstény lepkék megjelenése után általában két héttel már védekezni kell. Ha a hernyók befurakodtak a tápnövény belsejébe, nehézkessé válhat a védekezés.

Fontos a jó talaj-előkészítés, és az előrejelzésnek is óriási szerepe van. A hernyók akár a kukoricatarlón maradt kukoricaszárban is át tudnak telelni (5. kép).

A kukoricatarlón is át tud telelnia hernyó

A tarlóhántás itt is nagyon fontos. A gazdálkodók fénycsapdával, valamint biszex csapdával is előre tudják jelezni a kukoricamoly jelenlétét.

Az utóbbi 30 évben megjelent új kártevőfajok közül az amerikai kukoricabogár szintén nagy károkat okozott, olyan területeken is, ahol kukorica után kukorica kerül.

Az amerikai kukoricabogár ma már a legjelentősebb kártevők közé tartozik. A kártétele hektáronkénti 0,5–2 tonna veszteséget is jelenthet. Súlyos esetekben azonban teljes termésveszteséget tud okozni.

A bogárnak a kukoricamollyal ellentétben csak egy nemzedéke van évente. Az áttelelő képlet a pete, ami a talajban telel. A tojásból kikelő pici lárva a talajban él, ott táplálkozik, és ott is fog bebábozódni. A bogár lárvája a kukoricanövény gyökereit fogyasztja, ezzel okozza a kárt. A fiatal lárvák nagyságukból adódóan először a kukorica vékonyabb gyökereit rágják. A harmadik stádiumú lárvák már a támasztógyökeret károsítják rágásukkal. Ennek hatására a növények a fejlődésben visszamaradnak. Szeles területen a kukorica a rágás hatására kitörhet vagy elfeküdhet. Ez a betakarítást is megnehezíti. A rágás hatására másodlagos gyökérképződés indul. Ezek a gyökerek barnás, pirosas színűek, és azonkívül, hogy fogékonyak lesznek különböző kórokozókra, nem tudják eredeti funkciójukat ellátni.

A bogarak érési táplálkozást folytatnak (6. kép), pollent és a nőivarú virágzaton a bajuszt fogyasztják. A kukorica virágpora mellett táplálkozhat a tök, a napraforgó és különböző gyomok vagy más virágzó kultúra virágporával. Ilyenkor ezekben a kultúrákban is károsítják a generatív szerveket.

A kukoricabogarak érési táplálkozást folytatnak

Az első bogarak a kukoricatáblában már júniusban megjelennek. A rajzáscsúcs általában július elejétől kezdődik. A bibeszálakat és a portokokat rágják, ezzel okozzák a kárt. A hattyúnyakas görbület monokultúrás termesztés miatt alakul ki, ekkor a károsított növény a talaj felett S alakban meggörbül. Védekezni az imágók ellen egyszerűbb, de a talajlakó forma elleni hatékony védekezés esetén kisebb lesz a kár. A lárvák ellen védekezni talajfertőtlenítővel lehet, az imágók ellen kontakt és felszívódó szerekkel lehetséges. Előrejelzésre rendelkezésre áll illatcsapda, amely mindkét nemet megfogja, a szexferomoncsapda csak a hímeket csalogatja.

Az utóbbi évek súlyos károkat okozó kártevője a gyapottok-bagolylepke. Ez egy mediterrán faj, amely az utóbbi 20 évben vált veszélyes kártevővé. A kártétele szinte minden növényen tetten érhető, legyen ez termesztett vagy vad növény. A sokat ismételt klímaváltozás hatására hazánkban is át tud telelni, így már áprilisban repül a lepke, és a tavaszi növényekben, pl. zöldbabban már ekkor is kárt okoz. Ezzel az új stratégiával egy, de akár két generációval is több tud kifejlődni a hazánkban. Elsődleges tápnövényei: a kukorica, a paradicsom, a dohány, a paprika, a kender, a bab, a lucerna.

A hernyók rejtett életmódjuk miatt berágják magukat a kukoricacsövekbe (7. kép). A lepke igen jól repül hosszú távon, a védekezésnél ezt figyelembe kell venni. Kiválóan alkalmasak az előrejelzésére a fény- és feromoncsapdák. Fontos információ, hogy a fiatal kukoricacsőbe berágó hernyók ellen már nincs hatékony védekezés. A hernyók rágása nyomán nagyon nagy az esély a fuzárium megtelepedésére.

A gyapottok-bagolylepke hernyója minőségi kárt okoz

A kukoricát akár már mag állapotban károsíthatja valamilyen kártevő vagy kórokozó. A kikelő csíranövényt a drótférgek, a közönséges gyökérfonálférgek, a cserebogárpajorok, az áldrótférgek is el tudják pusztítani. A fejlődő kis növényeket a szárfonálféreg, a kukoricabarkó, a sároshátú bogár és lárvája, de a fekete tücsök és a lótücsök is károsít(hat)ja. A kétszárnyúak közül a fritlégy, a gabonafutrinka lárvája és vetésfehérítő bogarak a csíranövények hajtását tudják elpusztítani.

A zöld növényi részekkel táplálkozó fajok közül a levéltetűfajok (8. kép), az atkafajok, a fekete tücsök, a sároshátú bogár és a fritlégy okoz kártételt. A csőkártevők ellen mindenképp védekezni kell, mert ezek a rágásukkal utat nyitnak olyan gombabetegségeknek, amelyek mikotoxint termelnek (Fusarium, Aspergilus, Penicilium stb.). Ezek a mikotoxinok erősen toxikusak, egy sor súlyos elváltozást okozhatnak. A terménytárolóban is képesek a gombák a toxint termelni.

A levéltetvek csak párás körülmények között tudnak eredményesen megtelepedni

A növényvédő szerek ellen kialakuló rezisztencia elkerülése érdekében fontos betartani a növényvédő szerek rotációját, illetve azt az elvet, hogy egy hatóanyagcsoportba tartozó növényvédő szereket se alkalmazzunk közvetlenül egymás után.

Ajánlott hatóanyagok kukoricában a védekezéshez:

Trichogramma brassicae, cipermetrin, deltametrin, acetamiprid, eszfenvalerát, abamektin, tebufenozid, klórantraniliprol, lambda-cihalotrin, teflutrin, Bacillus thuringiensis var. kurstaki.

SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS