Szokatlanul meleg és száraz a tavasz. Legalábbis eddig az volt. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy szinte egyszerre jelenjen meg a vetési bagolylepke, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke. Hogy mi lehet a talajban? Ilyenkor siet a drótféreg a kelő és fiatal kukorica tövéhez, hogy nedvességhez és táplálékhoz jusson, de biztosan kel már a kukoricabogár lárva is, hiszen a szükséges hőösszeg összegyűlt.
A drótféreg ellen még vetés előtt, vagy azzal egy időben kellett cselekedni. Ilyenkor már csak a talajfertőtlenítés hatását ellenőrizhetjük. Ha a fiatal kukorica középső levele vagy levelei hervadnak, könnyen kihúzhatók, a növénykék sárgulnak, vörösödnek, akkor majdnem biztosan drótféreg bántja őket. Drótféreg károsítására utal, ha rövidebb-hosszabb szakaszokon ki sem kelt a kukorica, mert a károsító már a magot vagy a csírát megtámadta, s kelésképtelenné tette. A drótféreg általában nem elégszik meg egyetlen növénnyel. Miután a CO2 fejlődés alapján tájékozódik a talajban, könnyen megtalálja a következő növényt, s a vetés sorában haladva többet is elpusztíthat. Erősebb fertőzés esetén több drótféreg is károsíthat egy-egy növénykén. A kár okáról akkor bizonyosodhatunk meg, ha kiástuk a növényt, pontosítottuk a kárképet, és azonosítottuk a kártevőt. Nagyon hasonló lehet például a csimaszok (cserebogár lárva) által produkált tünet is.
Mocskospajor
A mocskospajor ellen ilyenkor kell megtenni a szükséges intézkedéseket. Ha elmulasztottuk a legbiztosabb védekezési eljárást, a folyamatos gyommentességet, majdnem biztos, hogy megjelenik. Gyomnak számít a zöldítés maradványa is, s ha ilyen van – márpedig van –, a vetési bagolylepke számára az is kiváló peterakóhely. Minthogy a vetési bagolylepke fényre repül, fénycsapdázással meggyőződhetünk a gradáció állapotáról.
Drótféreg
Csimasz
A széleslevelű gyomok szemügyre vételével megállapíthatjuk, hogy van-e hernyókártétel, vagy találhatók-e a gyomok levélfonákján petecsomók. A legnagyobb sikerrel az kecsegtet, ha a posztemergens gyomirtó permetezés alkalmával a gyomirtó szer mellé rovarölő szert is keverünk. Ha már kikeltek a hernyók, bt-mérget, szintetikus piretroidot, vagy szerves foszforsav észtert tartalmazó permetszereket alkalmazhatunk. A talajfertőtlenítés hatása mindig kérdéses, mert a fiatal hernyók nem mennek a talajba, s mire megszűnik a gyomosság, a fejlődő hernyók a talaj felső rétegébe vonulnak a nappali fény elől. Ekkorra már esetleg hatását veszíthette a kijuttatott talajfertőtlenítő szer.
A petéket fürkészdarazsak parazitálhatják. A vetési bagolylepe lárvának is számos ellensége van, s nem kedvez a fejlődésének a csapadékosra forduló időjárás sem. Ezek összeomlaszthatják a gradációt, de bízni nem szabad benne, mert addigra a kár tetemes lehet.
A kárkép egyébként szintén hasonló lehet a drótféreg által okozotthoz (hervadó középső levelek), de ekkorra már a növények fejlettebbek, akár 6-7 levelesek is lehetnek. A kihúzott növény tövén jól látható lyuk van, s a szárat a hernyó belül legtöbbször ki is odvasítja. Mivel a merisztéma elpusztul, az ilyen növényből ritkán lesz termő tő még akkor is, ha életben marad. A későbbi kártétel során életben maradhat a merisztéma szövet, de a növény szél hatására kidől, és a tünet hasonló lesz a kukoricabogár gyökérkárosítása után kialakuló gúnárnyakhoz.
Kukoricabogár lárvájának kártétele
A kukoricabogár lárvája különösen nagy kárt okoz, ha ki van száradva a talaj. A száraz talajban alig lehet számítani a gyökér regenerálódására, s a növény víz és tápanyag nélkül csak sínylődik. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a talajfertőtlenítő szer amúgy is múlófélben lévő hatása a száraz talajban korlátozottabb. Erősebb gyökérkártétel esetén már a 6-7 leveles kukoricán megfigyelhető a dülöngélés, különösen esős, szeles időjárást követően. Amíg növekedésben van a kukorica, igyekszik korrigálni a kisebb-nagyobb dőlést, s kialakul a gúnárnyak tünet, azaz, a szár ívben meggörbül.
SZERZŐ: MAGYAR KUKORICA KLUB
