Minden jel arra mutat, hogy a szeptemberrel újra beköszöntött az ősz. A gyerekek iskolába járnak, sárguló levél is akad már szép számmal a lombhullató fákon, s a szeptember 23-i napéjegyenlőség is bizonyítja, hogy a csillagok járása sem hazudtolta meg önmagát.
Az esztendőből is eltelt már annyi, hogy bevillan az ember eszébe: komoly alapja van már egy előzetes számvetésnek. Az agrotrend.hu összegzése summásan: több növényi kultúra esetében is rekord-, illetve rekord közeli termés várható az idén, a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is. S hogy mindez miből áll össze?
Több, kevesebbért
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: kukoricából mintegy 8 millió tonnára számítanak országosan, a termény betakarítása már megkezdődött. Napraforgóból mintegy 1,8 millió tonna teremhet, ennél a növénynél már a termőterület felén végeztek a betakarítási munkával. Felidézte, hogy őszi búzából mintegy 5,1 millió tonna termett.
A miniszter szerint mindez biztató a GDP és az export alakulása szempontjából is. Kiemelte, hogy a gazdasági növekedés egyik motorja a mezőgazdaság, az első negyedévben 7,2 százalékos, a másodikban pedig 13,4 százalékos volt a bővülés az ágazatban.
Hozzátette: az állatok száma is gyarapodott, az élelmiszeripari termelés és az export is bővült. A mezőgazdaságban dolgozók száma egy év alatt mintegy 20 ezerrel nőtt, a szektorban így 217 ezren dolgoznak teljes munkaidőben.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kifejtette: az idei második negyedévben az export árualapok is nőttek az agráriumban, a mezőgazdasági kivitelből származó árbevétel pedig évek óta éves szinten 2 400 milliárd forint körül mozog, és az aktívum jórészét biztosítja.
Emlékeztetett: kedvezően alakultak a nyári betakarítású növények terméseredményei, a kalászosoké és a repcéé is. Bár a sok csapadék miatt az étkezési búza aránya csak 40 százalék körül alakult. A napraforgó betakarításának valamivel több mint felénél az átlagtermés hektáronként 3 tonna körül volt. Amennyiben a még hátralévő napraforgó-területen is hasonló lesz az eredmény, akkor történelmi rekordot ér el a napraforgótermés mennyisége. Így az unión belül Magyarország lehet a legnagyobb napraforgó-termelő ország 2016-ban – mondta az államtitkár. A kukorica betakarítása éppen megkezdődött, s ha az időjárás is kedvező lesz, a hektáronkénti átlagtermés 7,5 tonna körül lehet.
Czerván György beszélt arról is, hogy a piaci árak kedvezőtlenül alakulnak; az előző évhez képest nemcsak Magyarországon, de az egész világon 10-15 százalékkal csökkent a gabona, illetve az olajos növények felvásárlási ára. Magyarországon a megemelkedett hozamok általában nem tudják kompenzálni az alacsonyabb árakat, így a kivételektől eltekintve az egy hektárra jutó árbevétel néhány százalékkal alacsonyabb lesz, mint a múlt évben.
Van másik?
Méltatlan lenne, ha a fehérjenövények kimaradnának a számvetések csokrából. A magyaridok.hu jóvoltából ez nem történik meg, ugyanis egy bulváros címük – Magyar kutatók kifejlesztették a génmódosított szóját kiváltó takarmányt – szenzációt sejtet.
„Egy korábbi közvélemény-kutatás eredményei is azt jelzik, hogy nagy az igény a biztonságos, GMO-mentes élelmiszerekre. A válaszadók 66 százaléka szerint egészségesebb, finomabb és biztonságosabb a GMO-mentes termék, 99,5 százalékuk pedig fontosnak tartotta, hogy az erről szóló információ az élelmiszerek csomagolásán is megjelenjen.
A takarmányok többségénél ma a szója a fő fehérjeforrás, a hazai szükségletet pedig főként importból származó GM-szója elégíti ki. Annak érdekében, hogy a hazai állattartás importfüggősége csökkenjen, a kormány fehérjeprogramot indított, amelynek keretében részben a hazai szójatermesztést, részben pedig a szója kiváltására alkalmas fehérjeforrásokra vonatkozó kutatást ösztönzik.
Tavaly óta a fehérjenövényt termesztő gazdálkodók többlettámogatásban részesülnek. Ennek köszönhetően a 2012–2014 között csupán 40-42 ezer hektáros vetésterület 2015-ben 77 ezer hektárra emelkedett, a szójatermesztők száma pedig egy év alatt 2000-ről 5 000 fölé nőtt. Optimális esetben 2020-ra állatállományunk szójaigényének felét hazai forrásból tudjuk biztosítani – mutatott rá Nagy István államtitkár.
Ennél is biztatóbb eredmény, hogy magyar kutatók kifejlesztették azt a takarmányt, amely alternatív fehérjeforrással képes lesz teljesen kiváltani a szóját a kérődzők esetében. A Földművelésügyi Minisztérium által megrendelt és a Széchenyi István Egyetem által elvégzett vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a kérődzők – beleértve a nagy tejtermelésű tehénállományokat is – takarmányozásában a termelés csökkenése és a takarmányozási költségek növekedése nélkül helyettesíthető a szója. Az új takarmányfajta olyan melléktermékekből állítható elő, amelyek korlátlanul rendelkezésünkre állnak – repce- és napraforgódara, szárított gabonatörköly (DDGS) és kukoricaglutén –, így nem növeli a gazdálkodók költségeit sem. Ez a kutatási eredmény új fejezetet nyithat a génmódosított növények elleni uniós küzdelemben.”
Jómagam kíváncsian várom a gyakorlat mindent eldöntő próbáját.
A víz az úr
Élelmiszer-termelésről, életről szólva nem kerülhetjük meg a kérdést: vajon az alapfeltételek mindenhol és mindenkor adottak?
„Magyarország vízügyi nagyhatalom, ám ahhoz, hogy ezt a pozícióját megtarthassa, válaszokat kell adnia az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra.
A meglevő vízgazdálkodási rendszerek átalakíthatósága és rugalmassága alapvetően meghatározza az alkalmazkodás lehetőségét – mondta Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének (KTSZ) elnöke szeptember 8-án, az Adaptív vízgazdálkodás magyarországi kihívásai című konferencia megnyitóján.
Kiemelte, Magyarország a nemzetközi átlagnál jobban ki van téve a klímaváltozás hatásának. Az éghajlat melegedésével nemcsak a hőmérséklet változik, hanem a lehulló csapadék időbeli eloszlása is.
Óriások földje
Még mindig az alapfeltételeknél maradva: a víz mellett a vetőmag és növényvédő szer is meghatározó eleme a növénytermesztésnek. Az igazán bomba hír ebből az irányból érkezett, méghozzá az agroinform.hu közvetítésével.
Megkötötték az év legnagyobb üzletét, a Monsanto ugyanis elfogadta a Bayer legutóbbi, rekord nagyságú ajánlatát. A német vállalat ezzel piacvezető pozícióba kerül az agrárvegyipari és vetőmagpiacon, valamint a két cég közös elképzelése alapján integrált mezőgazdasági kínálat valósulhat meg.
Az áttörés a két óriásvállalat több hónapja húzódó tárgyalásán akkor következett be, amikor a Bayer részvényenkénti 127,5 dolláros ajánlatát 129 dollárra emelte. A két nagyvállalat összeolvadásával piacvezetőkké válnak Európában, az USA-ban és Ázsiában is. A termelői csoportok azonban attól tartanak, hogy a megállapodás magasabb árakhoz és kevesebb választási lehetőséghez vezet majd a gazdálkodók számára, a GMO-élelmiszerek ellenzői Európában pedig a Monsanto befolyásától tartanak a kontinensen.
Ezt követően levélben tájékoztatta a Monsanto a partnereit, hogy mi várható a Bayerrel történő egyesülés után. E szerint a közös a cél a fenntartható mezőgazdaság, illetve a termelők és a fogyasztók életminőségének javítása szerte a világon. Úgy fogalmaznak: az egyesített vállalat lesz a motorja az innovációnak; az új és továbbfejlesztett megoldások pedig összehozzák a vetőmag, a kémia és a digitális mezőgazdaság párhuzamosan futó szálait, szemben azzal a mai modellel, amikor a technológiai fejlesztés csak a kereskedelemmel kapcsolódik össze.
Arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy a bejelentés csak az első lépése a fúziónak; arra lehet számítani, hogy az ügyletet lezárására 2017 végén kerül sor, a hatósági jóváhagyások, illetve a Monsanto részvényeseinek jóváhagyása után. Addig a Monsanto és a Bayer két különböző vállalat marad, külön működnek tovább, a megszokott kapcsolattartókkal, képviselőkkel.
