A törékeny makrogazdasági környezet és a terménypiacokon várható folyamatok álltak Potori Norbert előadásának fókuszában az AGROmashEXPO második napján, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett szakmai rendezvényen. Az Agrárközgazdasági Intéztet igazgatója rámutatott: jelentősek az idei évi kockázatok, de aratásig optimisták lehetünk. Azt is elárulta, melyik növénynek a legjobbak és melyiknek a legkevésbé jók a piaci kilátásai.

(fotó: Horizont Média)
Veszélyes globális környezet
Világszinten is visszafogott reál-GDP-növekedés várható 2025-ben, a középosztály leszakadóban a társadalom elitjétől, ami a fogyasztást is az olcsóbb termékek felé tereli. A terményárakban tapasztalható ideges ugrálásokban pedig nemcsak az időjárási hatások, hanem a geopolitikai feszültségek is visszatükröződnek. Sok fog múlni az üzemanyagok hozzáférhetőségén és árán is, mivel ezek közvetlen kapcsolatban állnak a termeléssel és a végtermékek árával. A vámháború árnyékot vet a terménypiacokra, mivel jelentős kereskedelemtorzító hatása van. Ahogy az első, 2018/19-es vámháborúnak, úgy a mostaninak is Brazília lehet a legfőbb nyertese.
Kína évente mintegy 150 millió tonnányi terményt importál, ami alapvető hatással van a globális árakra. A kínai gazdaság csak lassan növekszik. Az önellátottságot fokozó állami programok és a tavalyi év kedvező időjárása miatt most kevesebbre gabonára is van szüksége. Az eurózónában elhanyagolható lesz a GDP-növekedés idén (max. 1%). A dollár euróval szembeni erősödése megdrágítja az uniós importot, növeli az inflációt és a vámháború értékesítési kockázatival is számolnia kell az európai exportőröknek. A gazdasági környezet a cégfúzióknak kedvez.

Terményárak várható alakulása
A búzaterület közel 6%-kal nőtt az EU-ban, ennek következtében akár 127 millió tonna kenyérgabonát is arathatunk nyáron. Árpából viszont csaknem 3%-kal kisebb területet vetettek be a gazdálkodók, a termés 50 millió tonna körül várható, ennek ellenére a nettó export ebből a gabonából is növekedhet a betakarítás után. A kukoricaterület uniós szinten visszaesik (a becslések szerint bő 6%-kal), ami döntően a román termelők csalódottságára vezethető vissza.
Potori Norbert felhívta a figyelmet, hogy az egész régiónkban a napraforgó lehet a tavaszi vetési időszak nyertes növénye, a tavalyi 8,4 millió tonnáról 10,5 millió tonnára is nőhet az európai napraforgótermés. (Ezzel egyébként csak a korábbi termelési szinthez kanyarodnánk vissza, de a 25%-os kínálatnövekedésre reagálni fog a piac.) Sőt, Ukrajnában és Oroszországban is növelni fogják az olajnövény területét. Az idei magas árakon kívül az időjárás is úgy alakult, ami a tavaszi kultúráknak kedvez. Oroszországban az elmúlt két évtized leggyengébb állapotú búzavetéseitől legfeljebb 79 millió tonnás termést várnak, a kipusztult hektárokra pedig itt is napraforgó kerülhet.

Ami a búzát illeti, az északi félteke aratásáig az argentin és az ausztrál kínálat bőséges lesz a globális piacon. Utána azonban reagálhat a piac az orosz termelés csökkenésére. Emellett Ukrajnában is egyre kevesebb és kevesebb termést aratnak, idén már csak 21 millió tonnás búzatermést remélhetnek a tavalyi 23 millió tonna után.
Kukoricából 2024-ben erősen visszaesett a régiónkban előállított mennyiség, Ukrajna is 22%-kal kevesebb tengeri exportjára volt képes, aminek 56%-át az unió piaca szívta fel. Az árak jelenleg nagyon magasak, és piaci szereplők arra sem látnak esélyt, hogy a kínálat a következő betakarítással növekedni fog. Potori Norbert úgy vélte, a kukorica ára nagyon érzékeny fog reagálni minden apró piaci hírre, ezért a termelőknek résen kell lenniük az eladáskor.
Az olajmagok piacán jelenleg a visszafogott pálmaolajtermelés és a kevés napraforgó hajtja fel az árakat, amit a szójatermelés mindenkori rekordja mérsékel. Mivel az olajütők serényen dolgoznak, bőséges a globális darakibocsátás, ami kedvező az állattartók számára. Ezen a piacon is vannak azonban veszélyek. Az egyik a már említett nagy európai napraforgótermés 2025-ben, a másik az, hogy USA 25%-os vámmal sújtotta a Kanadából importált árukat. Mivel a repceolaj 95%-a Kanadából érkezik az USA-ba, a megemelt vám az EU piacára irányíthatja a kanadai repcét, repceolajat.
Tekintve, hogy eközben az EU-ban is bő 4%-kal nőtt a repceterület, és a napraforgóé is nőhet még, az olajmagok kínálatának erőteljes növekedésére készülhetünk idén. Magyarországon viszont utoljára 20 évvel ezelőtt, 2005-ben arattunk olyan kis repceterületről, mint amekkora a 2025. évi lesz (120 ezer ha), de a növények állapota egyelőre kielégítő képet mutat.
Összegezve: a forint gyengülése és a világpiaci kereslet miatt aratásig emelkedő terményárakra van kilátás, főként kukoricából. Ez egyben ösztönzi a termelők inputfelhasználásait is: több műtrágya és növényvédő szer kerülhet ki a táblákra, emiatt az ipari és a mezőgazdasági termelés is jobb kondícióba kerülhet. A legnagyobb rizikó a napraforgótermelés jövedelmezőségét övezi, mivel aratás után ennek ára jó eséllyel esni fog. [U1]