2010 óta a gyümölcsösök és a szántók ára csaknem a háromszorosára nőtt, a szőlőké valamivel több mint kétszeresére. A gyepek, rétek és legelők ára 177 százalékkal emelkedett, az erdők és fásított területek 154 százalékkal kerültek többe, mint 2010-ben. Tavaly a legolcsóbb földek ára emelkedett a leginkább, a legdrágábbak számára már kevés a mozgástér felfelé.
Megtorpanó árak
Tovább emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta kétmillió forintot. A szántók és a gyümölcsösök esetében lassult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, a többi művelési ágban viszont nőtt.
2020-hoz hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjában is növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, átlagosan 6,58 százalékkal nőttek a termőföldárak, a reálárak emelkedése azonban a 2020-as 3,2 százalékról 2021-re 1,4 százalékra csökkent. Ami a szántókat illeti,2021 első kilenc hónapjában csupán 5 százalékkal emelkedett az áruk, ez az elmúlt évek legkisebb mértékű drágulása.
Szántó: közeledik a plafon?
A legnagyobb szántódrágulás Közép-Magyarországot jellemezte, és itt is fizettek a legtöbbet egy hektárért, több mint 2,3 millió forintot, ugyanakkor nagyon kevés tranzakció született. A Dél-Dunántúlon 14,9, a Nyugat-Dunántúlon 10,5, a Dunántúl középső részén 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, míg Észak-Magyarországon 9,6 százalékos volt a növekedés. Az Észak-Alföldön 4,9 százalékos volt a drágulás, míg a legalacsonyabb, 0,6 százalékos árnövekedést a Dél-Alföldön jegyezték fel a szántóföldek fajlagos árában. A legolcsóbban, 1,19 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóföldhöz jutni.
Megyei bontásban Tolnában voltak a legmagasabb hektáronkénti árak 2021 első kilenc hónapjában, 2,23 millió forint volt az átlagosan fizetendő összeg, Hajdú-Bihar és Békés megyében pedig 2,2, illetve 2,15 millió. Csakúgy, mint 2020-ban, most is Nógrád megyében kérték a legkevesebbet, alig több mint 1 millió forintot egy hektár szántóért. A járások közül – csakúgy, mint 2020-ban – a Hajdúszoboszlói volt a legdrágább, míg a legolcsóbban a Heves megyében fekvő Pétervásárai, illetve az Ózdi és a Putnoki járásban cserélt gazdát egy hektár szántóföld 2021 január és szeptember között.
Az erdő drágult a leginkább
A legnagyobb mértékű árugrást az erdők produkálták, 15,8 százalékos a drágulás mértéke. A többi művelési ágban 10 százalék alatt maradt a hektáronkénti áremelkedés üteme: a szőlőkért 8,5, a gyepekért, rétekért és legelőkért pedig 7,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavalyelőtt.
A művelési ágak közül a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként átlagosan 1,95, illetve 1,86 millió forintot fizetni, míg a gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek valamivel 1,1 millió forint feletti átlagáron cseréltek gazdát. A gyümölcsösök már nem tudnak „hová tovább drágulni”: az áremelkedés mértéke szerény volt, 5,1 százalékos; szinte megegyezett a 2019 és 2020 között mérttel.
