E hét végén megkezdődik a görögdinnyeszüret az ország déli térségeiben. Az utóbbi hetek kedvező időjárása miatt kiváló minőségre számítanak a termelők – írja az Agrárkamara. Mégsem sikersztori a dinnyetermelés, amit jól mutat, hogy 2019 óta 30 százalékkal zsugorodott a növény termőterülete.
Szedik a dinnyét (Fotó: Horizont Média)
A járvány csak az egyik ok
Idén hazánkban mintegy 3500 hektáron termesztenek görögdinnyét, és mintegy 150-160 ezer tonna termés várható. 2019-ben még 5000 hektár volt a görögdinnye területe. (Lásd cikkünket: Nem mindenki folytatja idén a dinnyézést.) Ez nagyon drasztikus változás, ami magyarázatra szorul. Göcző Mátyást, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnökét is meglepi, amikor szembesítem a számokkal, de belegondolva úgy véli, tényleg valahol 30 százalék körül járhat a termőterület-csökkenés. Szerinte ennek egyik oka az évek óta súlyosbodó munkaerőhiány, amire tavaly még a járvány miatti korlátozások is rátettek egy lapáttal. A bérköltségek ennek megfelelően emelkednek, de cserébe egyre kevésbé kvalifikált dolgozók érkeznek a határon túlról. A járvány másik hatása az inputárak meglódulása volt. A harmadik problémás tényező – és ebben éppen az a rossz, hogy független a járványtól – az, hogy egyre jobban kiszorulunk az exportpiacainkról. „Az olaszok egészen alacsony árakon kínálják az árujukat, ezzel nehezen tudunk versenyezni.”
Két hideg tavasz egymás után
Az egyesület társelnöke, Kovács Zoltán 35 éve foglalkozik dinnyetermesztéssel Medgyesegyházán. Úgy tapasztalja, hogy a termelési költségek a járvány két éve alatt nagyjából 25 százalékkal emelkedtek. „Az utóbbi két-három évben az időjárás is mostohán bánik velünk. Tudni kell, hogy a görögdinnye-termesztés északi határán vagyunk. Ezt a növényt nagyon megviseli, ha hideg az időjárás, főként május vége után, amikor a terméskötődés zajlik. Az esőhiányt még csak pótoljuk valahogy, de a fény- és hőhiányt nem tudjuk. Tavaly a hideg és aszályos kezdet után csapadékosra fordult az időjárás, ami viszont később növénybetegségekhez, minőségi hibákhoz vezetett. Idén érés idején száraz és meleg az idő, ami kitűnő minőséget eredményez. Szerintem most az olaszokénál is jobb dinnyét tudunk szállítani a tőlünk északabbra fekvő piacokra.”
Leginkább a lengyelek, csehek, szlovákok és a balti államok keresik a magyar dinnyét. Sajnos a klíma úgy alakul, hogy ötéves átlagban már nem tudjuk felvenni a versenyt az olaszok mennyiségi és minőségi kínálatával. Az ár jellemzően a tenyészidőszak nehézségeihez igazodik, de déli versenytársaink egyre többször alánk tudnak ígérni. „Most helyben kilónként 130-150 forintért veszik tőlünk a dinnyét, ez a nagybanin 30-40 forinttal többet ér. Ahogy haladunk előre a szezonban, csökken az ár. Idén belátható időtávban folytatódik a meleg, várhatóan jól fog fogyni a dinnye, és csak kicsit mennek vissza az árak. Legalábbis így reméljük” – mosolyodik el Kovács Zoltán. Hozzátesszük: már tavaly is több mint 40 százalékot ugrott a dinnye ára. E növény termesztése és betakarítása speciális gépparkot és tudást igényel. Nem valószínű, hogy egy-két nehéz év miatt megválna a gépparkjától az, aki ebbe belevágott. Inkább arra van nagy esély, hogy az idei szép eredményt és árakat látva jövőre ismét visszatér a termeléshez az, aki már-már feladta.
Kicsi legyen és magtalan
Érzékenyen kell követni a vásárlói igényeket is. Az átlagos hazai dinnyefogyasztás 12 kg/fő/év, ami az idei elhúzódó melegebb időjárás miatt akár két kilogrammal is emelkedhet idén az Agrárkamara szerint. A legkeresettebbek a 4-8 kg közötti görögdinnyék, és folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége, már a teljes dinnyemennyiség ötöde ilyen. Ezekből leginkább a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. A hazai szabadföldi görögdinnye szedését július 10-e körül kezdik elsőként Baranyában és Békésben, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben. A termés 70 százalékát Magyarországon értékesítik, 30 százalékát pedig exportpiacokon.
Növekedett a sárgadinnye-termőterület
A hazai sárgadinnye már néhány hete kapható. Ennek termőterülete valamelyest nőtt tavalyhoz képest, 480 hektáron termesztik idén. A sárgadinnyeterületek nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős területek vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi térségben szórványosan, a görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével. Sárgadinnyéből – az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt – a vásárlók egyre inkább a kisebb méretű, 1,5-2 kg-os gyümölcsöket részesítik előnyben, ehhez igazodott a termelés is.
