Volt itt minden, mint a búcsúban. Idén a kukorica találkozott szinte mindennel, amire az időjárás és a piac képes. Most viszont bekerül a tárolóba, és kezdhetjük vakargatni a fejünket, mikor adjunk túl rajta. Ez a dilemma a tárolóterek bővülésével csak nagyobb lett. A helyzet a búza piacán már erős nyomot is hagy, hiszen komoly a visszatartási kényszer. Annak érdekében, hogy a „mikor adjam el?” kérdésre a lehető legjobb választ tudjuk adni, érdemes tisztában lenni a szűkebb és tágabb piaci környezettel.
Ebben a hónapban ezért a jelenleg elérhető rövid és középtávú előrejelzéseket foglaljuk össze, köztük az Erste saját hazai árelőrejelzését. Műfajából adódóan ez sok ábrát és adatdömpinget jelent, amiért előre is elnézést kérünk. Először a világpiac, majd ez EU szintjén, végül a hazai előrejelzéseket olvashatják.
Globális kukoricamérleg, millió tonna (forrás: USDA)
Igyekszünk minél több elemzőműhely véleményét bemutatni, így az USDA, az IGC, az OECD-FAO, az EU, valamint az Erste Agrár Kompetencia Központ adatait egyaránt prezentáljuk – az átfedések ellenére is.
I. Világpiaci előrejelzések
Az USDA szerint a 2021/2022-es gazdasági évben 1 198 millió tonna lesz a globális kukoricatermés. Ez 7,4 százalékkal magasabb az előző évinél, és meghaladja a felhasználási igényt (1 187 millió tonna, ebből 744 millió tonna a takarmány), így a készletek emelkedést fognak mutatni (298 millió tonnára emelkednek a gazdasági év végére). A világpiaci kukoricamérleg tehát továbbra is kiegyensúlyozott. Az elmúlt négy évben a globális felhasználás némileg meghaladta a termelést, így a készletek szűkültek. Ez idén várhatóan nem folytatódik.
A világpiac folytatja bővülését. Évente a termés mintegy egy százalékkal nagyobb része fordul meg a nemzetközi piacokon. Idén ez az arány 16 százalék. 2021/22-ben a kukoricatermelés növekedése gyakorlatilag minden fontos termesztési körzetben folytatódik. A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzésének számai kissé ugyan eltérnek az USDA-étól, de a tartalmuk ugyanaz: termelés és felhasználás egyensúlyban, készletek kissé bővülnek. Az OECD a FAO-val együttműködve bátor középtávú előrejelzéseket készít. 2030-ig a mennyiségi adatokban 10-11 százalékos bővülést vár az idei szintekhez képest.
Kukorica-átlagár előrejelzése, USD/t (forrás: OECD)
Kukoricaexport az évtized végéig (forrás: USDA Agricultural Projections to 2030)
A vetésterület minimális mértékben tud már csak bővülni. A termelés bővülése tehát a hozamokon keresztül képzelhető el. (Ez nagyon fontos üzenet!)
A kukoricafogyasztás elsősorban a fejlődő országokban fog növekedni, különösen Afrikában. Az aktuális kukoricapiaci előrejelzésük legfőbb erénye az árprognózis. Ez a következő két évben hullámvölgyre, majd tartós – bár a mai szinthez képest nem jelentős – növekedésre számít. Az előttünk álló évtizedben a kukorica globális piaca várhatóan több mint harmadával fog bővülni. Az import oldalán a fejlődő térségek fognak az élen járni. A nagy exportőrök közül az USA, Ukrajna és Brazília fogja leginkább növelni kivitelét. Ez a tartós élénkülés erős támasza az áraknak. A világpiaci súlyokat illetően: az USA aránya az elmúlt 5 évben 33 százalékról visszaesett 30,5 százalékra, de továbbra is a legnagyobb. Brazília az egyetlen, aki világpiaci szinten képes lesz majd növelni részesedését, 21,9 százalékról 26,1 százalékra. A négy legnagyobb exportáló ország az USA, Argentína, Brazília és Ukrajna.
II. Európai előrejelzések
Az EU kukoricatermelése 2020/21ben 65, 2021/22-ben várhatóan 71 millió tonna lesz. A közösség tartósan importőri pozícióban van. Ennek mértéke évente 10–15 millió tonna. Annak érdekében, hogy kielégítsék az egyre nagyobb keresletet a takarmány iránt, az EU termőterülete is növekedni fog (az ideiglenes gyep és a silókukorica kárára). A kukorica területe elérheti a 8,8 millió hektárt. Ami az alábbi középtávú előrejelzésből kitűnik, az az utolsó oszlop: a kukoricapiacon gyakorlatilag mérhetetlen mértékű változásokra számítanak Brüsszelben. Európa vezető kukoricatermelő országa Ukrajna, Franciaország, Olaszország és Románia. Egyedül Ukrajna adja a világ kukoricatermésének csaknem 10 százalékát. Ukrajna a legnagyobb kukoricaexportőr Európában; teljes termelésének mintegy 46 százalékát exportálja a többi európai országba. Az ilyen óriási függőség az ukrán kukoricakínálattól időnként károsnak bizonyulhat a többi európai ország számára. Az előrejelzések szerint az EU kukoricahozama növekedni fog 2030-ig.
III. Hazai előrejelzések
Az alábbi két grafikon (lásd Forrás: AKI) nagyon hasonlít, pedig az egyik a kukorica párizsi tőzsdei árát, a másik a hazai felvásárlási árat mutatja. A jelentős ármozgások a termék tőzsdei jellegéből és a helyi keresleti-kínálati viszonyokból alakulnak ki. A mögöttünk hagyott mintegy másfél évben ezt a pandémiával összefüggő hangulati elemek látványosan fokozták. A fentiek alapján jól látható, hogy nem az áruhiány hajtotta fel az árakat. Ahhoz, hogy piaci előrejelzéseinket megalapozzuk, két területre még ki kell térnünk, a naturáliák ugyanis beszédesek.
- A kukoricaterület inkább csökken, mint stagnál, de a hozamok révén a termés mennyisége trendszerűen emelkedik. Pedig legyünk őszinték, a genetikában rejlő lehetőségektől még messze vagyunk.
Ez hatalmas potenciál, amit a szakmai felkészültség növelésével lehet leginkább kiaknázni.
Forrás: AKI
Forrás: EU *előzetes, ** előrejelzés
2020-ban 973 ezer hektárról takarítottunk be takarmánykukoricát, ami 8,62 tonnás hektáronkénti hozam mellett 8,4 millió tonnás termést jelentett. (2) Tartósan élénk az exportSokunknak emlékezetes marad az a hajsza, ami a kukorica iránt kialakult 2020 tavaszának végén. Csörögtek a telefonok, kereskedők kutattak a termény után. Ügyfeleinkkel arra jutottunk, hogy elsősorban az export növekedése szívta ki a tavalyi – amúgy is szokatlanul alacsony – készleteket az országból. A 2019. évi 27 százalékos mennyiségi exportugrás után 2020-ban 35 százalékkal nőtt a kivitel. Ehhez 38 százalékos értéknövekedés társult. Szóval, nem kell sokáig érvelni, miért vártuk üres raktárral és reményekkel telve az új kukoricatermést. Idén még csak az első 6 hónapról van adatunk, de az látszik, hogy alatta vagyunk a tavalyi szinteknek.
Erste Agrár Előrejelzések
A fő kérdés az, meddig tartja magát a kukorica ára? A válaszunk erre az, hogy az idei szinttől jövőre el fogunk maradni, de tartósan magasak maradnak az árak. Középtávon pedig marad az emelkedő trend. A termelés bővülése nem tud lépést tartani a keresletével. Ráadásul a termelés gyakorlatilag a hozamok emelkedése miatt tud majd növekedni, mert a termőterület érdemben nem bővül globálisan sem.
‑ A hazai kilátások vizsgálatakor nem feledkezhetünk meg arról, hogy nálunk igen magas a hazai feldolgozói kapacitás. Ez biztos piacot jelent a kukoricánknak, egyben stabilizálja és gyakran a térségben jellemző felett tartja az árakat.
‑ A technológiai fejlesztések megállíthatatlanok. Ezzel együtt a szakmai és piaci felkészültségre kell a hangsúlyt helyezni.
‑ Sikernövényünkben továbbra is nagy a kihasználatlan potenciál. A genetikai adottságokat a technológiai fegyelem és fejlesztések révén jobban ki tudnánk használni. Az EU nettó importőri pozíciója, a nagy ütemben emelkedő világpiaci igény és a hazai feldolgozás mindehhez jó alapokat ad.
‑ A címben feltett kérdésre tehát a válasz az, hogy a kukorica még beláthatatlan ideig stabil része lesz a vetésszerkezetünknek.
Forrás: KSH + 2021–2025 Erste Agrár Előrejelzés
SZERZŐ:
FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ
ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT
Kukoricatermés a meghatározó országokban, millió tonna (forrás: USDA)