Az egész Európát sújtó aszály hazánkat sem kíméli. Most már a Dunántúl egyes régiói is igen keményen érintettek. Mit lehet csinálni ilyen szárazság mellett? Kell vagy lehet egyáltalán talajművelést végezni?
Tarlóhántás vagy semmi?
Azt már az őszi vetésűek aratásánál láthattuk, hogy nagyon kevés az a hely, ahol a sokévi átlagos terméseknek megfelelő mennyiségek kerültek betakarításra. Az egyre nagyobb szárazság elgondolkoztatta a termelőket, hogy a tarlóhántást elvégezzék-e, mivel a talajban úgysincs nedvesség. Három héttel az ultrasekély tarlóhántás és a nem csináltunk semmi között (úgy, hogy nem esett eső) óriási különbség mutatkozik. A gyom sehol nem kelt, mert a felszínen nulla nedvesség volt, és éjjel sem tudott lehűlni annyira a levegő, hogy harmat keletkezzen, de a Cultróval végzett talajfelszín-mozgatás és a szalmaterítés hatására a mélyebb rétegek nem veszítették el nedvességüket. Összehasonlítva: a műveletlen tarló egy „betontömb” volt, ahová egy ásót nem lehetett beleütni a talajba, a sekélyművelésnél a felső réteg ugyancsak rendesen ki volt száradva, de 10 cm-től lefelé már szabad szemmel is látható volt, hogy a föld sötétebb színű és ásható. Az eső érkezik, és a művelt talajon a kihullott magokat már a talajjal keverve találja, elindul az árvakelés. A műveletlen talaj ezek után kap egy műveletet, ami abban a pillanatban nedvességveszteséggel jár.
A mélylazítást csakis olyan talajon lehet elvégezni, amely beveszi az altalajlazítót! Nagyon fontos, hogy a föld felszínére ne kerüljenek fel a nagy hantok! Amennyiben a felszín rögösebb a kelleténél, végezzünk egy sekély műveletet, és nyomjuk vissza a hantokat a talajba.
A magágykészítés is igen nagy kérdés!
Lesz repcevetés vagy sem? A 40 cm mélyen kiszáradt talajból nem hiszem, hogy magágyat lehet készíteni.
A morzsás szerkezetű magágy elkészítéséhez kell a nedvesség a talajban. A repcének pedig kell a 25–35 cm mélyen művelt magágy. A négygerendelyes Tiger vagy Terrano optimális művelést tud végezni. A Tiger AS, a 23 cm kapahúzással az egyik legszűkebb osztású nehéz kultivátor. A kiszáradt talajokon a mellső két sorban levő kapánkon a MulchMix rendszert cseréljük le az LD kapákra. Így a talajt ezek csak lazítják, és minimális mennyiségű földet mozgatnak a felszín irányába.
Megvalósul a függőleges művelés az intenzív keverés nélkül. Az utolsó két sor MulchMix kapák annyit kevernek a földön, hogy a felszínen maradó szártömeg ne okozzon gondot a repcekelésnél. Azokon a parcellákon, ahol olyan speciális vetőgéppel dolgozunk, mint a Sprinter vagy a Focus, a Tiger, ill. Terrano kultivátorokban az összes kapán elégséges az LD rendszer használata. A Tigerben a gumikerekes és SD henger, illetve a SteelFlex végez nagyon jó rögtörő és visszatömörítő munkát. A Terranóban a SteelFlex, illetve a laza talajokon a dupla RingFlex. A Horsch nehéz, illetve középnehéz kultivátorokkal a műtrágya precíz kijuttatása és depóban való lehelyezése óriási előny a hagyományos kijuttatáshoz viszonyítva!
A talajok, a klíma és a környezetünk védelme nem csattintásra következik be. Egy fecske nem csinál tavaszt, de az első fecskék megjelenése már hirdeti a tavasz közeledtét. Nagyon sokat kell tanulni és tenni az agráriumban annak érdekében, hogy ahol lehet, a vizet megtartsuk, és ezenfelül egészségesebb terményt állítsunk elő.
Véleményem szerint, ha minden termelő minden évben minden parcellája szélében egy csemetét elültetne, már jó irányba mozdulnánk!
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN, +3630/743-0302
