2020-ban hektáronként már átlagosan 1,7 millió forintba kerültek a szántók, így 6,8 százalékkal voltak drágábbak, mint 2019-ben, a Takarék Csoport legfrissebb elemzése alapján. Ennyire kevés a föld, vagy már a világválság hatását látjuk az áremelkedésben? Erről kérdeztük a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzőjét, Héjja Csabát.
2020-ban már növekedni kezdett az infláció. Ezt a földárak nemcsak követték, de meg is haladták – derül ki a Takarék Csoport legfrissebb elemzéséből. A 6,6 százalékos átlagos értéknövekedés a fogyasztói árindexszel deflálva is 3,2 százalékos emelkedést jelent. Tehát az általános inflációnál is nagyobb volt a drágulás mértéke. Kérdés, hogy ez a világjárvánnyal függ-e össze, vagy ténylegesen kevesebb a művelhető föld?
Egyre vonzóbb célpont
A termőföld a mezőgazdaság pótolhatatlan termelési eszköze, és valóban évről évre kevesebb van belőle. Nőnek a városok, szaporodnak az utak és az ipari parkok, de még az olyan zöldenergia-termelő telepek is, mint a napelemparkok, a termőföldet foglalják el. Közben a talajdegradáció is gyorsuló ütemben zajlik. Összességében több földet vonnak ki a mezőgazdasági termelésből világszinten, mint amennyit művelésbe lehet vonni. Ez tény, de mindezek mellett a 2008-as pénzügyi válság óta jelentős spekulatív tendenciák is megfigyelhetők a mezőgazdasági ingatlanok és termények kapcsán – mutat rá Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzője. Hozzáteszi: a megújulóenergia-termelés támogatása is „fogyasztja” a földet. Nemcsak a napelemparkok révén, de az ipar számára megtermelt alapanyagoknak, például a kukoricának, napraforgónak is egyre több helyre van szükségük.
A földek drágulása az ország minden pontján megfigyelhető, de nem egyforma mértékben. 2020-ban a régiók közül a legdrágábbnak a Dél-Alföldön bizonyultak a szántók (1,87 millió Ft/ha), a második helyen, nagyon hasonló átlagárral, az Észak-Alföld szerepel (1,81 millió Ft/ha). Ezekben a régiókban és Észak-Magyarországon az árak több mint a háromszorosukra nőttek az elmúlt tíz évben. Megyei szinten továbbra is Hajdú-Bihar a legdrágább, ahol egy átlagos szántóterületért 2,25 millió forintot kell fizetnie a vevőnek, de már Békés és Tolna megye is átlépte a 2 millió forintos átlagárat. Az egyes művelési ágak azonban szintén nem egyformán drágultak. A szántók árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 6,8 százalékkal, ezt szorosan követték az erdők és fásított területek, 6,4 százalékos növekedéssel.
A gyümölcsösök, illetve a gyepek mérsékeltebb ütemben, 5,1 és 4,5 százalékkal drágultak. Mindeközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése tovább folytatódott: 2020-ban szűk 3 százalékkal kevesebbért lehetett szőlőskerthez jutni, mint 2019-ben. Ezzel együtt a gyümölcsösök és a szőlők a legértékesebb területeknek számítanak, bár elgondolkodtató, hogy a szántók 1,7 millió forintos átlagára már szinte megegyezik a szőlők 1,71 milliós átlagárával. „A szőlők az elmúlt 10 évben feleakkora árnövekedést mutattak, mint a gyümölcsösök és a szántók. Szőlő esetében az ágazat szerkezeti változásai azonosíthatók. A KSH által közölt statisztikák szerint a szőlő (beleértve a bor- és csemegeszőlőt is) átlagára csökkenő trendet mutat – ebből következően ugyanígy a területen elérhető jövedelem is. Így nem meglepő, ha a termelőeszköz, azaz a föld értéke is csökken ebben a művelési ágban” – jegyzi meg Héjja Csaba. Hozzá kell tenni, hogy a legjobb magyar dűlőkben továbbra is több tízmilliós értéket képvisel az ültetvény hektáronkénti ára.
Összegződő negatív hatások
Nehéz meghatározni, hogy számszerűen mennyiben felelős az áremelkedésért a járvány és más hatások. Az agrártámogatások már régóta magasan tartják a termőföldek értékét, ezen emeltek tovább az unió zöldenergiacéljai és a világjárvány is. Utóbbi nemcsak azért, mert a spekulatív tőke válságok idején a földhöz hasonló, biztos befektetési lehetőségeket keres, hanem azért is, mert elindult egy inflációs spirál, egy szuperciklus, ami a termelés inputanyagait éppúgy megdrágította, mint a végterméket. Így maga a termelőeszköz is egyre inkább felértékelődik. A járvány következménye az is, hogy elképesztő mennyiségű pénz áramlott a gazdaságba a fogyasztás fenntartása és a termelés újraindítása érdekében, ráadásul világszinten mindenütt egyszerre.
Ezek a tényezők emelik a föld árát: 1. az agrárpolitika, 2. a termőföld korlátos kínálata, 3. a termőföld degradációja, 4. a spekulatív tőke, 5. a termőföld alternatív felhasználása, 6. a termelési költségek emelkedése.
Az élénkítő gazdaságpolitikák hatása összeadódott a környezetvédelmi megfontolások felerősödésével és a zöldbefektetések felé fordulással – ez mind árfelhajtó hatású. „A koronavírus felborította az összefonódott világ globális ellátási láncait: korlátozta az áruk és az emberek mozgását is. A járványt kezelő pénzügyi ösztönzők pedig magasan tartották a keresletet akkor is, amikor a termelés és a szállítás ezzel már nem tudott lépést tartani, így súlyos nyersanyag- és energiaválság bontakozott ki. A spekulatív tőke jelenléte miatt a tőzsdék ’árprognózisaiban’ sem lehet megbízni, a piac már egy tartósabb időjárási frontra is hisztérikusan reagál. Márpedig a klímaváltozás is itt van. A mezőgazdasági termelés még hozza az elvárt mennyiségeket, de az árak masszívan ingadoznak egy-egy fagykár vagy aszály hatására. Ebben a gazdasági környezetben, a lehető legrosszabbkor indul majd el a Green Deal, az unió Zöld megállapodásának megvalósítása. Ez a szakértői becslések alapján további termeléskorlátozásokhoz, így áremelkedéshez vezet” – sorolja a Takarékbank elemzője.
Meddig tart az áremelkedés?
Héjja Csaba szerint ameddig a keresleti oldal képes és hajlandó az inflálódó terményárakat megfizetni, nem valószínű, hogy megáll a föld drágulása. Lényeges az is, hogy mindeközben a termelés input oldala hogyan viselkedik. Ha egy szuperciklus hatására mindkét oldalon drágulás van, akkor a föld értéke is nominálisan nőni fog. Ha a mezőgazdasági termékek ára jobban emelkedik, mint a termelési költségek, akkor nőni fog az elérhető profit, ami a föld abszolút értékét is emeli. Ha nem ez történik, mert mondjuk az élelmiszerárak tovább már nem fokozhatók, akkor meg fog torpanni a föld drágulása is, hiszen akkor már nem lesz képes visszatermelni a saját árát. Persze benne van az is a pakliban, hogy éppen a Green Deal fogja nyomás alá helyezni az inputárakat. Ha kisebb a kereslet műtrágyákra és növényvédő szerekre, akkor a józan ész szerint csökken azok ára. A kérdés az, hogy nem csökkennek-e ennél is nagyobb mértékben a termésátlagok? Ez a következő években kiderül. A Takarékbank várakozása az, hogy a termőföld – a járványtól függetlenül is – fel fog értékelődni. Hosszú távon pusztán az a tény, hogy egyre több az ember a bolygón és egyre kevesebb a föld, ide vezet. Ami a rövidebb időtávot illeti, a szuperciklussal nőhet a mezőgazdasági termelők jövedelme, de abból a földtulajdonra egyre többet kell költeni, akár bérlet, akár vásárlás formájában.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA, MEZŐHÍR & HÉJJA CSABA, TAKARÉKBANK AGRÁRCENTRUM
