Ezt a célt szolgálja az elmúlt években kialakult közösségikert-mozgalom, ahol már az óvodás és kisiskolás gyerekeket megtanítják az együttes csoportos munkára. Mivel ezekben a kertekben vegyszermentes termesztés zajlik, ezért a termeléshez inkább természetes anyagokat használnak. A gyerekekben kialakul a természet szeretete és tisztelete iránti igény, s ily módon válnak tudatos felnőtté. A jövő nemzedékei számára azért nélkülözhetetlen ez a fajta nevelés, mert egy másfajta szemléletmód szükséges ahhoz, hogy később elkötelezettek legyenek az ökotermékek iránt. A termelők szempontjából a piacon való fennmaradás alapfeltételei közé tartozik a magas biológiai tápértékkel rendelkező és kevés növényvédőszer-maradványt tartalmazó élelmiszerek előállítása. A vegyszermaradványoktól való félelem egyre nagyobb szerepet kap napjainkban, s egyben rákényszeríti a termelőket egész termelési szerkezetük átértékelésére. A hajtatással foglalkozó kertészek csak akkor tudnak versenyképesek lenni az EU-ban, ha eleget tesznek a szigorú növényvédelmi előírásoknak. A kedvező humántoxikológiai értékekkel rendelkező zöldségfélék megtermelése nem könnyű. A 21. században alapvető feladat talajainkat/növényeinket védeni, termőképességüket olyan biológiai megoldások segítségével megőrizni, amelyek nem jelentenek veszélyt a környezetre: az élelmiszer-termelés volumenének növekedése kizárólag környezetkímélő módon valósítható meg.
A hagyományos vegyszeres termesztés veszélyei
A járható út
1. táblázat. A termesztési vizsgálatnál alkalmazott paraméterek
A vizsgált biopreparátum jótékony hatásai
Vizsgálat – gazdaszemmel
1. ábra. Az átlagtermés alakulása a termesztési vizsgálat során (Sárszentmihály, 2017)
2. ábra. A selejt és csúcsfoltos termés alakulása (Sárszentmihály, 2017)
A termésdinamika
3. ábra. A terméslefutás alakulása a vizsgálatban (Sárszentmihály, 2017)
A termés minőségének megoszlása
4. ábra. A termés minőségének megoszlása százalékban (Sárszentmihály, 2017)
5. ábra. A korai terméshányad alakulása (Sárszentmihály, 2017)
6. ábra. Az eladható korai terméshányad alakulása (Sárszentmihály, 2017)
7. ábra. A növények magasságának alakulása (Sárszentmihály, 2017)
8. ábra. A növekedési (növekmény-) ütem alakulása a kísérletben (Sárszentmihály, 2017)
Egyéb megfigyelések
A monokultúrás termesztésben gyakran fellépő szkrerotíniás betegség, valamint a verticilliumos tőhervadás és fuzáriumos betegség kórokozójától a paprikát hatékonyan megvédtem, annak ellenére, hogy semmiféle gomba- és rovarölő szert nem alkalmaztam.
Összegzés, vélemény
Ajánlások
1-2. kép. Csokros, valamint tömeges terméskötés, Sárszentmihály, 2017 (fotó: Németh T.)
CÍMKÉK gazdálkodásgazdaságkísérletkörnyezetkímélőmezőgazdaságpaprikatermesztés