A magyar mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi növénytermesztésünk folyamatosan, jelentős mértékben fejlődik. Ezt több tényező együttesen eredményezi, hiszen a termesztési tényezők is ökológiai (éghajlat és talaj), biológiai és agrotechnikai tényezőkből állnak, és legfőképpen ezek interakciója a meghatározó. Ami kedvezőtlen és növeli a termesztés kockázatát, az a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, a szélsőségessé vált időjárásunk.
A klímaváltozást több tényező együttesen okozza. Ezek közül csak egy a fosszilis energiák (földgáz, kőolaj) megnövekedett felhasználása következtében megnövekedett szén-dioxid légköri koncentráció, ennél is jelentősebb a N2O (dinitrogén-oxid) nagymértékű növekedése (gépkocsik, traktorok), továbbá a metán koncentrációjának növekedése (pl. kérődző állatok, rizsföldek), a meghajtó freongázok stb. A jelenség eléggé összetett, és hatásainak mérséklése nagy kihívás az emberiség számára. Természetesen „kék bolygónkon” jelentős túlnépesedés is tapasztalható. A világon már csak 0,2 hektár szántóterület jut 1 főre, ahol az élelmiszert, takarmányt és az ipari termékeket is elő kell állítani.
Magyarországon még mintegy 0,4 hektár szántóterület jut 1 főre, de ez folyamatosan csökken.
A termőhelyi adottságok, a tápanyagellátás színvonala mellett a termésmennyiséget legnagyobb mértékben befolyásoló tényező a vízellátottság. Ezért kiemelkedően fontos az agrotechnikai tényezők közül az öntözés fejlesztése. Jelenleg a szántóterületünk 4,3 millió hektár, melynek csak 1–2%-átöntözzük, elsősorban a csemegekukoricát, kukoricavetőmag-termesztést, zöldborsótermesztést stb.
Magyarországon az Alföldön hullik a legkevesebb csapadék, és ott gyakori az aszály. 2021-ben Debrecen térségében 133,9 mm csapadékkal hullott kevesebb a 30 éves átlagnál, különösen aszályos volt júniustól októberig az időjárás (1. grafikon). Ugyanakkor a hőmérséklet éves szinten 1,1 oC-kal magasabb volt a sokévi átlagnál, de június, július, augusztus hónapokban a 30 éves átlagot 4-5 oC-kal is meghaladta.
A termesztett növényeink közül a kalászos gabonák (búza, árpa, zab, rozs stb.) vízigénye kisebb, a legnagyobb pedig a burgonya, cukorrépa és a lucerna vízigénye.
A hőmérséklet szempontjából hűvösebb, csak mérsékelten meleg éghajlatot (időjárást) igényel pl. a borsó, a sörárpa, a burgonya stb.; melegigényes növényünk a kukorica, cirokfélék, a szója, a rizs stb. Ebből adódik, hogy a különböző szántóföldi növények eltérő mértékben reagálnak a globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségekre.
A 2. grafikonon látható, hogy az őszi árpa termésátlaga már az őszi búzáét is meghaladja, mivel már június második felében betakarításra kerül, így elkerüli a legtöbbször aszályos július hónapot. Ugyanakkor a kukorica országos termésátlagának ingadozása az 1970-80-asévek 10-20%-hoz viszonyítva az50-60%-ot is eléri (3. grafikon).
A sokévi átlagtól eltérő magasabb hőmérsékletre és a vízhiányra, illetve a víz egyenlőtlen eloszlására a legérzékenyebben reagál például a burgonya, ahol a termésingadozás mértéke a 60%-ot is meghaladja (4. grafikon).
A szántóföldi növénytermesztésben különösen fontos a fenntartható fejlesztés biztosítása, hiszen minden növényfajon belül rendkívül korszerű fajták/hibridek állnak a termelők rendelkezésére, melyek természetesen korszerű agrotechnikát is igényelnek (1. táblázat).
Az öntözéssel lehet jelentősen növelni a szántóföldi növények termését és termésbiztonságát.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait még az alábbi tényezőkkel mérsékelhetjük:
- jó alkalmazkodóképességű fajta × hibrid választásával;
- szakszerű vetésváltással, a kedvező elővetemény-hatás biztosításával;
- harmonikus tápanyagellátás alkalmazásával;
- víztakarékos talajműveléssel;
- az adott fajta/hibrid igényének megfelelő tőszámmal;
- hatékony integrált növényvédelemmel, kiemelten a szakszerű gyomszabályozással.
Sajnos a különböző növényfajok diverzitása az utóbbi időben jelentősen csökkent, ami akadályozhatja a szakszerű vetésváltást (5. grafikon).
Magyarországon nagyon változatosak a talajadottságok: a szántóterületnek csak a 16%-a a jó hő- és vízgazdálkodású csernozjom vagy mezőségi talajok részaránya, 34,5% a barna erdőtalaj, ennek csak egy része jó hő- és vízgazdálkodású; réti és öntéstalaj 18,6%, homoktalaj 9,8%, szikes talaj 8,7%. Összességében a talajoknak csak 30-35%-a jó vízgazdálkodású, pedig tudjuk, hogy a talajok a legnagyobb víztározók.
Kedvezőtlen a termelők számára az inputok (energia, kemikáliák-műtrágya és növényvédő szerek) árának folyamatos és jelentős növekedése. Ezért különösen fontos lesz a jövőben a szántóföldi növénytermesztésben a precíziós helyspecifikus technológia részarányának növelése a hagyományos konvencionális technológiával szemben. A precíziós technológiánál a tápanyag-visszapótlás, a vetés, az öntözés, a növényvédelem is helyspecifikusan történik, ami a hatékonyság mellett a környezetet is kíméli.
Összességében kiemelkedő biológiai alapokkal rendelkezünk, a hazai növénytermesztők, a termelők nagy szakértelme biztosított, amit le kell győznünk, az a globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásai.
A tavalyi szántóföldi növénytermesztésünk eredményei Cím: (legyen benne a főkulcsszó és lehetőleg a mezőgazdaság, max. 59 karakter)
Dr. Sárvári Mihályegyetemi tanár
DE MÉK Növénytudományi Intézet