Rohamosan közeledik a nyár, ami a hírek szerint legalább olyan meleg lesz, mint a tavalyi. Az AccuWeather hosszú távú előrejelzése az idei terméskilátásokat is sejteti a mezőgazdák számára.
Drága lesz a légkondi
A nyár hivatalosan június 21-én köszönt be az északi féltekén. Hogy mennyire lesz meleg, az az idén különösen fontos kérdés: a hűtésre, légkondicionálásra fordított energia ugyanis most jóval drágább, mint tavaly volt. Az olasz kormány már áprilisban bejelentette, hogy a légkondicionáló egységek a közösségi terekben (bevásárlóközpontok, iskolák, hivatalok stb.) nem állíthatók be 27 °C alatti hőmérsékletre. A lépéssel idén 4 milliárd köbméter gázt takaríthatnak meg.
Sok hőségnapra készülhetünk
A 32 °C-ot meghaladó csúcshőmérsékletű napok száma Északnyugat-Európában tovább nő. Míg tavaly egyetlen hőségnapot sem mértek Párizsban, idén 3-6 nap is meg fogja haladni ezt a hőmérsékletet – áll az AccuWeather előrejelzésében. Eközben Madridban nincs változás, de a 60-65 napon át tartó hőség már így is nagy kihívás az itt élőknek. A görögöknél viszont nemcsak a tavasz, de a nyár is „hűvösebb” lesz a tavalyinál, 55-63 hőségnapra készülhetnek. Szomszédunkban, Bukarestben 31-38 extrém forró nappal számolnak az elemzők. Mint az alábbi térképen látható, hazánkra hasonló időjárás vár.
Zivataros, kevésbé aszályos nyár
Aszályhelyzet a forróság ellenére a tavalyinál kevésbé alakul ki. A nyár második felében ugyanis periodikusan ismétlődő zivatarok szakítják meg a hőséget. Ezek szeszélyes érkezése és területi eloszlása miatt a talajok alapvetően szárazak maradnak. A viharkár egyes gyümölcsöket, a kukoricát és a napraforgót érintheti, de a szabadföldi zöldségtermesztők életét is megnehezíti. A viharok Észak-Európát és a Brit-szigeteket nem fogják olyan mértékben érinteni, mint tavaly. Emlékszünk még rá: tavaly nyáron Belgiumban és Németországban a zivatarzóna katasztrofális áradást okozott, és több mint 200 ember meghalt.
A Dunai teherforgalom leáll
Az AccuWeather hozzáteszi: az Európa déli részét érintő hőség nyomán csökkenni fog a tavak, vízgyűjtők és a folyók vízszintje is. Ez azt jelenti, hogy kevesebb jut öntözésre, itthon a Velencei-tó ismét pocsolyájává alakulhat, és a Duna hajózhatatlanná válik a gabonaszállítás számára. Magyarországon már a tél és a tavasz is kevés esőt hozott.
