A SAATEN-UNION és a RAPOOL egyaránt sikeres gazdasági évet tudhat maga mögött – ezt mutatják a júniusban zárult időszak november végére elkészült mérlegei és eredménykimutatásai.
Blum Zoltán, a SAATEN-UNION és a RAPOOL ügyvezetője
Mindez azonban a két cég közös ügyvezetője szerint már „történelem”; sokkal fontosabb, hogy az új gazdasági év első meghatározó szakaszában folytatódott a látványos piaci előretörés. Blum Zoltán, a SAATEN-UNION és a RAPOOL ügyvezetője az eredmények összegzése mellett most a termékeik szakszerű használatával elérhető gazdasági előnyökről is átfogó képet ad lapunk olvasóinak. – Az új gazdasági évnek gyakorlatilag már a közepén vagyunk, így elmondhatjuk, hogy az őszi szezonunk is mind a két cég esetében kifejezetten jól sikerült – kezdte Blum Zoltán az áttekintést. – A RAPOOL-nál ez nagyon markáns előretörést jelent a piacon. Már a 2016-os évben is igen jelentős, 40%-ot meghaladó forgalombővülést értünk el, amit 2017 őszén nemcsak megismételtünk, hanem egy kevéssel meg is tudtunk haladni. Mindez azt jelenti, hogy a RAPOOL 2015-höz képest 2017-re megduplázta az értékesítését és az árbevételét is, amivel, úgy gondolom, piacvezető pozíciót szerzett. Sok minden kellett ehhez: folyamatosan erősödő portfólió, innovatív megoldások és az előző években megkezdett hálózatbővítésnek, illetve a területi képviselői hálózat kiterjesztésének a folytatása. Ezek a befektetések most köszönnek vissza az eredményekben. A SAATEN-UNION-nál is növekedésről számolhatunk be; természetesen sokkal magasabb szintről indultunk, de összességében nőttek az eredményeink, különösen a hibridbúza-kínálatunknak köszönhetően. Mindez az időjárási sajátosságokkal is kapcsolatos: amíg a 2016-os évben optimálisak voltak a körülmények, és fajtákkal is jó eredményeket lehetett elérni, addig a 2017-es szárazság, hőség okozta stresszhelyzetek mutatták meg igazán, miben rejlik a hibridek használatának előnye. A hibrid kalászosok melletti elkötelezettségünk tovább erősödik, hisz a hibrid búza és rozs mellett 2018-tól hibrid árpával is jelentkezünk a piacon.
Repce: a SHREK utáni újdonságok
− A kínálatukat áttekintve és először az egyik legfontosabb növényt kiemelve: mekkora a repce idei vetésterülete, és a terület mekkora hányadán vetettek RAPOOL-repcét a termelők?
− A hivatalos statisztika 293 000294 000 hektárról szól, más becslések azonban 300 000 hektárra teszik a vetésterületet. Ha a hivatalos számokat vesszük alapul, akkor a részesedésünk eléri a 25%-ot.
− December közepéig milyen volt a friss vetések állapota?
− A vetési és az azt követő időjárási körülmények kedvezőnek bizonyultak, ráadásul volt lehetőség neonikotinoidos csávázásra, így a repcék is az átlagosnál jobb képet mutatnak; egyes táblák esetében már esetleg a túlfejlődött állományoktól lehetett tartani. Jelenleg azonban nem látunk olyan mértékű kockázatot, amely aggodalomra adna okot ezeket az állományokat illetően.
− Melyek azok a hibridek, amelyek a legfigyelemreméltóbb eredményeket hozták a cégcsoport palettájáról? Mi adhatta ezek sikerét, hogy ilyen növekedési pályát tudtak befutni?
− Nem lehet elvitatni, hogy a hibridek teljesítménye kiemelkedően jó. Nagyon erős nemesítői háttér áll mögöttük, aminek köszönhetően folyamatosan olyan hibridekkel tudunk megjelenni, amelyek látványos és mérhető eredményeket hoznak a termelőknek. Ilyen korszakalkotó volt a három évvel ezelőtt bevezetett SHREK, amely igazi kontinentális körülmények közé nemesített hibrid – és azóta is követik az új generációs hibridek. Ezeknek nemcsak az a fő előnyük, hogy a terméseredményük jól mérhetően magasabb, hanem olyan egyéb tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek a termesztéstechnológia és a stressztűrés szempontjából nagyon fontosak. Kiemelném ezek közül a gyors kezdeti fejlődést, mert a magyarországi körülmények között mindig kritikus tényező, hogy milyen állapotban tudnak a télbe menni a repcék. Nagyon jó, az átlagosnál erősebben fejlődő repcével nehezebb körülmények között is minőségi állomány tud kialakulni, amely gyorsabban kizárja a gyomkonkurenciát, és jobban ellenáll az erőteljesebb rovarnyomásnak. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek beépülnek a hibridjeinkbe, és nyilvánvaló előnyöket jelentenek elsősorban a termelők számára.
− A SHREK után repcében a közeljövőben is várható újdonság?
− Már az idei őszön is jelentkeztünk újabb termékekkel, kiemelném a DARIOT, CRISTAL és PHOENIX CL hibrideket. A nemesítői háttér biztosítja számunkra a folyamatos innovációt, tehát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem egyetlen jó hibridre alapozva kell évekig a piacon lennünk. Másoknál nagyobb számú hibriddel dolgozunk, és ezek közül mindegyiknek megvan a termelőhelyi jogosultsága Magyarországon. Az újdonságokkal folyamatosan lépünk majd a piacra, és a jövőben a repcénél is megjelenhetnek a speciális olajminőséget biztosító hibridek – az ezzel kapcsolatos tesztek már folynak Magyarországon. A felhasználói piacot még jobban megismerve – s itt most főként a gyorsétteremláncokra gondolok – kifejezetten érdekes lehet egy speciális olajminőségű repce beillesztése a technológiába. Más szempontból újdonság itthon, főként a nyugati országrészben a gyökérgolyva megjelenése. Nyugat-Európában már ismertek a gombakórokozóval járó problémák. Egyetlen lehetőség létezik vele szemben: rezisztens hibridek termesztése. A betegség hazánkban is megjelent, meg kell vizsgálni, hogy mekkora területet érint, mekkora problémát okozhat a jövőben. Amennyiben jelentős kártevővé növi ki magát, akkor a portfóliónkban biztosan kínálunk majd rá megoldást.
− Említene egy-egy hibridnevet a jövő évben várható favoritok közül?
− A magas olajsavasakat még nem nevezném meg, de a hagyományosok közül sokat várunk a HAMILTON vagy éppen a FRANKLIN hibridünktől. Jelenleg viszonylag nagy számban vannak újdonságok, fiatal hibridek a portfóliónkban. A piac számára optimális ütemben szeretnénk ezeket bevezetni, az előző, jól teljesítő generációk fokozatos, körültekintő lecserélésével.
Napraforgó: hibridek a hazai körülményekhez
− Milyen újdonságokkal készülnek a következő szezonra a napraforgók esetében?
− A napraforgók közül a kezdetektől fogva a herbicidrezisztens hibrideket vettük be a portfóliónkba. Ma már a 10%-ot sem éri el a hagyományos napraforgók aránya, és a siker, hogy több mint 600 000 hektáron állandósult a napraforgó vetésterülete, összefügg azzal, hogy az egyik legnagyobb korábbi kihívást, amelyet a gyomok jelentettek, a rezisztens hibridekkel nagyon jól lehetett kontrollálni. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a napraforgó jövedelmezőségét is sikerült – más szántóföldi növényekével szemben – viszonylag állandó szinten stabilizálni. A továbbiakban is meghatározó lesz a herbicidrezisztens hibridek térnyerése. Ezzel kapcsolatban legalább háromféle technológiáról beszélhetünk: a három csoportot a Clearfield, a Clearfield Plus és az Express, tribenuron-metil-rezisztens hibridek alkotják. Ezeken belül látszik átrendeződés. A legújabb innováció, a Clearfield Plus mindenképpen újabb területeket hódít meg a jövőben, nemcsak a hatékonyabb gyomvédelem miatt, hanem mert a megjelenő hibridek teljesítménye is egyre jobb lesz. Más irány, szintén erősödő piaci pozícióval a szulfonil-urea gyomirtó szerek térnyerése a napraforgóban. Tribenuron-metil-rezisztens hibridünk, a MIRANDA SU azoknak a partnereinknek kínál alternatívát, akiknél az évelő kétszikűek, főleg az acat és a szulák okoz gyomproblémát. Portfóliónkat tehát úgy alakítottuk ki, hogy a hagyományosan erős pozícióval rendelkező Clearfield és Clearfield Plus mellett az új szegmensben is jó hibriddel tudjunk megjelenni.
Piaci részesedésünk jelenleg mintegy 5%, amivel közel vagyunk a dobogós helyezéshez. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő időszakban ezt a pozíciót tovább tudjuk erősíteni. Most érik be a korábbi évek fejlesztési tevékenysége, amelynek távlati célja a hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodó hibridek létrehozása.
Két-három új kukorica- és búzahibrid éves szinten
− Milyen korszerű újdonságokat tudnak kínálni a kukoricatermesztőknek?
− Két olyan hibridünk is megjelenik, amely méltó vetélytársa lehet bármelyik nagynevű hibridnek, és ezt az egyik esetében a 2017-es kísérleti eredmények már igazolták is, hiszen a Magyar Kukorica Klub Top 20 hazai kísérleti helyszínein a REPLIK nevű hibridünk bizonyult a legnagyobb termőképességűnek a korai éréscsoportban. A másik a JUDOKA, amelynek a neve nem véletlenül idézi azokat, akik az ismert küzdősportot űzik.
− Kicsit visszatérve a SAATEN- UNION-hoz: a hibrid búzáknál és az őszi árpáknál milyen újdonságokról lehet beszámolni? Van-e olyan trónkövetelő hibrid, amely esetleg egy korábbi szereplőnek átveszi a helyét?
− Hibrid búzánál jelentkezünk új nevekkel, ugyanis abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy éves szinten két-három újdonságról is beszélhetünk. Ezeket folyamatosan teszteljük. Egyelőre egyik új búzánkról sem mondanám, hogy olyan trónkövetelő, amelyik a legismertebb hibridjeinket rövid időn belül maga mögé utasítaná, már csak azért sem, mert előbb az újdonságoknak is bizonyítaniuk kell. Ezek kint vannak különböző üzemi kísérletekben; az lesz a döntő, hogy az üzemi körülmények között milyen tapasztalatokat szerzünk róluk.
Köztes növények – a talaj érdemi javítása a cél
− Cégeik immár a köztes növények piacának is aktív szereplői. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a területen?
− Három évvel ezelőtt kellett először megfelelniük a termelőknek az új szabályozásnak, és ekkortól foglalkozunk aktívan ezzel a szegmenssel. Azóta minden szereplő tapasztaltabbá vált. Látszik, hogy a köztesek, keverékek szezonja rendkívül elhúzódik, gyakorlatilag májustól szeptemberig folyamatos az ezzel kapcsolatos értékesítési és tanácsadási tevékenység. Ebben a szegmensben is erősödik a versenyhelyzet, és sokféle keverék jelenhet meg a piacon. Mi különösen nagy hangsúlyt fektetünk a vetőmag minőségére, mert olcsó vagy silány vetőmaggal csak nagyon rövid távú eredményeket lehet elérni. Emellett a fejlesztéseink azt célozzák, hogy olyan új fajok kerüljenek a keverékekbe, amelyek együtt minden szempontból problémamentesek lehetnek. A jelenleg használt keverékek túlnyomó többsége mustárt és olajretket tartalmaz, amelyek többnyire jó hatásúak, ám adott esetben „életteret” biztosíthatnak olyan kártevőknek vagy betegségeknek, amelyek megfertőzhetik a termesztett szántóföldi növényfajokat is.
Mindemellett egyre fontosabb, hogy ne csak bizonyos jogszabályi előírásoknak tegyenek eleget a termelők, de a keverékek használata érdemben tudja javítani talajaink állapotát. Ez pedig nem lehet azonnali cél, az eredményeket közép- és hosszú távon kell majd értékelni.
Az előnyök a technológiával együtt érvényesülnek
− Cégeik a hazai piacon is több éve jelen vannak hibridprogramjaikkal. Köztudott, hogy ezek bevezetése nem volt zökkenőmentes, sok szemléletbeli korlátot kellett az évek során leküzdeni. Mennyire változott mostanra ez a helyzet? Megfelelő helyre került a felhasználók gondolkodásában a hibridek szerepe és jelentősége?
− Még nagyon sok tennivalónk van ezzel kapcsolatban. Nem a hibrideket kell népszerűsítenünk, hanem elsősorban a hozzájuk kapcsolódó technológiák felülvizsgálatát kell elvégeznünk, mert ebben még nagyon sok tartalék van. Nem érdemes nekilátni a hibrid termesztésének, ha egyik oldalon van egy csúcstermék a kezemben, a másik oldalon a technológia viszont nincs meg hozzá. Feleslegesen kidobott pénz a vetőmagra fordított összeg, ha egyébként nem tudjuk elvégezni azt, amit kellene; nem azért, mert hibridet termesztek, hanem mert jól akarok búzát termeszteni. Néha egyszerű dolgokról van szó: például az idei év tapasztalata, hogy néhány helyen nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a vetőmag milyen mélyre kerül: ha a javasolt 3 cm helyett lemegy 7-8 cm-re, akkor az a jelentős előny, amit például a hibrid hoz magával, már csorbul.
− Ez egy banánhéj, amelyen el lehet csúszni…
− Így van. A hibridek esetében is, főleg mert nem egy olcsó technológiáról beszélünk, ezeket a banánhéjakat el kell kerülni, különben könnyen elúszhat a technológia létjogosultságát jelentő terméstöbblet. Mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy valaki azt gondolja, betartotta az előírásokat, és az nem azt hozta, amit kellett volna. Ezért szükség van arra, hogy ne csak eltervezze az ember a technológiát, hanem a kivitelezésére és az ellenőrzésére is fordítson gondot. Szintén meghatározó az őszi gyomirtás és tápanyagellátás kérdése, illetve hogy az egész magágyat milyen minőségben tudjuk elkészíteni. Amikor egy hagyományos fajtához képest adott esetben negyedannyi vetőmaggal dolgoznak a termelők, akkor a rosszul elkészített magágy már nem illeszkedik az elméletileg tökéletes folyamatba. − Vannak még a „fejekben” olyan általános kételyek is, amelyek ezen a területen magát a hibridhasználatot megkérdőjelezik? − Igen. Sokan például a hibrid búzát betették a takarmánybúza skatulyájába. Azt gondolják, hogy aki hibrid búzát termel, az csak takarmánybúzát képes előállítani, nagy mennyiségben. Pedig éppen a 2017-es év volt a bizonyíték arra, hogy a hibridekkel igenis teljesen normális malmi minőséget lehet produkálni – nyilván ez megint technológia kérdése is. Mindig elmondjuk a termelőknek, hogy ne úgy tekintsenek a hibrid búzára, mint valami csodaszerre, hanem mint olyan eszközre, amelynek alkalmazásával nagyobb előnyöket lehet elérni. A hibrid búzák ebben a régióban terjednek el a legjobban, nem pedig Nyugat-Európában, ahol a körülmények konszolidáltabbnak tekinthetőek az időjárás szempontjából. Nálunk továbbra is megvan a létjogosultságuk, és egyre nagyobb szerephez juthatnak, éppen az egyre szélsőségesebb körülmények miatt.
Kiemelkedő szakmai háttér
− Az elmúlt években számottevően kibővült csapatukkal jelentős eredményeket értek el. Milyen újabb célkitűzésekkel vágnak neki a jövőnek? Mit szeretnének a következő időszakban elérni?
− Úgy gondolom, hogy a siker többtényezős, és ezek együtt határozhatják meg egy vállalkozás eredményességét. Bizakodó és optimista vagyok a tekintetben, hogy a jövőben is nagy teljesítményű új fajtáink, hibridjeink fognak megjelenni. Ebből a szempontból a versenyképességünk egészen nyilvánvaló, és szerintem a jövőben is megmarad. Mindenféleképpen erősíteni kell a termékeinkkel kapcsolatos szakmai tanácsadást. Nemcsak bizonyos termékeink által szeretnénk unikálisak lenni, hanem a hozzájuk adott szakmai háttér és támogatás tekintetében is. Fontos, hogy ez a fajta szakmai innováció minél hatékonyabban tudjon eljutni a termelőkhöz. Ehhez kollégáink nem csak nagyszámú, de minőségi kapcsolatokat kívánnak a gazdákkal kiépíteni.
SZERZŐ:
FODOR MIHÁLY
