Térjünk vissza a gyökerekhez! A növények gyökereihez is és sokan sokat tanultak az iskolában, de mindez mintha feledésbe merült volna. A magas műtrágyaárakról beszél mindenki, azzal viszont kevesen foglalkozunk, hogy milyen porózusos kellene legyen a föld, hogy a növények a tápanyagot fel tudják venni. Hogy mennyire romlik le a termőföld a helytelen talajművelés következtében, és veszíti el nedvességtartó képességét. Elfogyott a humusz, így a föld szolgáló- és megtartóképessége is csökken.
Mit lehetne tenni, hogy azt, ami az elmúlt min 50 év alatt rossz irányba ment, visszafordítsuk, és a kérdés az, hogy egyáltalán vissza lehet-e fordítani?
Tarlóhántás: mielőbb és minél mélyebben!
A Horsch 35 évvel ezelőtt elindult a minimális talajművelés útján. Ez alatt az idő alatt nagyon sokat tanultak, és ez a sok információ és tudás meglátszik a legtöbb gép kialakításában is.
Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a tarlóhántást végezzük el olyan gyorsan, ahogyan csak lehet, amint a kombájn elhaladt közvetlenül a nyomában. A tarlóhántást végezzük olyan sekélyen, ahogyan csak lehet. Az igen sekély tarlóhántáshoz egyenletes talajfelszínre is szükségünk van. Tehát itt már egy átmenetre van szükség a hagyományos műveletről. Az első években egyengetjük a talajfelszínt, és az minél egyenletesebb lesz, úgy tudunk egyre precízebben dolgozni. A Horsch Terrano, Cruiser és a többi kapás gép földet visz magával, így egyengeti a felszínt. A sekély művelet annyira kell intenzív legyen, hogy a kihullott magvakat kirázza a szalmából, ráhulljanak a föld felszínére, majd a fellazított talaj- és szalmaelegy betakarja azt. Minél kötöttebb talajon dolgozunk, annál fontosabb, hogy közvetlenül a kombájn mögött végezzük a tarlóhántást. Így tudjuk elkerülni azt, hogy sziklamorzsás felszínt képezzünk.
Hogy hasznosuljon a kiadagolt műtrágya!
A nagyon kemény földeken a fokozatosság elvén haladjunk a mélyítő műveletekkel! Ez megint azért fontos, hogy továbbra is megmaradjon az aprómorzsás szerkezet. Elérve a kívánt mélységet, ez annak függvénye, hogy milyen a következő főnövény, és mekkora mennyiségű szármaradványt kellett bekeverni a talajba, megmarad az aprómorzsás talajszerkezet. A jó tápanyag-szolgáltató és még inkább a tápanyag-felvevő képességhez szükséges, hogy a növények hajszálgyökérzete minél jobban át tudja szőni a talajt. Nagy rögfrakciójú vagy tömörödött talaj esetében, habár kiadagoltuk a műtrágyát, nem olyan hatásfokban fog hasznosulni, amilyenben elvárjuk. A Terrano vagy Tiger különböző kapaszerszámokkal szerelhető, így a talajnak legmegfelelőbb eszközt feltéve a legjobbat tudjuk kihozni a talajművelésből.
Sekélyen, szárnyakkal a MulchMix rendszerrel; ultra sekélyen a TerraCut kapával dolgozzunk! Ez természetesen akkor működik, ha már egyenes a talajfelszín. Mélyítő műveletnél a szárnyakat elhagyhatjuk, ugyanis a talaj átreped, kisebb ellenállással gyorsabban haladunk, és a repesztő-robbantó munka is szebb lesz.
Vízmegőrző talajművelés
A műtrágyázás az őszi árrobbanástól egyre érdekesebb, amennyiben az árak még jobban felfelé haladnak. (Amúgy ebben a nagy áremelkedésben a nitrogén ára szállt el, a foszfor és káli ára kb. a 3-4 évvel ezelőttire jött vissza.) A talajműveléssel egyidőben kijuttatott műtrágyában az a jó, hogy minimalizálni tudjuk a veszteséget. A gyökereket irányítani tudjuk.
Egy megfontolandó javaslat
A tavaszi kultúrák elé már ősszel ki tudjuk adni az alapműtrágyát – az alapműveléssel és a takarónövények vetésével együtt. Azonban, ha visszaemlékszünk az iskolapadban hallottakra, eszünkbe juthat pl. a kálium- és nitrogén-cserefolyamat. Vagy lehet, hogy éppen egy előadáson hallhattunk róla. Mit is jelent ez? Műtrágyázni kell a búzát. Nagyon drága a N-műtrágya. A következő kultúrának azonban káliumigénye lesz, amit majd az alapművelés előtt terveztük kiszórni. Mi lenne, ha ezt a műveletet előrehoznánk? Most tavasszal kijuttatjuk a káliumot, ez a földbe bekerülve az agyaghoz kötődött nitrogént felszabadítja, és annak függvényében, hogy mekkora mennyiséget szórtunk ki, kb. 2:1 arányban N-műtrágyázást is végeztünk! A mezőgazdaság művészet hasonló, mint a fa faragása. A különbség csak annyi, hogy ha a székelykapu faragása elromlik, de még mindig lehet belőle fogvájó. A mezőgazdaságban olyan sok változó tényező van, amiből sokat nem is mi határozunk meg, hogy a legjobbaknak is néha becsúszik egy – egy székláb.
A legdrágább technika sem old meg mindent, ha nincs mellette szaktudás.
Szász Zoltán +36-30/743-0302