Az egyik legfontosabb szántóföldi növényünk termesztését támogató összefogásnak lehettünk szemtanúi június 22-én a budapesti Podmaniczky Kastélyban: bejelentették ugyanis a Kukorica Kör Egyesület megalapítását.
Az egyesület a hazai kukoricatermelők ismereteinek bővítését, a hazai és nemzetközi gabonapiaci hírek hírek folyamatos átadása mellett szakmai támogatását és szakmai megmérettetését tűzte ki céljául. Az alapító tagok meggyőződése, hogy összefogással, közös célok kialakításával hatékonyabban tudják képviselni a gazdálkodók érdekeit, ezáltal kiszámítható, állandó piacot és biztonságot tudnak teremteni számukra.
Az alapgondolat Daoda Zoltán (AGRO.bio Kft.) és Reng Zoltán (Hungrana Kft.) nevéhez fűződik, akiknek meggyőződése volt, hogy a ma elérhető technológia – legyen szó genetikáról, technológiáról vagy gépről – alkalmas arra, hogy a termelést kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé, a termést ellenállóbbá, jobb minőségűvé tegye. Az ötlet hamar nyitott fülekre talált, hisz számos hazai nagyvállalat és mezőgazdasági vállalkozó bízik a hazai kukoricatermesztés hosszú távú sikerében, és lássuk be, még kiaknázatlan lehetőségeiben. Az Egyesület hivatalos bejelentésekor az alapító tagok között már olyan neveket láttunk, mint az AgriDron Kft., AGRO.bio Kft., Akrea Kft., Erste Bank Zrt., Groupama Biztosító Zrt., Huminisz Kft., Hungrana Kft., OTP Bank Nyrt., de a szakmai együttműködő és támogató tagok tábora is gyorsan gyarapszik.
Nem feltétlen a 10 tonna egy kukoricatermesztő célja
Ahogy a hivatalos bejelentést követő sajtótájékoztatón is elhangzott, a hazai kukoricatermesztőknek önmagukkal, hazai versenytársaikkal is gyakran fel kell venni a versenyt, nem beszélve a klímaváltozás nehézségeiről. Azonban nem feledkezhetünk meg a minket körülvevő gazdasági környezetről, olyan piaci szereplőkről, mint pl. a francia, az ukrán, a brazil vagy akár az amerikai termelők. Tehát egy verseny realizálódott körülöttünk minőségben, árban, mennyiségben egyaránt. A magyar gazdáknak arra kell felkészülniük, hogy egyre több terményt fognak a nagy kukoricatermelő országok piacra dobni, ezzel pedig kiszoríthatják a magyar terményt a két évtizede megszerzett piacainkról. Mindehhez fenntartható és nem utolsó sorban gazdaságos technológiával, szakmai tudással kell felvértezni a magyar termelőt – hangzott el a sajtótájékoztatón is –, hisz csak folyamatos tanulással, fejlődéssel és az elérhető legjobb technológiák használatával tudunk hosszútávon versenyképesen termelni és alapanyagot szolgáltatni a magyar és külföldi feldolgozók, állattartók számára.
Az alapok adottak lennének a versenyképes termeléshez is
Magyarország éghajlati adottságai és földrajzi elhelyezkedése következtében kiválóan alkalmas a kukoricatermesztésre. A 70-es évekre a jelentős technikai fejlesztéseknek hála, valamint a kimagasló hazai kutatás-fejlesztés tudásbázisára alapozva hazánk az európai kukoricatermesztés éllovasai közé került, a mai napig az egyik legnagyobb exportőr az Európai Unióban.
A hazai felhasználás szerkezete azonban megváltozott az elmúlt évtizedekben: a korábban inkább az állattartás takarmányozása céljából termelt növényt manapság főleg az ipar dolgozza fel az ország határain belül, és hozzáadott értékkel kerül a piacokra. A megtermelt felesleg pedig a környező országokban talál gazdára. Az igény tehát nőtt, amivel azonban nem járt együtt a termésnövekedés, legalábbis nem abban az ütemben.
A most megalakult Kukorica Kör tehát nem kis feladatot vállalt, húzóágazatot kíván felépíteni, amihez a hazai kukoricatermelő gazdák érdekeinek képviseletét, szakmai programok szervezését, illetve szakmai tudásuk bővítését vállalta. Az Egyesület munkájáról olvasóinkat folyamatosan tájékoztatni fogjuk.
