Még javában tart a tél, de máris egymást érik a gyümölcsösök beporzóinak hiányáról szóló cikkek. Magyarországon kivételesen nagy a méhsűrűség, de már nálunk is megérzik a kertészetek, ha a környékükre egyetlen méhész sem települ be. Az utóbbi három év időjárása a méztermelés szempontjából nagyon rosszul alakult.
Az Edete mesterséges beporzó technológiája (forrás: Edete)
Gépi beporzással fokozni a termést
A hétvégén a napi.hu írt arról, hogy egyes országokban szükségszerűvé vált a gyümölcsösök mesterséges beporzása, majd a Világgazdaság számolt be arról, hogy a cseresznyéjéről híres Chilében éppen nagyszabású tüntetés zajlik a méhek hiánya miatt. A napi.hu szerint hozamfokozási céllal Izrael, Kína és az USA is alkalmazza a gépi beporzást. (Lásd a Mezőhír cikkét is: Már napi gyakorlat: gépek fújják a virágport a gyümölcsfákra.) A rovarok kiiktatása a folyamatból elvileg a virágtól virágra hurcolt növénybetegségek terjedését is csökkenti. Az en.people.cn cikke szerint egy drónpilóta öt kézi beporzással dolgozó munkást vált ki, sokkal olcsóbban. A drónokat gyártó cég ennél is tovább megy: szerintük a drónok munkája 80-szor hatékonyabb a kézi munkaerőnél. Az izraeli Edete cég vontatott munkagépeket gyárt mesterséges beporzásra, ezt a technológiát alkalmazza az USA is, például pisztácia-ültetvényeken. Ebben az esetben mintegy 24 százalékos terméshozam-növekedésről szóltak a hírek.
A cseresznyés Chilében is gond van
Magyarországon a hosszú, tavaszi hideg és ismétlődő fagykár nehezíti leginkább a méhek dolgát. (Lásd: Dühösek a méhészek: egyre nagyobb lutri a méztermelés.) Chilében viszont a légköri aszály sorvasztja el a virágokat, és fosztja meg a beporzókat az élelemtől. Noha a dél-amerikai országban nem ritka az aszály, a jelenlegi már 2010 óta tart. A tüntető méhészek a kormány támogatását és a mézárak szabályozását kérték, hogy fenn tudják tartani a víz- és táplálékhiányban szenvedő populációkat. A hétfői demonstráción négy méhészt vettek őrizetbe, hét rendőrt pedig kórházba szállítottak méhcsípésekkel – írja a vg.hu.
Chilében 1,2 millió méhcsaládot tartanak nyilván (akárcsak Magyarországon). A populációt természeti akadályok tartják védett elszigeteltségben: az Andok-hegység, a Csendes-óceán, az Atacama-sivatag és Patagónia veszi körbe a világ leghosszabb, 4300 km-es partszakaszú országát, ahol 17 különböző éghajlat és 500 fajta méz található. Exportpiacai között van Németország, Franciaország, Svájc, Csehország és Ausztria, valamint a közelmúltban beléptek az Egyesült Arab Emírségek, Kína, Kuvait és Szaúd-Arábia piacára is. A mézexport az aszály következtében a korábbi évek nagyjából 50 százalékára csökkent.
Ukrajnán keresztül érkezik a méz
Az aszályok és az éghajlatváltozás következtében emelkedő hőmérséklet az egész világon óriási hatással van a méhpopulációkra. A Science folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány szerint Észak-Amerikában körülbelül 50 százalékkal, Európában pedig 17 százalékkal csökkent a populáció egy emberöltő alatt. A helyzetet súlyosbította, hogy egyes méhészek nem tudtak méhkirálynőket beszerezni a járvány idején a behozatali és utazási korlátozások miatt. Megjegyezzük: a nehézségek ellenére a világ összes méztermelése 2000 és 2018 között csaknem másfélszeresére nőtt. Európa kivételes helyzetben van: a világ másodiok legnagyobb méztermelője Kína mögött, ám önellátottsági foka így is csak 60 százalék körüli. Az uniós import 40 százaléka Kínából, 20 százaléka Ukrajnából származik (részben ez is kínai eredetű).
Magyarországon több mint 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, de ha az adott gyümölcsös közelében egy vándorméhész sem üt tanyát, azt megérzi a gazdaság. (Lásd: Gyümölcs és sorköz: profi méhlegelő vagy nőjön, ami nő.) Az utóbbi három évben a hideg tavaszok és az aszályos nyarak egyaránt csökkentették az előállítható mézmennyiséget. Biztató azonban, hogy 2023-tól a Közös Agrárpolitika része a méztermelés, így normatív támogatásokra válnak jogosulttá a beporzókkal foglalkozók. (Lásd: Özönleni fog a támogatás, kiemelt ágazat lesz a méztermelés.) A hírek szerint egyre több uniós tagállam szorgalmazza a méz származási ország szerinti jelölését is, ami előrelépést hozna a kiszereléskor tapasztalható visszaélések megfékezésében.
Forrás: KSH
