Bár a vetőmagexport fő időszaka a tél, nem jutott el minden tétel a konfliktuszónába, és ami eljutott, abból kevés került a földbe. Íme, a keleti konfliktus a hazai kihatásai a vetőmagpiacra.
Idén nem vetnek el mindent
A kormány nemrég bevezetett gabonakiviteli korlátozása a vetőmagexportot nem érinti, mégis leállt az Ukrajnába irányuló teljes magyar kivitel, de az oroszországi és fehéroroszországi szállítások is jelentősen akadoznak. Főként kukoricából, napraforgóból és zöldborsóból ragadtak benn vetőmagtételek. Eddig a tavaszi vetési munkáknak csak kis hányada valósult meg, de a konfliktuszónában az áprilisi vetések nagy része is meghiúsulhat. (Lásd cikkünket: Ukrajna: a földek harmada veszélyben, a vasút csigalassú)
A hazai vetőmagcégek az érintett országokkal éves szinten több tízmilliárd forintos üzletet bonyolítanak le. Hozzátesszük: ennek oka, hogy a 2014-ben bevezetett, orosz élelmiszeripari embargó nem vonatkozik a vetőmagokra és tenyészállatokra, valamint a mezőgazdasági know how-ra. Ez is segítette az országot abban, hogy pár év alatt számos területen önellátóvá váljon. (Itt írtunk róla: A Nagy Medve lenyomja a világot, csak a know-how-nk maradt.)
Emellett a multicégek vegyesvállaltok formájában helyben is állítanak elő vetőmagokat – igazodva például Oroszország önellátási törekvéseihez. Hazánkra nézve ezért sokkal fontosabb, hogy idén ezek a cégek Magyarországon növelték meg a vetőmag-előállításra szerződött terület nagyságát, mivel számoltak a háborús zóna termeléskiesésével. A kiesés pótlása azonban csak részleges.
Jövőre kisebb lesz a kereslet, de a kínálat is
A megmaradt vetőmagtételek értékesítését nehezíti, hogy az exportcélú magyar vetőmag-előállítás az adott célországok igényeit tartalmazó fajtalistákhoz igazodik, így nem feltétlenül felelnek meg más országok elvárásainak. A jó minőségű, fémzárolt tételek tárolását azonban két-három évig is meg lehet oldani.
A Mezőhír ezért inkább arra számít, hogy a még ki nem szállított, a készletek kis hányadát adó magmennyiséget a jövő évi keresleti mélyvölgy miatt lesz nehezebb értékesíteni. Hiszen a gazdák várhatóan elsősorban az idén el nem vett kukoricát, napraforgót, borsót fogják elővenni Ukrajnában. Ez nagyobb mennyiség, mint amennyit márciusban kellett volna a vetőmagcégeknek leszállítaniuk erre a piacra.
Másrészt ezer hektárok esnek ki az ukrán vetőmagtermelésből, ami nemcsak a helyi, de a globális kínálatból is hiányozhat. Mindent egybevetve 2023 tavaszán kevesebb vetőmag lehet a piacon, de számottevő lesz a gazdaságok kezében lévő, zsákban maradt tétel is. Az egyik emeli, a másik csökkenti a szaporítóanyag árát – hazánkban is. Hogy melyik hatás lesz az erősebb, majd elválik.