Spanyolország szilárdan tartja dobogós pozícióját a világ szálastakarmány-piacán. Az Egyesült Államok után Ausztráliával verseng a második helyért. A Covid nem ártott a lucerna exportjának, sőt. Tavaly a spanyolok történelmi rekordot állítottak be a kiszállított mennyiséggel.
Bála és pellet (forrás: Karotin Kft.)
Spanyolország a közel 1,3 millió tonnás takarmányexporttal a 2020/21-es gazdasági évben minden idők rekordját érte el. A bőséges hazai termés, valamint szárított szálastakarmányok iránti erős közel-keleti és belső uniós kereslet bőven ellensúlyozta a Covid hatásait. Idén az előrejelzések valamivel kisebb kínálatról szólnak, mivel a többi növény jobb versenypozícióból startolt a hektárokért.
Pelletálva, bálázva egyaránt keresett
A 2020-as betakarítást követően mindenkori exportrekordot állított be az ország a bő 1,3 millió tonnás kivitellel. Az össztermés 88 százaléka (!) értékes árucikként hagyta el az országot. Az első kaszálás ugyan nem hozott jó minőséget, de ez nem befolyásolta a kivitelt. A gyengébb takarmányból ugyanis pellet készül, ami igencsak keresett a Közel-Keleten (Szaúd-Arábia). Amikor viszont bálázható a minőség, akkor az Ázsiában (Kína) talál inkább vevőre. Tavaly a Covid-nak volt pár negatív hatása a szállítmányozásra, de végül ez sem akasztotta meg a spanyol exportot. Mint arról már írtunk, a tengeri áruszállításban megugrottak a fuvardíjak, és hiánycikké vált a konténer. A konténerek hiánya nagyobb hatással volt az Ázsiába irányuló exportra, hiszen a bálákat konténerekben szállítják. Ezzel szemben a lucernapellet ömlesztett áruként, tartályhajókban érkezik – ez a közel-keleti exportot pörgette.
120 ezer hektár előre szerződve
A szerződött takarmánytermő terület az utóbbi öt évben 120-125 ezer hektár körül alakul Spanyolországban, a teljes lucernaterület ennek a duplája. (Magyarországon most bő 210 ezer hektárt fed a növény.) A területért folytatott versenyben idén kicsit hátrébb szorultak a szálastakarmányok, és az átlaghozamok is várhatóan rosszabbul alakulnak a tavalyinál. Ugyanis a legfontosabb termőterületeken idén tavasszal túl sok eső esett, ami negatívan befolyásolta az első kaszálás minőségét. A tenyészidő hátralevő részében melegebbre és szárazabbra fordult az idő, így a második kaszálás már átlagos minőséget adott. Mindent egybevetve 2021/22 során Spanyolország exportja várhatóan visszatér a megszokott szintre a tavalyi rekord után. A termelésben a különbség egyébként nem jelentős: tavaly 1,48 millió tonna száraz takarmányt gyártott a feldolgozóipar, idén pedig 1,42 millió tonnára számít.
Rengeteg lucernánk van
Magyországon a lucerna területe a zöldítési követelmények, a szálas fehérjetakarmányok támogatása, illetve az egyéb környezeti kifizetések (Natura, ÖKO) miatt egyik évről a másikra 42 százalékkal ugrott 2016-ban. Azóta csak enyhén emelkedik, most bő 210 ezer hektárnál járunk. Lehetnénk mi is lucernanagyhatalom, csakhogy azok, akik a támogatások miatt szálltak be a termelésbe, nem törekszenek jó minőségű, hosszú szárú, a levélzetével együtt bálázott takarmányra. (Lásd a témában: A szénaminőség technológiai és műszaki háttere.) A színét és beltartalmát szárítva is őrző exportminőséget pedig valóban csak a nagy szárító, préselő üzemek képesek előállítani. Van már ilyen hazánkban is, a spanyolok építették meg tavaly a Karotin Kft. szegedi telephelyén.
Hazánk legnagyobb lucerna-feldolgozója a rendszerváltás óta foglalkozik lucernapellet-gyártással, már 1500 hektáron termeli a növényt. A konténerekbe jól pakolható, szögletes bála azonban új termék a cég palettáján. A szárító három különböző energiaforrást használ: a biogázüzem hulladékhőjét, egy biomasszakazán energiáját és csak a maradék hőigényt fedezik földgázból. A beruházás több mint 1,6 milliárd forintba került, ennek közel 30%-a uniós támogatás volt. Éves szinten 15-20 ezer tonna késztermék előállítására képes a Karotin Kft.