A zöldítés nem vész el, csak átalakul – nem nyelvi lelemény, hanem a zöldítésben, AKG-ban érdekelt gazdák számára fontos tudnivaló ez a következő 2 évre. A tavaly 30 éves Lajtamag Kft. jubileumi rendezvényének is ez volt az egyik fő üzenete: még a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek mellett is bővülő érdeklődés várható a nagy- és kiskultúrás vetőmagok piacán.
Folytatják a 30 éves sikertörténetet
Megható, morálisan és szakmailag is emlékezetes pillanatokat élt át a Lajtamag Kft. fennállásának 30 éves évfordulóját idén ünneplő közönség Mosonudvaron, június elején. A 90-es évek elején alapított cég nagyszabású kibontakoztatása néhai Seiwerth Gábor nevéhez fűződik. Ő volt az, aki – egykori mentora, a rendezvényen felszólaló Dr. Nagy Frigyes, korábbi agrárminiszter szerint – mind bátor kezdeményezőkészségével, mind hozzáértésével, a partnerekkel és a munkatársaival való nemes magatartásával naggyá tette a hazai vetőmag-termeltetés és -forgalmazás egyik legelismertebb vállalkozását. Művét gyermekei, Márton és Anna folytatják, akik a fejlesztési beruházások terén szakmai és nagyságrendi szempontból is méltók az alapító törekvéseihez. A hagyományos – őszi kalászos, repce, kukorica, napraforgó és szója –nagykultúrák mellett a zöldítési, AKG-s programokban érdekelt gazdák számára is biztosítják a vetőmagot, akár zöldtrágyakeverékekről, akár pillangósokról van szó. Ennek érdekében egyetemi és társvállalati kísérleti programokban vesznek részt, s nemcsak termeltetik – jelentős, 10–12 ezer hektáros integrációban –, de kutatják is a jobb jövedelmezőséget, termés- és minőségi eredményeket biztosító vetőmagokat.
Gondok és kilátások a kerekasztalnál
A családias rendezvény nemcsak a partnerek és partnercégek képviselőit, barátokat hozta össze, de a zöldítési, ökológiai programok kiváló alapanyagául szolgáló parcellák megtekintése után fontos, aktuális szakmai információkkal is szolgált. A kerekasztal-beszélgetésen Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatóságvezetője az agrárpiaci válság, különösen az áremelkedések három fő elemére hívta fel a figyelmet. A Covid-járványt és a háborús helyzetet követő logisztikai-szállítmányozási nehézségek áruhiányt (részben indokolt hiánypszichózist) keltettek, majd erre számos ország, nemzetszövetség olyan pénzügyi beavatkozással reagált, amely a kevés áru – sok pénz konstellációjával erős inflációs hatást kelt. Ezt erősíti az infláció elől a terménypiacokra „menekülő” befektetői tőke megjelenése. A szakember arra számít, hogy a mostani fejlemények a következő 1-2 évben a gazdaság összehúzódását okozzák.
Ezt érdemes tudni most a zöldítésről!
Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője nyomatékosan hangsúlyozta: noha 2023-tól a zöldítés mint jogcím megszűnik, a benne foglalt követelmények és törekvések (AKG, EFA, diverzifikáció stb.) megmaradnak, és új, egyesített szabályozásban beépülnek majd az alaptámogatásba. Így nemhogy visszaesés, hanem várhatóan nagyobb érdeklődés övezi majd az ehhez alapanyagot biztosító vetőmagszektor kibocsátását is.
Fejes Vilmos, a Lajtamag Kft. termeltetési és kereskedelmi vezetője ezt máris tapasztalja: sokakat az AKG nagyobb arányú másodvetésre sarkall. Abban is bízik, hogy változik majd a gyakran tetten érhető hozzáállás, ami inkább nyűgnek érzi és csak a támogatás miatt folytatja az ökológiai-diverzifikációs programokat, nem pedig kedvező és jövedelmező lehetőségként kezeli.
Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft. tulajdonos ügyvezetője is tapasztal szakmaiatlan gyakorlatot a zöldítés terén, ezért fontosnak érzi, hogy cégük olyan ugar-, szálasmagkeverék- és a talajjavításban is alkalmas termékköröket tartson fenn és vezessen be, amelyek hatékonyabbá teszik a gazdák választását. Hozzátette: a korábbi évek nagyszabású európai technikai-technológiai támogatásai éppen olyan kihívások leküzdésére tették-tehették alkalmassá a hazai mezőgazdaságot, amilyenek most jelentkeznek.
Kohout Zoltán
