Öt év alatt a hatszorosára bővül a mezőgazdasági robotok piaca. A külföldi dolgozók alkalmazása ugyanis csak ideig-óráig oldja meg a munkaerőgondokat. Az automatizálás egyetlen hátránya, hogy adatokra épül, ezeket pedig nehéz megvédeni.
A munkásokkal egyre több baj van
A mezőgazdasági robotok becsült forgalmi értéke 2020-ban 4562 millió dollárt ért el, ez 2027-re várhatóan már 26.680 millió dollár lesz, azaz a hatszorosára bővül. A növekedés elsőszámú mozgatórugója a munkaerőköltségek növekedése és gyors technológiai fejlődés. A navigáció, az automatizálás, a „dolgok internetének” egyre kifinomultabb technológiája nemcsak munkaerőt spórol a vállalkozásoknak, de járványok idején is csökkenti az emberek alkalmazásával járó működési kockázatokat. Robotokkal emellett gyorsabb, pontosabb, termelékenyebb lehet a munka.
Azokban az országokban, ahol a mezőgazdasági munkavégzés nagy mértékben a külföldi vendégmunkások jelenlététől függ, így például Nagy-Britanniában, erős a nyomás a robotika fejlesztésére. A trend minden fejlett ipari országban hasonló. Amikor már Magyarország is ázsiai dolgozókat toboroz, tényleg nagy a baj.
A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma az elmúlt években mindenütt jelentősen csökkent. A gazdálkodó családok gyermekei is egyre inkább a városokba költöznek, ahol jobb karrierlehetőségeket, kényelmesebb munkát látnak. A mezőgazdaságnak az ipari fizetésekkel és az irodai munka könnyűségével kell felvennie a versenyt, ha meg akarja tartani a dolgozóit. Ez csakis erőteljes gépesítéssel és automatizálással lehetséges.
Az adathalmazból jön létre az automatizálás
Az eddig felhalmozott adatmennyiség lehetővé teszi, hogy mesterséges intelligenciát és döntéstámogató szoftvereket telepítsenek rá a programozók. Az egyes cégek persze a saját útjukat járják a fejlesztésekben, ami komoly akadálya a „dolgok internetének”, hiszen az egyes márkák csak tökéletlenül kommunikálnak egymással. Ez az adott ágazatban (szántóföld, kertészet, állattartás, nyilvántartás) legerősebb márkák további terjedésének kedvez, ami a végén hasonló hegemón szerephez juttathatja a piaci versenyben nyertes céget, mint amilyet most a Google élvez.
Elméletben a politikai akarat kikényszeríthet egy hasonló szabványosítást az adatkezelésben, mint amilyet például a mobiltelefontöltők piacán elértek az európai döntéshozók, ám az adat kényesebb „jószág”, mint egy mechanikus alkatrész. „Korunk aranyával” a gépgyártók éppúgy rendelkezni szeretnének, mint a szakpolitikusok, és még nem dőlt el, hogy a gazda mennyire védheti magát ezen óriásokkal szemben. A jövőben bizonyára sokasodni fognak a mezőgépgyártók ellen indított kibertámadások is.
Lásd még a témában részletesen laptársunk cikkét: Robotgépek és autonóm eszközök a mezőgazdaságban.
