A már most is magas és növekvő infláció miatt nem érdemes várni a beszerzésekkel, a beruházások mielőbbi lezárásával – hangzott el a Kukorica Kör Egyesület szakértőinek bábolnai kerekasztal-beszélgetésén. A kukorica továbbra is a hazai növénytermesztés egyik főszereplője marad, sőt, a szerepe átértékelődhet.
A gazdák ismereteinek bővítését, a gabonapiaci hírek folyamatos átadását célul tűző, tavaly megalakult Kukorica Kör Egyesület (KKE) a Bábolnai Gazdanapokon három kerekasztal-beszélgetést rendezett. Az első részben azt járták körül – (képünkön balról jobbra haladva) Dusnoki Csaba (gazdálkodó), Dr. Futó Zoltán (MATE), Baranyi Szabolcs (Groupama Biztosító), Bűdi Károly és Börcsök András (gazdálkodó) –, hogy miként biztosítható a termésbiztonság a mai, változékony viszonyok közt a kukoricatermesztésben.
Infláció, támogatás és tőkekoncentráció
A gazdasági helyzettel foglalkozó második fejezetben a tematikát a gazdaságok pénzügyi egyensúlyának, likviditásának, támogatásainak és fejlesztéseinek kérdései adták. A szakértők – Balázsik Zsófia agrár-szaktanácsadó, Gór Arnold (Erste Agrár Kompetencia Központ), Reng Zoltán (Hungrana) és Szabó István (OTP Agrár) – megerősítették: a növekvő, év végére várhatóan akár a 20 százalékot is elérő infláció miatt sürgős a beruházások, beszerzések mielőbbi lezárása. „Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra!” – hangzott el a visszatérő gondolat. A szakértők aggasztónak tartják a nagy, 60%-os arányban (!) visszaadott pályázatokat, amiket a költségek-árak növekedése miatt nem tudnak már elindítani sem. Ugyanakkor a folyamatban lévő fejlesztések, beruházások várhatóan – igaz, sokszor nagyobb kiadás mellett – befejeződnek. Az aszály okozta károk enyhítése kapcsán hozott intézkedések (az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódó kamatszint 3%-ra mérséklése, a 1,5%-os beruházási hitelek, valamint a hitelmoratórium lehetősége) is része volt a beszélgetésnek.
A résztvevők arra számítanak, hogy a mezőgazdaságban tovább erősödik a tőke- és birtokkoncentráció. A várhatóan válságos következő időszak vízválasztó lehet a sikeres és túlélőképes, illetve a versenyképtelen gazdaságok között. A bankszféra eközben arra készül, hogy az energiaérzékeny szektorokban szigorúbb kontrolling érvényesül a hitelezésben. A legstabilabbnak most az energiahatékonysághoz fűződő vállalkozások, beruházások tűnnek.
Kukoricánk jövője
A KKE harmadik kerekasztal-beszélgetésén a fenntartható kukoricatermesztés kapta a főszerepet. A szakemberek – Daoda Zoltán (AGRO.bio), Debreczeni László (Huminisz), Fischl Balázs (AgroVIR) és Dr. Körösi Katalin (KKE szakmai-operatív igazgató) – úgy vélik, az időjárás-változás következményeként sem várható olyan volumenű növényfajváltás, ami megrendítené a hazai kukoricatermesztés jövőjét. Sőt, a nemzeti önellátás, az ipari célú felhasználás növekedése további lehetőségeket biztosít e kultúrának. Ugyanakkor sokat kell még tenni, tanulni a termésbiztonság megerősítéséért, továbbá annak érdekében, hogy a gazdák ne kizárólag a termés mennyiségén mérjék le az eredményességüket, hanem a ráfordítás-nyereség arányán.
Szakmai civil szervezet lévén a Kukorica Kör Egyesület szakértőinek meggyőződése, hogy a talajjal, talajműveléssel kapcsolatos szemléletváltozás is elkerülhetetlen. A talajromlás, -pusztulás ellensúlyozásaként kiterjedt és érdemi talajállapot-vizsgálatok és -elemzések, tudatos és előretekintő tápanyagtervek kellenek, amelyekre alapozva a gazdaságoknak el kell térniük a szokásalapú talajműveléstől. Sokan most arra számítanak, hogy az extrém inputanyagárak önmagukban is a biológiai alapú, a hagyományostól eltérő, talaj-helyreállító technológiát igénylő megoldások felé terelik a gazdaságokat.
A precíziós gazdálkodásról ugyancsak egybehangzóan úgy vélekedtek, nem a precíz technika az első, hanem a precíz gazdálkodás: ahol a rend, a pontosság, a technológiai igényesség nem érvényesül, ott a költséges új eszközök sem hoznak fordulatot.
A Bábolnai Gazdanapokon nemcsak szakmai beszélgetésekkel igyekezett tájékoztatni a termelőket a Kukorica Kör Egyesület, standjukon érdekes és oktató programmal mutatták be – elsősorban a mezőgazdaság iránt érdeklődő középiskolásoknak – a hasznos, talajban élő mikroorganizmusokat, valamint a növénykórokozókat, Termékenységi Tanösvényükön pedig a növénytan mellett növényvédelmi és talajtani gyakorlati információkhoz is juthattak.