Kemény dió a Green Deal, de van esély rá, hogy a gazdák és a növényvédelmi iparág is megerősödve kerüljön ki a szabályozók gyűrűjéből.
Az európai Green Deal célkitűzései mind a növényvédőszer-forgalmazók, mind a termelők, mind a fogyasztók, sőt, a környezet szempontjából is kételyeket vetnek fel. A termelésben versenyhátrányba hozzák az európai gazdákat a nemzetközi piacon, a kevesebb és csökkentett mennyiségű szer pedig a rezisztencia esélyét növeli a károsítók körében – hangzott el december 9-én, a Portfolio Agrárszektor konferenciáján egy növényvédelmi kerekasztal-beszélgetésen. Mégis van esély rá, hogy a gazdák és a növényvédelmi iparág is megerősödve kerüljön ki a szabályozók gyűrűjéből.
Növényvédelmi kerekasztal az Agrárszektor konferencián
A kockázatokat kell csökkenteni
A szigorodó fenntarthatósági követelmények új kihívások elé állítják az agrárium szereplőit, de egyben innovációira is késztetik. Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnövény-, talaj- és agrár-környezetvédelmi igazgatója hangsúlyozta: nem a szermennyiség felezését várja el az EU 2030-ra, hanem a szerhasználatból eredő kockázatok csökkentését. Ehhez kategóriákat fognak felállítani a szerek potenciális környezeti veszélyessége alapján, és ezek szorzójával súlyozott kockázati értéket kell majd csökkenteni a 2011–2013-as évek átlagos szintjének 50 százaléka alá. Magyarország máris nagyjából 75 százalékra mérsékelte a korábbi veszélyszintet, amivel jobban áll, mint az uniós átlag – tudtuk meg. Ezzel kapcsolatban Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója megjegyezte: a szakmának mihamarabb pontos információval kell rendelkeznie arról, hogyan fogja számolni a kockázatokat az EU. Ez fontos jelzés lenne a fejlesztők számára, hogy milyen irányban érdemes további kutatásokat végezniük. Hozzátette: az iparágnak meg kell tanulnia a társadalommal is kommunikálni, hogy az emberek megértsék: a növényvédelemnek nem célja a mérgező élelmiszerek termelése. Szalkai Gábor, a Bayer Hungária Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság egyik legdrágább és leginnovatívabb terepe a növényvédőszer-fejlesztés. Olyan mennyiségű, jól dokumentált anyag keletkezik egy engedélyezési eljárás során, hogy az már önmagában is garancia a biztonságos készítményekre – vélekedett.
Rohamosan fejlődő technológia
Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédőszer-engedélyeztetési vezetője az integrált növényvédelem következetesebb alkalmazásában lát még mozgásteret a termelők számára, ennek éppúgy része a talajművelés, mint az ellenálló fajták választása. A gazdálkodók képviseletében Bakos István, az Agroprodukt Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, a digitális technológiák jelentősen csökkentik a szerfelhasználást. Az előrejelzés-alapon, akár foltszerűen végzett kezelés kevesebb vegyszer kijuttatásával is hatékonyabb beavatkozást jelent, mint a fenofázisokhoz kötött állománypermetezés. Jordán László szerint is a technológiai fejlődés önmagában csökkenti a kijuttatott szermennyiséget. Emellett rengeteget fejlődött a növények immunerősítése, a biostimulátorok alkalmazása is. Megjegyezte: a növényvédelemhez egyre több szaktudás szükséges, a szaktanácsadók alkalmazása már elengedhetetlen.
Gönczi Krisztina
