Az idei posztregisztrációs fajtakísérletekben összesen 48 fajtát/hibridet vetettek el az ország nyolc különböző adottságú pontján. A korai és középérésű búzák egyaránt átlagosan 250 nap alatt értek be. A fehérjetartalom remek volt, szép számmal születtek javító minőséget adó eredmények.
Szép számokat mérhettek idén a kutatók (fotó: Horizont Média)
A legjobb koraik
A korai csoportban a legnagyobb szemtermést adó Hyfi (Saaten-Union)és Alcantara (Limagrain) nemcsak 9 tonna feletti termőképességét bizonyította, de egyben malmi minőséget is ad. Hozzátesszük: az Alcantara volt az egyetlen vizsgált korai búza, amelyik valamennyi kísérleti helyszínen az átlagnál jobb eredményeket hozott. (A Hyfi Mezőfalván ezt nem tudta elérni.) A martonvásáriak Mv Kondása szorosan az előbbiek nyomában végzett, de ennek minősége gyengébb. A vele egyforma átlagra képes Basilio (Isterra) ellenben malmira értékelt búza. Az első tízben még további három martonvásári genetika van, ebből kettő malmi kategória (Mv Nemere és Mv Nádor). A szegedi kutatók GK Szereda búzája is még 8,8 tonna felett teljesített, és szintén malmi kategóriát képvisel.
A nyersfehérje-tartalom alapján végül az összes termőhely átlagában 13 búza is jobbnak bizonyult 13%-osnál. Ezt a mezőnyt 8 fajtával fölényesen dominálják a szegedi genetikák. Az első helyet azonban mégis a Karintia Maurizio búzája nyerte el 13,51%-kal.
A legjobb középérésűek
A középérésű csoportban a Hybrock nyerte a versenyt bő 9,5 tonnás eredménnyel, és a második is egy Saaten-Union hibrid lett, a Hywin. Mindkét búza minden kísérleti helyszínen átlag feletti eredményekre volt képes. A harmadik helyen egy szegedi fajta végzett, a GK Arató. Az első tízben még további egy szegedi fajta van, a GK Déva 8,47 tonnás eredménnyel és malmi minőséggel, valamint alig lemaradva egy martonvási búza, az Mv Ménrót, szintén malmi minőséggel. A köztes helyeken a Saaten-Union (Cameleon, Lindbergh), az Isterra (Cellule), az RWA (Obiwan) és az Agromag Kft. búzáit találjuk, utóbbi a Steffi, bő 8,5 tonnával.
A középérésűek között is 13 búza akadt, amelyiknek 13% felett volt a nyersfehérje-tartalma, sőt, az első két helyezettnél ez a 15%-ot is meghaladta a kísérleti helyszínek átlagában. Ezek a jól ismert Antonius (Saatbau-Linz) és KG Vitéz (Karcag) voltak. A harmadik helyen egy Limagrain genetika végzett, az Evina. A 13% felettiek klubja heterogénebb, mint a korai érésűeknél, 3-3 szegedi és martonvásári fajta jelenik meg benne. További részletek itt.
Közben elindult az ökológiai termesztésre ajánlott fajták értékelése is. Itt írtunk az induló tesztelésről: Ökobúza-fajtakísérlet: most kiderül, melyik bírja jobban.
